470 likes | 1.05k Views
Énfogalom, önismeret. Mit tudunk magunkról? . Énfogalom: Az ismereteink magunkról Önértékelés: Az önmagunkkal kapcsolatos érzelmek Önmagunk megértése – sírig tartó igyekezet. Honnan „ismerjük” magunkat? 1. Megfigyeljük a viselkedésünket „Ha ezt tettem, biztos ilyen vagyok”
E N D
Mit tudunk magunkról? Énfogalom: Az ismereteink magunkról Önértékelés: Az önmagunkkal kapcsolatos érzelmek Önmagunk megértése – sírig tartó igyekezet
Honnan „ismerjük” magunkat? 1 Megfigyeljük a viselkedésünket „Ha ezt tettem, biztos ilyen vagyok” Előre elképzelt teljesítmény (önbeteljesítő jóslat) motivációk (belső, külső) szerepe a teljesítményben (a külső akár rombolhatja is a belsőt)
Honnan „ismerjük” magunkat? 2 Érzelmeink, gondolataink nagyobb hatással vannak énképünkre, mint a viselkedésünk Mások reakciói, elvárásai Társas összehasonlítás saját magunk megismerése (=elhelyezése, értékelése) másokkal való összehasonlítás útján
Önészlelés és mások észlelése Önmagunkról sokkal több az információnk, mint másokról (több helyzet, több idő). Mégis: Mások viselkedését egyértelműbbnek látjuk, pedig sokkal kevesebb róluk az információnk. A magunkkal kapcsolatos infók nagy száma és sokfélesége nem teszi világosabbá a képet önmagunkról.
Attribúciók különbségei Ha én csinálok valamit rosszul – a körülmények hatása jól – ilyen a személyiségem, ilyen vagyok Ha más csinál valamit rosszul – ilyen a személyisége, ő ilyen jól – a körülmények segítették
Az én komplexitása Komplexitás: Sokféle helyzetben sokféle megnyilvánulás. Több énrészből állunk. Magas és alacsony komplexitású emberek. Nem értékfogalom! Bár sokan úgy kezelik. A komplex énfogalom lehetővé teszi a stabilabb önértékelést – el tudjuk kerülni a mélypontokat, mindig találunk pozitív énrészt.
A koherens kép igénye A sokféleségben koherenciát, értelmes egységességet igénylünk. Koherencia biztosítása magunk számára: • Korlátozott hozzáférhetőség és szelektív memória • Attribúció – viselkedésünk okainak különféle tulajdonítása • Néhány kulcsvonás kiválasztása, ami mindent megmagyaráz (205. ábra)
Amit a legsajátabb tudásunknak tartunk – az önmagunkról való tudást – (szinte) teljes mértékben a kultúránk és környezetünk alakítja. Kulturális énkép-különbségek – Markus-Kitayama
Önértékelés Önmagunkkal kapcsolatos negatív vagy pozitív érzéseink. Forrásai: siker-kudarc, társas összehasonlítás, saját elvárásokhoz mérés Alapmotiváció: jó képet kialakítani magunkról. Önmegerősítés: alapvető, természetes túlélési technika, ösztönös önvédelem.
Énvédő „torzítások” (?): • Olyan helyzeteket keresünk, ahol kitűnhetünk • A tapasztalatok átértelmezésének lehetősége („Nem is olyan rossz. Sőt, jobb is, hogy így alakult.”) • Saját hozzájárulásunk felértékelése • Az eredmény határozza meg a bizonyítékot: a sikerből visszatekintve „minden arrafelé mutatott” • Sikereinket hozzáférhetően tartjuk, kudarcainkat elfojtjuk
Összehasonlítások Társas: • lefelé vagy felfelé hasonlítjuk magunkat Belső elvárásokhoz (énvezérlők): • Ideális én (ilyen szeretnék lenni) • Elvárható én (ilyennek kellene lennem) • (diszkrepancia – különbség az aktuális én-hez képest)
Az énkép hatásai: az érzelmek és a viselkedés irányítása 221 esemény, hatás A kialakult, megszilárdult énkép meglehetősen rezisztens – nehezen változik, kevésbé nyitott az énnel kapcsolatos új infókra. Énkép hatása a viselkedésre: • Énkifejezés („olyan vagyok, amilyen”) – olyan viselkedést választunk, ami kifejezi énképünket • Énprezentáció – „olyan vagyok, amilyennek te akarsz” – megbecsülés igénye
Az én megvédése. Megküzdés a stresszel. Az én jól-léte ellen irányuló fenyegetések: • Külső események – kudarcok, katasztrófák • Inkonzisztenciák – eddigi képünkkel nem egyező dolgok (sosem voltam beteg, most az vagyok; anya vagyok, és most elmentek a gyerekeim) • Mindennapos, tartós stresszhelyzetek, zaklatások, zavaró apróságok
Fenyegetések hatásai: • Negatív érzelmek, bánat • Szorongás, depresszió • Fizikai hatások, betegség Fenyegetés és kontroll: Alapvető igényünk a helyzetek kontrollálása – ha elveszítjük, nő a fenyegetés Tanult tehetetlenség (esetleg depresszióhoz vezet)
Az én megküzdése a fenyegetésekkel 1. Érzelmi megküzdés: • Menekülés • Figyelem elterelése • Fenyegetés lekicsinylése • Probléma kibeszélése
2. Szembeszállás: problémaközpontú megküzdés • Probléma külső okok miatt van • Kontrollt szerezhetek a probléma fölött (legalább részlegesen) • Felnőni a kihíváshoz: erőfeszítést teszek valamit a probléma megoldásáért
A megküzdés függ a személyiségtől és a fenyegető helyzettől. Ha ellenőrizhető (controllable, azaz van rá hatásunk, tehetünk valamit) – a problémaközpontú a jobb (tegyünk valamit…) Ha nem tőlünk függ, akkor elterelés, menekülés stb. alkalmasabb.
Értékkategóriák • Végső értékek (vágyott állapotok és elérendő célok) • Instrumentális értékek (preferált viselkedésmódok a célok eléréséhez) személyes (szabadság, boldogság, kellemes élet stb.) morális (bátor, vidám, segítőkész stb) társadalmi (világbéke, egyenlőség, biztonság stb.) képesség (ambiciózus, rátermett, intellektuális stb.) • Etikai értékek azzal kapcsolatos hiedelmek, hogy mi a jó és mi a rossz etikus, erkölcsös cselekvésre késztet • Nem-etikai értékek etikailag semlegesek amit szeretünk, szeretnénk, vagy személyesen fontosnak tartunk (hírnév, boldogság, pénz, öröm stb.)