Horváth Gábor főtitkár főtitkár

1. Az agrárágazat aktuális kérdései, érdekképviselet lehetőségei, feladatai Társas vállalkozások „mozgástere” 2014-ben Horváth Gábor főtitkár főtitkár .

2. Σ. Miről lesz szó - mi a mondanivalóm 0. Évfordulók • Gazdasági válság – mezőgazdaság (helyünk és helyzetünk a nap alatt) • Az Orbán kormány agrárpolitikáját a MOSZ elutasítja (nem lettünk stratégiai partnerek) parlamenti választás jön • Zavarodott EU agrárpolitika – féltjük a biztonságot • Hogyan tovább?

3. 2013-2014. Téli tanfolyam előadás anyagai (2014. január) 1. Fontos évfordulók • 25 év telt el az „új rendszerben” • 25 éve jött létre a MOSZ • 10 éve vagyunk az EU tagja • Lezárult WTO tárgyalás – Dohai forduló • Új 7 éves EU költségvetési ciklus kezdődik • Újra parlamenti választások jönnek (EU is) • Ciklust zár az érdekképviseleti vezetés • 500 éve volt a Dózsa féle parasztfelkelés ?(Tárgyilagos értékelés – következtetések – tanulságok)?

4. Előadás vázlat Összefoglaló: • a gazdasági válság leküzdésében a mezőgazdaság is megváltó • az Orbán-kormány agrárpolitikája nem a társas gazdaságoké • zavaros idők az EU agrárpolitikájában • a FIDESZ a „javunkat” akarja – de mi nem adjuk • országos érdekharc mellett helyi pozícióharc • teljesen új a magyar jogrendszer

5. A mezőgazdaság a válság idején (2013.) 1. Új évezred Válsággal: • nyugvópontra nem jutó viták az okokról és azok kezeléséről • ok vagy következmény, államadósságok felhalmozása a vége • az adósságállomány leépítésére nincs közgazdasági megoldás.

6. Adósságállomány a világ kiemelt országaiban /GDP%-ban, 2013/

7. Adósságállomány a „tejtestvér” országokban /GDP %-ban, 2013/

8. A mezőgazdaság a válság idején (2013.) • Új évezred Válsággal /folyt./ • A cél és a megoldás a gazdasági növekedés: • nagyon különböző a növekedés a világ országaiban – Ábrák, • nem mi vagyunk a legrosszabbak, de az EU igen. • Hogy nincs vége! EU bankfelügyelet, EU válságalap és a betétesek?

9. GDP változása a világ kiemelt országaiban (%)

11. A mezőgazdaság a válság idején (2013.) 2. A magyar gazdaság megítélésében 2011-ben, 2013-ban a mezőgazdaság felértékelődött: jól hangzik, milyen jelentéktelen a mozgás az ingadozás hol felemel, hol letaszít a módszertani kérdés már előrevetíti, hogy 2014-ben visszahúzók leszünk a kormány az önellátó helyi piacra termelő szektort favorizálja, mégis exportban méri a teljesítményt.

14. A mezőgazdaság a válság idején (2013.) 2. A magyar gazdaság megítélésében 2011-ben, 2013-ban a mezőgazdaság felértékelődött /folyt./: export és import egyenleg 2013-ban 3,3 Mrd € az eladósodott országban érdemi szerepe az ágazat teljesítményében változatlanul fő szereplő az időjárás a kormány állattenyésztés fejlesztés programja arányos a tettekkel állattenyésztés alakulása.

16. A mezőgazdaság a válság idején (2013.) 2. A magyar gazdaság megítélésében 2011-ben, 2013-ban a mezőgazdaság felértékelődött /folyt./: termelők helyzetét, reakcióit az EU támogatás határozza meg – jövedelem kiegészítő támogatások összege ~ 450 Mrd Ft (2013) ez adja a kiszámíthatóságot és a motivációt a mezőgazdaságban nincs hitelezési probléma (MNB hitel, bankok magatartása) a piaci folyamatok feladatot adnak termelőnek, államnak.

