Közönséges cickafark ( Achillea millefolium )

1. Közönséges cickafark (Achillea millefolium) -Egyéb nevei: cickóró, (ezerlevelűfű) -Család: Asteraceae -Drog: Achilleae herba, Achilleae flos, Aetheroleum achilleae -Hatóanyag: illóolajok (azulén, cineol, kámfor, borneol, bizabolol), flavonoidok, szeszkviterpén laktonok -A gyógyszerkönyvben a rokon A. millefolium szerepel.

2. -Morfológia: évelő, lágyszárú növény, tarackol, levelei szórt állásúak, szárnyatlan többszörösen szeldeltek. Virágzata fehér színű, fészkes sátor. Termése lapított, bóbita nélküli kaszat. -Előfordulás: Közép- és D-Európában, K-Ázsiában, É-Afrikában elterjedt, hazánkban is gyakori előfordulású faj. -Környezeti igény: melegigényes, laza talajokat kedvel. -Gyűjtés: a herbát és a virágzatokat teljes virágzáskor gyűjtik, a szárakat kézzel levágják vagy kaszálják. Érzékeny személyeknél gyűjtéskor bőrirritáció léphet föl (allergiás reakciók).

3. -Feldolgozás: a drogot szabadban, árnyékos helyen kiterítve szárítják. Illóolajat a friss növényből párolnak le. -Farmakológiai hatás: gyulladáscsökkentő, a bőr és nyálkahártya gyulladásaiban, továbbá görcsoldó és antiszeptikus hatású. -Felhasználás: teáját gyomorfekélyben, bélhurutban, étvágyjavítóként használják. Főzetét csecsemők fürösztésére, ekcémák kezelésére, sebgyógyításra, hüvelymosásra alkalmazzák. Öblögetőszerként szájnyálkahártya- gyulladás, fogínybetegség esetén hatásos. Illóolajából azulénes bőrápoló kenőcsöket készítenek.

4. Orvosi kálmos (Acorus calamus) Védett! -Egyéb nevei: kálmos, (büdössás) -Család: Araceae -Drog: Calami rhizoma, Aetheroleum calami -Hatóanyag: illóolajok (cisz-izoazaron), keserűanyag (acaron), cseranyag és nyálka.

5. -Morfológia: mocsaras, vizes helyen élő évelő faj. Gyöktörzse vízszintesen kúszó, tagolt, szivacsos állományú, belül fehér. Ebből erednek a szálas, kard alakú levelek és a tömött torzsavirágzatok. Termése vöröses bogyó, hazánkban meddő. -Előfordulás: őshazája K- és DK-Ázsia; hazánkban a Dráva mentén tömegesen, máshol elszórtan fordul elő. -Környezeti igény: mocsaras, lápos területeken él – vízigényes -Gyűjtés: gyöktörzsét ősszel vagy kora tavasszal gyűjtik. Természetes populációi védettek, termesztik.

6. -Feldolgozás: feldolgozása történhet: hámozatlan, szárított gyöktörzsként; hámozott, szárított állapotban; illóolaj formában. -Farmakológiai hatás: étvágyjavító, emésztést serkentő, szélhajtó. -Felhasználás: drogja emésztéssegítő, étvágyjavító, szélhajtó teakeverékek alkotórésze; nyugtató, görcsoldó hatása van. Szabályozza a gyomorsavtermelést, fokozza a vérkeringést, fürdővízben idegerősítő. Illóolaj, csepp, por formában gyomorfekélyes betegeknél alkalmazzák. Külsőleg gyógyfürdők, kenőcsök alkotórésze, reuma esetén használják. Toxikus cisz-izoazoron tartalma miatt nagy mennyiségben gyógyteákban nem alkalmazható.