18. A mezőgazdaság a válság idején (2013.) 2. A magyar gazdaság megítélésében 2011-ben, 2013-ban a mezőgazdaság felértékelődött /folyt./: az áringadozás mértéke támogatás nélkül elviselhetetlen EU vidékfejlesztés 2015-2020 közötti opciója az input anyagok ára csapolja a jövedelmeket (beszerző társulások hiánya) műtrágya ára (100% áremelés 1 év alatt) visszaélésszerű versenyhivatali vizsgálat.

19. A mezőgazdaság a válság idején (2013.) 3. A mezőgazdasági jövedelmek felhasználásáról: A támogatások csak egy része jövedelemkiegészítő Támogatás nélkül nincs jövedelem Társas gazdaságok ~ 112 Mrd Ft adót, járulékot fizettek be Orbán-kormány SZJA-val terhelte az agrár foglalkoztatást Új elem a jövedelem felhasználásában a tőke hozadék igény

20. Osztalékfizetés a mezőgazdasági társas vállalkozásoknál

21. A mezőgazdaság a válság idején (2013.) 3. A mezőgazdasági jövedelmek felhasználásáról: Osztalék nem általános, mértéke szolid A „kölcsönföld” tőke költsége jelentősebb (~ 70 Mrd Ft) Ezen ~ 1 millió ember osztozik

22. II. Orbán-kormány agrárpolitikája felváltásában vagyunk érdekeltek FIDESZ-nek agrárpolitikája sosem volt Az Orbán-kormány agrárpolitikája változik (kisgazdákkal indult)

23. 1. Ángyán műve - Darányi terv Az agrárgazdasági potenciált teljesen leértékelte A vidéket az önfoglalkoztatásra kényszerítené /+100 ezer fő/ A tanyai létformát reinkarnálná /demográfiai földprogram/ Helyi piac a legfontosabb, a felesleg exportra A természetvédelem homályos érdekeivel elutasítja a korszerű termelést Célja világosan volt megfogalmazva, de…

24. 2. Stratégiai partnereket keresett Ágazati, szakmai érdekképviseletek sokan vállalták Volt, aki eminensként szolgált (Egy koca, egy porta) MOSZ a nyílt elutasítást választotta Számunkra elfogadhatatlan, hogy az adófizető, legálisan foglalkoztató, törvényesen működő szervezeteket diszkriminál és leépíteni kíván /EU versenyjog/ Az élelmiszeripar is lapult, pedig a kézműves technológia nem az övé A következményei leginkább az élelmiszeripar leépülésében mérhetők Erőszakos eszközöket is bevetettek (állami föld - kötelező állat) A partnerek támogatása ellenére megbukott

25. 3. MOSZ agrárpolitikája a rendszerváltás óta változatlan A cél adottságaink kihasználása, intenzív termelés Export árualapokat és élelmiszeripari nyersanyagot a piac igényeihez alkalmazkodva termelni Vegyes üzemszerkezet, kiegyensúlyozott arányok Még a kistermelésben is piaci és szociális célok A tudomány és a technika legszélesebb alkalmazása Mérnöki szintű szakmai munka, munkaidős foglalkoztatás A világ erre tart – Orbán-kormány nem fogadja el

26. 4. Érdekvédelmi munka Kölcsönösen ellenséges viszony, de nem eredménytelen :(pl.) • Földhasználati nyilvántartás díját eltörölték • Gázolaj jövedéki adó igazolás módosult • Földforgalmi törvény • kimaradt a foglalkoztatási köt. • 1200 ha mellett van 1800 ha is • bekerült az alkalmazotti föld • speciálisan a tagi illetve a tulajdonosi föld (25%) • állattartás, vetőmag, öntözés.