7. Tavaszi hérics (Adonis vernalis) Védett! -Egyéb nevei: kaporrózsa, sárga hunyor, sárga kökörcsin, tyúkszemvirág, (táragy) -Család: Ranunculaceae -Drog: Adonis vernalis herba -Hatóanyag: szívglikozidokat (adonitoxin, cimarin, acetiladonitoxin), flavonoidokat, szaponinokat, kumarint, cukoralkoholt, gyantát, zsírt, fitoszterint, kolint tartalmaz

8. -Morfológia: évelő növényfaj, szára kopasz, sűrűn leveles. A levelek keskeny levélsallangokkal osztottak, végálló virágai egyenként állnak a hajtások csúcsán. A terméscsoport éréskor sok aszmagra hullik szét. -Előfordulás: Közép- és Dél-Európában, de Ny-Szibériában is megtalálható; hazánkban az Ékh-ben és a Dunántúlon gyakori. -Környezeti igény: sztyepplejtőkön, lösz-homokgyepekben, meszes, laza talajon él. -Gyűjtés: ahol nem védett, ott a föld feletti virágzó hajtásait gyűjtik.

9. -Feldolgozás: árnyékban vagy műszárítón szárítsuk; száraz, szellős helyen, napfénytől védve tároljuk. -Farmakológiai hatás: erős hatású, szívre ható szer (kardiotonikum), vizelethajtó és nyugtató hatású. -Felhasználás: szívglikozid-tartalma miatt fokozza a szív működését, közepes, gyenge erősségű gyógyszereknél szívműködési zavarok esetén adagolják. Felhasználása korlátozott. Orvosi utasításra a gyűszűvirágból előállított készítmények közötti szünetben rendelhetik. Háziszerként nem használható!

10. Közönséges párlófű (Agrimonia eupatoria) -Egyéb nevei: apróbojtorján, párlófű -Család: Rosaceae -Drog: Agrimoniae herba -Hatóanyag: cserzőanyag, kvercitrin flavonglikozid, keserűanyag, kovasav, citrom-, alma- és borkősav, nikotinsav-amid, antocianinok, illóolaj

11. -Morfológia: évelő, lágyszárú növény, áttelelő szerve a rövid gyöktörzs. Szárlevelei szórtan állnak, félbeszárnyaltak. Virágai végálló füzért alkotnak. Áltermése a vacokba zárt egyetlen (ritkán kettő) aszmag. -Előfordulás: Európában az északi területeket kivéve gyakori. -Környezeti igény: talajközömbös, a sovány talajokon is megél. -Gyűjtés: hajtásának felső, legfeljebb 50 cm hosszú, leveles, virágos, részben bimbós és álterméses részeit kell gyűjteni.

12. -Feldolgozás: a hajtásokat szellős, árnyékos helyen, vékony rétegben kell szárítani. -Farmakológiai hatás: összehúzó, gyulladásgátló, emésztésre ható, vizelethajtó hatású. Epehajtó és antibiotikus hatása is igazolt. -Felhasználás: vizes kivonata gyomor- és bélrendszer gyulladásos megbetegedéseinél, vastagbélhurut és aranyér esetén alkalmazható. Külsőleg használva száj- és toroköblögetők, hajszeszek és samponok alapanyaga.

13. Közönséges tarackbúza (Agropyron repens) -Egyéb nevei: tarack, tarackbúza -Család: Poaceae -Drog: Graminis rhizoma -Hatóanyag: gyöktörzse tricin nevű polifruktozánt, nyálkát, kevés illóolajat, kovasavat tartalmaz.

14. -Morfológia: évelő növény, több méter hosszúra növekvő, elágazó földbeni hajtással. Levelei szálasak, érdesek. A kalász tengelyén egyesével és váltakozva ülnek a kalászkák, bennük a virágok, melyekben a pelyvák és toklászok hegyesek. -Előfordulás: cirkumpoláris flóraelem, hazánkban gyakran tömeges. -Környezeti igény: mérsékelten száraz termőhelyet kedvel -Gyűjtés: tarackjait gyűjtik, amelyeket meg kell tisztítani, alleveleket, hajtáseredetű gyökereket eltávolítani.

15. -Feldolgozás: napon vagy árnyékban egyaránt szárítható. -Farmakológiai hatás: vizelethajtó -Felhasználás: főként vizelethajtó teakeverékek alkotórésze, de légcsőhurut és reuma esetén is használják.

16. Réti palástfű (Alchemilla xanthochlora) Védett! -Egyéb nevei: boldogasszony palástja, zsanika -Család: Rosaceae -Drog: Alchemillae herba -Hatóanyag: cserzőanyag, proantocianidin, flavonoid Hazánkban több hasonló faj van, mindegyik védett. A fajokat a drog minősítésekor sem kell elkülöníteni.