27. 4. Érdekvédelmi munka Földtörvény fél évet élt a tulajd.váltás alapján bérletfelmondás lényegesen leszűkült a kimérés, mint felmondási ok használati megosztás esetén nem kell hivatalos vázrajz Szövetkezeti törvény félretették a Hangya pusztító törvénytervezetét (Patay V.) PTK-ba javaslataink alapján élhető szabályok kerültek PTK-ba reparálták a különös gondjainkat (Nyugdíjas tagok, tagi elszámolás)

28. 4. Érdekvédelmi munka Pápai Húsipar termelői veszteseinek kompenzálása (Kamara) Munkatörvénykönyvi alkalmazás mezőgazdasági specialitásai Szárítók energia vételezése (-5 C-ig)  Vidékfejlesztési pénzek kiírása (ÁTK, Gép) Az új EU ciklus rendszerének tervezése Állattartási folyó támogatások emelése, stb. Sok-sok napi munka annyi eredménnyel, mint a Ti eredményeitek árvíz, belvíz, aszály idején ….

29. 5. Világos változások a kormányzati gyakorlatban az állami földek osztásának ideológiája és valósága a „Professzor” félreállítása az üzemtörvény halasztása? a földtörvényekbe befogadott érdekképviseleti javaslatok a családi gazdaság definíció változása (Nem üzem) az eredeti cél felerősödött (megszerzés) a földalapú támogatás változatlansága az állami földeknél arrogánsan felrúgták a szerződéseket forradalom, rendszerváltás , korrekció

30. 6. Mit hozhat a kormányváltás? FIDESZ földígéretekkel harcol a vidékért számunkra csak jobb helyzetet Bajnai: PM ideológia veszélye, de MOSZ szakértő is van DK: az agrárszövetségi agráros a listán MSZP: Gőgös Zoltán a fiatalok között e nélkül 80-20%

31. Zavarodott időszak az EU agrárpolitikájában /átmeneti időszak vs. folyamat/ 1. Sikertelenségek a geopolitikai törekvésekben a Földközi-tenger medencéjében az USA beavatkozása keleti bővítés – Ukrajna 2. Gazdasági válság – felzárkóztatási politika haszonélvező déli államok csődben befizetők méltatlankodása (Anglia) euro szkeptikusok térnyerésének veszélye Euró - Bankunió nemzeti törekvések erősödése (Magyarország,Lengyelország)

32. Zavarodott időszak az EU agrárpolitikájában 3. EU döntések demokratizálása: • franciák által szorgalmazott, EP szerepe • együttdöntési mechanizmus (pl. agrárpolitika) • behozta a döntési körbe a populizmust (pártok) • a vidék (az agrármodell) problémái miatt nincs egység • és túl sokba kerül

33. Zavarodott időszak az EU agrárpolitikájában 4. Következő 7 éves időszak agrárpolitikája: • közös-e vagy csak közösen finanszírozott? • nem sikerült időben megállapodni • átmeneti év (2014) • nemzeti hatáskörbe leadott támogatások (opciók) • 2017-ben félidős felülvizsgálat • WTO 2016-tól lép életbe • 2017. USA-EU tárgyalások zárása • piacszabályozás lényegében leépült • kiszámíthatósága megrendült

34. Zavarodott időszak az EU agrárpolitikájában 5. EU támogatások Magyarországi várható döntései: Átmeneti (2014-es) támogatások: • földalapú támogatások (227 €/ha) !! • már nincs moduláció de még nincs felső határ • 68. cikk alapján • maradnak: különleges tej, különleges rizs, zöldség-gyümölcs, dohány, kérődző, biztosítási díj • átmeneti támogatások is tovább mennek • csak azokra, amikre már 2013-ban is /GOFR nem, dohányra igen/ • 2020-ig fokozatosan 50% -ra csökken a keret • gond a juh • cukor nem megoldott

35. Zavarodott időszak az EU agrárpolitikájában 5. EU támogatások Magyarországi várható döntései: Átmeneti (2014-es) támogatások /folyt/: • Notifikált nemzeti támogatások is tovább mennek • sertés, baromfira újak - 60% -al több az adható forrás • őstermelő nyitott kérdés • EMVA • 2007-2014-ből maradt források valószínűleg 2014-re meghirdethető de 2015. december 31-ig el kell számolni /Átk-ban lehetőség a kimaradtaknak/ • AKG, KAT 2014. augusztus 1-jével lejár de 1 évvel meghosszabbításra kerül