17. -Morfológia: évelő, gyöktörzzsel rendelkező faj, levele kerek vagy vese alakú, ujjasan karéjos; apró virágai zöldessárgák, többé-kevésbé elágazóak. Termése aszmag. -Előfordulás: európai flóraelem, hazánkban a Zemplénben, a Bükkben, a Kőszegi-hegységben és a Soproni-hegységben található meg. Hegyi réteken, szőrfűgyepekben, legelőkön. -Környezeti igény: hűvös klímát kedvel; üde, mérsékelten nedves, nyílt területeket. -Gyűjtés: a föld feletti részeket virágzás elején gyűjtik, a virágzatok nem feltétlenül szükségesek a droghoz.

18. -Feldolgozás: ahol gyűjthető, ott az alacsonyabb fekvésű települések padlásain szárítják. -Farmakológiai hatás: helyi vérzéscsillapító, összehúzó, méhizomzat erősítő, fokozza az erek falának rugalmasságát, ellenálló képességét. Gátolja a kórokozó bélbaktériumok fejlődését. -Felhasználás: hasmenés esetén főzetét fogyasztják, a drogban kifejezett napi adag van megszabva (gyermek 5 g, felnőtt 10 g). A tapasztalati gyógyászatban női vérzésekben használják, a fájdalmas havivérzések megelőzésére szeszes kivonatát rendelik. Sebek kezelésre is használják.

22. Báránypirosító (Alkanna tinctoria) Védett! -Egyéb nevei: homokpirosító, pirosítógyökér -Család: Boraginaceae -Drog: Alkannae radix -Hatóanyag: naftokinon színanyag (alkannin- és alkannánszármazékok), cserzőanyag, gyanta, viasz

23. -Morfológia: évelő faj, gyökere sötétvörös színű. Tőlevelei levélrózsát alkotnak, serteszőrösek. Szárlevelei szórtak, lándzsásak, serteszőrösek. Virágzata kunkor, a pártája élénk azúrkék színű. Termése apró makkocska. -Előfordulás: Dél-Európában és a mediterráneumban; hazánkban a homokpusztagyepek faja. -Környezeti igény: meleg és fénykedvelő, szárazságtűrő. -Gyűjtés: korábban a vadon termő állományokból gyűjtötték a drogot, azonban védetté nyilvánítása óta nem gyűjthető. Termeszthető.

24. -Feldolgozás: a drogként szolgáló gyökeret mosni nem szabad, megtisztítva a földtől, természetesen szárítják. -Farmakológiai hatás: antibakteriális, gyulladás-csökkentő, gyors sebregeneráló, összehúzó hatása miatt nehezen gyógyuló fekélyek esetén hatékony. UV-védő, fényszűrő, antioxidáns. -Felhasználás: külsőleg, kenőcs formában használják, hazánkban is engedélyezett ételszínezék. Régen a bárányok jelölésére, arcpirosításra, textil-, szőrme-, bőrszínezésre használták.

25. Medvehagyma (Allium ursinum) -Egyéb nevei: medvehagyma -Család: Liliaceae -Drog: Allii ursini herba -Hatóanyag: fő hatóanyaga a kéntartalmú alliin. Emellett tartalmaz illóolajat, flavonoid-glikozidot, C-vitamint, prosztaglandin A,B,F.

26. -Morfológia: évelő növény, hosszúkás, tojásdad alakú hagymájával telel át. Növényenként két kopasz, fényes felületű tőlevél fejlődik. Ernyős virágzata zöldes vagy sárgásfehér színű. Termése toktermés, fekete maggal. -Előfordulás: üde talajú bükkösök, gyertyános tölgyesek jellemző típusalkotó növénye, főként a Dunántúlon található tömeges állományokban. -Környezeti igény: árnyéktűrő, nedves, humuszos, tápanyagban gazdag termőhelyeket kedvel. -Gyűjtés: a föld feletti virágzó leveles hajtásait virágzás elején sarlóval gyűjtik.

27. -Feldolgozás: vékony rétegben kiterítve árnyékos, szellős helyen szárítják; minden más drogtól elkülönítve kell tárolni. -Farmakológiai hatás: (hasonlít a fokhagymáéhoz) a koleszterol-bioszintézist csökkenti, antibiotikus hatású. -Felhasználás: magas vérnyomás, érelmeszesedés ellen, a népi gyógyászatban hasmenés, bélhurut és emésztési zavarok esetén alkalmazzák. Frissen, fűszerként is fogyasztható, levesek, saláták ízesítésére. Túladagolása izgatja a gyomrot!

28. Orvosi ziliz (Althaea officinalis) -Egyéb nevei: fehérmályva -Család: Malvaceae -Drog: Althaeae radix, Althaeae folium -Hatóanyag: a gyökérben: nyálka típusú poliszacharid, keményítő, flavonoid glikozid, tannin, zsírolaj A levélben és virágban: nyálka, illóolaj.

29. -Morfológia: évelő növény, levelei karéjosak, bársonyosan szőrösek, szórt állásúak; a virágok színe fehér vagy halvány rózsaszínű. Termése 15-20 korong alakú résztermésből áll. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem; hazánkban nedves, mocsaras árokpartokon, szikeseken is megtalálható. -Környezeti igény: melegigényes, vízigényes, tápanyagigényes -Gyűjtés: a gyökereket kora tavasszal vagy késő ősszel, a leveleket virágzás előtt vagy a virágzás kezdetén gyűjtik.

30. -Feldolgozás: a gyökereket kiássák, hámozzák, szárítják és aprítják. A leveleket kiterítve szárítják. -Farmakológiai hatás: légúti vagy gyomor-, bélhurutok esetén nyálkahártya-gyulladásra bevonószer. Hurutoldó, köhögéscsillapító. -Felhasználás: a gyökérdrogot teaként, teakeverékként, vizes kivonat formában, szirupként köhögés, léghurut, rekedtség, illetve ritkábban gyomorégés ellen. A levéldrog forrázatát a fenti célokra, s öblögetőszerként alkalmazzák. Régebben borogatószerek és szemgyulladás ellen használták.

31. Zamatos turbolya (Anthriscus cerefolium) -Egyéb nevei: illatos turbolya, (turbuja, olasz saláta, édes petrezselyem) -Család: Apiaceae -Drog: Cerefolii herba, Cerefolii fructus -Hatóanyag: illóolaj (metilkavikol), flavon-glikozid, keserűanyagok, ásványi anyagok (Fe, Mg), vitaminok (A, C)

32. -Morfológia: egyéves, lágyszárú növény, levelei többszörösen szárnyasan összetettek, vékonyak, ánizsra emlékeztető illatúak. Virágzata összetett ernyő, termése erősen ánizsos illatú, két részre hasadó ikerkaszat. -Előfordulás: vadon termő alakja (var. trichosperma) DK-Európá-ban, Elő-és Közép-Ázsiában őshonos, a var. cerefolium régi termesztett kultúrnövény, amely könnyen kivadul. -Környezeti igény: fényigényes, mezofil, tápanyagigényes, bolygatástűrő

33. -Feldolgozás: fűszerként, vágás után azonnal műszárítóban kell szárítani, herbaként vékony rétegben kiterítve természetesen szárítsuk. -Farmakológiai hatás: természetes antioxidáns, magas flavonoid és C-vitamin tartalma miatt a kóros elváltozásokat megelőzi, javítja a keringést. -Felhasználás: elsősorban frissen, fűszerként levesek, szószok, saláták ízesítésére használják. Teája vese-, hólyag- és emésztőszervi megbetegedések ellen alkalmazzák.

34. Közönséges bojtorján (Arctium lappa) -Egyéb nevei: nagy bojtorján (buzogáncs, bogáncs, ragadáncs) -Család: Asteraceae -Drog: Bardanae radix -Hatóanyag: inulin, nyálka, illóolaj, poli- és kéntartalmú acetilének (arktinin, arktinol), polifenolok, lignaloidok (arkciin), szterinek.

35. -Morfológia: kétéves faj, levelei első évben tőrózsában állnak, a lemez tojásdad, szíves vállú, a csúcs hegyes, a fonák szürkén molyhos, gyapjas. A fészekvirágzat fészekpikkelyei horogszerűen hátrahajlók, a virágok bíborlilák, csövesek. Termése ovális kaszat. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem, hazánkban tipikusan gyomtársulást alkotó faj. -Környezeti igény: szemetes, ruderális, nitrogénben gazdag talajon díszlik. -Gyűjtés: csak az egyéves gyökerek gyűjthetők ősszel vagy tavasszal.