36. 2015-2020 közötti agrártámogatások Direkttámogatások: • Pénz csökken: reálértéken ~1 mrd EUR • Export támogatások gyakorlatilag megszűntek • Termelési kvóták megszűnnek • Tej 2015 • Cukor 2016 • Számos döntés nemzeti hatáskörben

37. 2015-2020 közötti agrártámogatások • Opciók voltak - kormány döntés megszületett: • SAPS lesz /20% -al nem tudunk élni/! • Támogatás 214 EUR/ha • Nincs redisztribúció! • Állandó legelők arányát ország szinten számítják! • Felső határ van! /150 ezer EUR felett 5% , foglakoztatás beleszámít/ • Kistermelői támogatás /500-1250EUR/ van • Fiatalgazda van • Termeléshez kötött támogatásokra 13+2% - 191 millió EUR - nincs döntés mire mennyi! • De minimis keret 7500 EUR-ról 15 000 EUR-ra – de összeszámítás! A végső bejelentés határideje odébb van! /2014. augusztus 1./

38. 2015-2020 közötti agrártámogatások Emva Érdemi döntések még nem születtek Partnerségi megállapodás van/nincs? Leghamarabb 2014 ősszén várható program Nincs átcsoportosítás A pénz jelentősen csökken Kofinanszírozás mértéke 25%-ról 15%-ra csökkenthető Determinált forrás elosztások MOSZ modernizációt támogat Kockázatkezelésnek legyen része a piaci kockázat /ha már nincs piacszabályozás/ AKG, KAT menjen tovább - az eddigi „környezet-szolgálat” ne vesszen el!

39. Hogyan tovább? Helyzetünkre kis túlzással történelmi analógia fűzhető • Kuláküldözés (mi a különbség?): • 1950-es évek rendszerváltás • Törvényeket hoznak a tulajdon elvételére • Kommunikációban bűnösnek kiáltják ki • Folyamatos zaklatás, rásegítő intézkedések – évente birtokrendezés • Recsk – talán eddig nem lehet már eljutni

40. Hogyan tovább? Csak objektív helyzetmegítélés alapján lehet valamit tenni. Ez három feltételnek is felfogható. Mindegyik nehezen teljesíthető. De mindegyik számbavétele fontos következtetésekre vezet.

41. Hogyan tovább? Objektíven, higgadtan kell mérlegelni de hát megtámadtak: 80:20 (?) igaztalanul minősítenek a vagyonunkról és a mellettünk levő emberekről van szó a közérdekében tett szolgálatainkat semminek tekintik (adó, társadalmi szolgálat)

42. Hogyan tovább? 1. Objektíven, higgadtan kell mérlegelni /folyt./ törvénybe iktatták, hogy nem rendelkezhetünk a tulajdonunkkal (szervezetváltás esetén, cserében) magán és üzleti döntéseink a hatóságnál felülírhatók mezőgazdaság a hivatásunk, de földtulajdonunk nem lehet hason szűrűek között az utolsók vagyunk a rangsorban Az életünk és javaink mentésére „minden eszközt” igénybe vehetünk. (Alaptörvényből következik, persze arányosnak kell lenni)

43. Hogyan tovább? 2.Milyen valójában a helyzet? a.) Elfogadtak földhöz kapcsolódó törvényeket, de • ezek a törvények nem azt tartalmazzák, amit hirdetnek • a törvények változtatásai jelzik, hogy a gondolataik változnak • nem hozták meg azokat a törvényeket, amelyeket alaptörvénybe emeltek • fél év után bezártak, általuk nyitott kiskapukat • alapkoncepciótól eltérő javaslatokat is befogadtak /MOSZ/ • véletlen a nehezen értelmezhető paragrafusok sora? • szövetkezeti törvény ügyben „csak” visszaléptek • EU támogatások normatívak maradtak!?