36. -Feldolgozás: a gyökereket megtisztítjuk, ha kell megmossuk, aprítjuk. Lehetőleg szétterítve, napon szárítsuk. -Farmakológiai hatás: külsőleg fejbőr regeneráló hatása igazolt. -Felhasználás: Külsőleg ekcémás bőrfelületek kezelésére, a fejbőr korpásodásának meggátolására, hajápolók alkotórészeként (hajhullás csökkentésére) használják olajos vagy szeszes kivonatok formájában. A népi gyógyászatban anyagcsere javító, máj-, epebetegek kezelésére szánt teakeverékekben, reuma és húgykő elleni használják.

37. Hegyi árnika (Arnica montana) Védett! -Egyéb nevei: árnika (anyagyökér, máriafű) -Család: Asteraceae -Drog: Arnicae flos, Arnicae rhizoma, Arnicae herba -Hatóanyag: a virágzatban: flavonoid, asztragalin, izokvercitrin, illóolaj (azulén, timol), keserűanyag (arnicin), szeszkviterpén lakton A herbában: illóolaj, cseranyag

38. -Morfológia: évelő, magashegyi növény. A levelek tőlevélrózsát alkotnak, színük mirigyszőrös, hegyesek; a szárlevelek hosszúkás-lándzsásak. Sárga fészekvirágzatából bóbitás kaszattermések fejlődik. -Előfordulás: egész Európában honos, főleg hegyvidékeken és havasi réteken. -Környezeti igény: hidegtűrő, mészkerülő, hűvös, párás, csapadékos klímát kedvel. -Fajta: fajtája nincs, vadon termő állományból származó maggal szaporítható.

39. -Feldolgozás: a növényi részeket árnyékos, szellős helyen, vékony rétegben, rendszeres forgatás mellett szárítják. -Farmakológiai hatás: belsőleg: fokozza a szív verő- és perctérfogatát, javítja a koronáriakeringést, csökkenti a perifériás ellenállást. Túladagoláskor szapora szívverést, szívtáji panaszokat, légszomjat okoz. Enyhe immunstimuláns. Külsőleg javítja a kezelt terület vérellátását, gyulladáscsökkentő és hámképző.

40. -Felhasználás: belsőleg kombinációs készítményekben keringési panaszok esetén alkalmazzák. Külsőleg reumás fájdalmak elleni bedörzsölő szerek része. Száj-és torokölblögető. Sebek, furunkulusok kezelésére használják. Allergiás tüneteket válthat ki! A likőriparban vermutok ízesítésére használják. Érzékeny egyéneknél sérült bőrön ödémás gyulladást okozhat.

41. Fehér üröm (Artemisia absinthium) -Egyéb nevei: abszintüröm -Család: Asteraceae -Drog: Absinthii folium, Absinthii herba, Aetheroleum absinthii, Absinthii herba cum caule (teljes föld feletti hajtás) -Hatóanyag: keserűanyag (szeszkviterpén lakton), abszintin, illóolaj, cseranyag, C-és B-vitamin, borostyánkősav

42. -Morfológia: évelő, dudvaszárú növény, szára tövénél fásodó. Tőlevelei levélrózsát alkotnak, szárlevelei kisebbek, szeldeltek, szürkésfehéren molyhosak. Virágzata dús, füzéres, leveles fészkes buga. Virágai sárgák. Termése kaszat. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem; hazánkban is honos. -Környezeti igény: fényigényes, melegkedvelő, szárazságtűrő. -Gyűjtés: a levéldroghoz a tő- és szárleveleket is gyűjtik, a herbához a teljes virágzásban lévő növény legfeljebb 50 cm-es hajtásvégét gyűjtik.

43. -Feldolgozás: árnyékos helyen, vékony rétegben kiterítve vagy műszárítóban alacsony hőmérsékleten szárítják. -Farmakológiai hatás: étvágyjavító, emésztésserkentő, fokozza a gyomornedv elválasztását, epehajtó és szélhajtó. -Felhasználás: étvágyjavító, epehajtó teakeverékek része, állatgyógyászatban bélféregűző, kiskertekben rovarűző hatású. Az ürmösborok és keserű likőrök fontos alapanyaga. Illóolaja görcsoldó és reumás fájdalmat enyhítő, azonban fejfájást, átmeneti tudatzavart, érzékcsalódást okozhat (tujon). → Ezen tünetek a drogból készült tömény alkoholos kivonat hosszanti alkalmazásakor jelentkeznek.

44. Nadragulya (Atropa bella-donna) -Egyéb nevei: maszlagos nadragulya -Család: Solanaceae -Drog: Belladonnae folium, Belladonnae radix, Belladonnae semen (magja-ritkán használják föl) -Hatóanyag: ornitin eredetű tropánvázas alkaloidok, atropin, hioszciamin, aszparagin, fitoszterin, chrisatropa-sav

45. -Morfológia: évelő, lágyszárú faj, levelei tojásdad alakúak, kihegyezettek. A virágokban a csésze tölcséres, öt fogú, a párta visszahajló karéjban végződik, szennyes ibolyaszínű. Termése lapított gömb alakú, fénylő fekete bogyó, melyet a csészelevelek ölelnek körül. -Előfordulás: eurázsiai flóraelem; hazánkban bükkösökben, erdei vágásokban fordul elő. -Környezeti igény: viszonylagosan melegigényes, mezofil. -Gyűjtés: a levéldrogot a virágzás kezdetétől egyenként, a gyökeret ősszel, fagy előtt gyűjtik.

46. -Feldolgozás: vékonyan kiterítve, padláson, forgatással szárítsuk a drogot, elkülönítve tároljuk. -Farmakológiai hatás: a benne lévő atropin az acetilkolin hatását gátolja, pupillatágító, csökkenti a simaizom görcskészségét, és a szekréciót. -Felhasználás: pupillatágító hatása miatt szemvizsgálatoknál használják. Szaruhártya-, kötőhártya-gyulladás esetén, epehólyag és húgyhólyag görcsös állapotának megszűntetésére, Parkinson-kóros betegek gyógyítására; hányinger, hányás esetén, tüdőasztmás rohamok enyhítésére alkalmas. Szakértelem nélküli felhasználása súlyos, akár halálos mérgezést okozhat!

47. Pásztortáska (Capsella bursa-pastoris) -Egyéb nevei: közönséges pásztortáska, (paptarsoly, pásztorerszény, büdös szaporafű) -Család: Brassicaceae -Drog: Bursae pastoris herba -Hatóanyag: flavonoid (diozmin), biogén aminok, kolin, acetilkolin, káliumsó, cseranyag, gyanta, a magban zsírosolaj

48. -Morfológia: egyéves áttelelő növény, tőlevelei levélrózsát alkotnak, szárlevelei ülők, fülesek. A növény lehet kopasz vagy gyéren szőrözött. Virágai aprók, fehérek, négyszirmúak. Termése fordított háromszög vagy szív alakú becőke. -Előfordulás: eurázsiai növény, jelenleg a trópusokat kivéve az egész Földön elterjedt. -Környezeti igény: legnagyobb mennyiségben ősszel kel ki -Gyűjtés: a növény virágos, leveles szárának legfeljebb 30 cm hosszú felső része gyűjthető.

49. -Feldolgozás: vékonyan kiterítve, árnyékos helyen, padláson szárítsuk a drogot. -Farmakológiai hatás: a méhre ható szer, méhvérzések ellen bizonytalan eredményességgel hat. -Felhasználás: a drog kivonatai gyenge vérzéscsillapítók, teája gyomor- és bélvérzés, valamint erős méhvérzés csökkentésére és PMS kezelésére használják. Hatása bizonytalan. Homeopátiás szerek előállításakor is használják drogját.

50. Kis ezerjófű (Centaurium erythraea) -Egyéb nevei: százforintosfű, százforintos földepe, ezerjófű, (epefű) -Család: Gentianaceae -Drog: Centaurii herba -Hatóanyag: szekoiridoid glikozidok (a keserű ízt adják), flavonoidok, oleanolsav (savanyú szaponin), nikotinsav, gencianin, alkaloid