44. Hogyan tovább? 2.Milyen valójában a helyzet? /folyt./ b.) De hát előttünk zajlott más területek „átalakítása”! Média világa Közigazgatás (szélesen) személyi cseréje Állami földek osztása Trafik elfüstölés Közbeszerzéses ügyek Takarékszövetkezetek Sporttámogatás (irányítás – Török Ferenc) c.) Egyáltalán lesz-e idejük befejezni? d.) És ha más összetételű kormány lesz? Nem kellene kapkodni és még annak is eleget tenni, amiben ők is engednek!

45. Hogyan tovább? 3. Milyenek a körülmények a bennünket ért támadás kivédéshez a.) Van egy teljesen új jogrendszer • a temérdek jogszabály átírta kötelezettségeinket és a lehetőségeinket • Alkotmány Bírósági indítványból gyakorlatilag mindenkit kizártak (MOSZ) • a normál működéshez is határidőhöz kötött feladataink vannak (Szövetkezetek, Társaságok 2016. III. 1-jéig) • az alaptörvénytől, a vízgazdálkodásig, a választásoktól az öröklésig minden ügyben elavultak az ismereteink • pl. MOSZ földtörvény ügyben a tulajdonsérelmekre hivatkozva fordult az Ombudsmanhoz. Kiderült, hogy az Alaptörvény nem védi a törvényes tulajdont, az közcélból korlátozható

46. Hogyan tovább? Meg kell tanulnunk és az érdekeink szerint értelmezni a jogszabályokat! (MOSZ jogi szakértők rendelkezésre állnak) Át kell tekinteni és alakítani: a belső szabályzatainkat (felelősség) önvédelmi lépéseket tenni az állandó szerződéses kapcsolatainkat a munkaadói szabályrendszerünket (Mt.) stb.

47. Hogyan tovább? 3. Milyenek a körülmények a bennünket ért támadás kivédéshez /folyt/: b.) Áttevődik a harc a faluba éhes, vidéki szekértolók ragadozóvá vállnak rengeteg „agráros” került ki közülünk, akik elindulnak helyet keres magának az-az 1000 Mrd Ft, amit kistermelőként adóból megtakarítottak a feketegazdaságból és az államtól könnyen szerzett pénzek is rárepülnek a támogatásokra A jogszabályok adta legkisebb lehetőség kihasználásával is szembe szállni, elutasítani, kártérítést követelni, pereskedni, szankcionálni!

48. Hogyan tovább? 3. Milyenek a körülmények a bennünket ért támadás kivédéshez /folyt/ c.) Időt nyertünk, amikor a bérleti szerződéseket megújítottuk Az érdekképviseleti lobbi információ és kezdeményezés ahol megvalósult 5-10-15 éve meg van az esély Meg kell őrizni az érdekközösséget az érintettek között (földtulajdonosok – szakvezetők – tagok – munkavállalók) Figyelemmel kell kísérni különösen a vezetőtársak életviszonyának változását és mozgását. Legtöbb bajt belülről lehet okozni.

49. Hogyan tovább? 4. Számításba vehető alkalmazkodási rések a földtörvényekben • tagok tulajdonában lévő föld • 25%-os tulajdoni részesedés/fő mezőgazdasági cégben • állattartást használni az előhaszonbérleti jogokhoz, avagy megszüntetni? /igen nagy a kötelezettség/ • 1200 ha feletti gazdaság szétszedése? Ne! • a vetőmagtermelés látszik a leglazább túllépési lehetőségnek a.) Osztatlan kiméréshez és előtte a csereberéhez visszanyúlni!

50. Hogyan tovább? 4. Számításba vehető alkalmazkodási rések a földtörvényekben /folyt./ jó-e valamire a részesművelés? alhaszonbérlettel űzhető-e az integrált termelés (de 1200 ha-on belül van) időközben (darabonként) lejáró bérleti szerződések földjét használatba lehet-e venni (egy része tudatos, de egy része csak a számítás) eladásra érett a cég?