1 / 15

A TISZK-ek fenntarthatósága

A TISZK-ek fenntarthatósága. Budapest, 2011. január 14. A kérdésfelvetés indokoltsága. A szak- és felnőttképzés, felnőttoktatás költséghatékony és munkaerő-piacközpontú szervezése közép-, illetve hosszútávon; Átalakult szakképzési szerkezet ( TISZK-ek );

heller
Download Presentation

A TISZK-ek fenntarthatósága

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. A TISZK-ek fenntarthatósága Budapest, 2011. január 14. 1

  2. A kérdésfelvetés indokoltsága • A szak- és felnőttképzés, felnőttoktatás költséghatékony és munkaerő-piacközpontú szervezése közép-, illetve hosszútávon; • Átalakult szakképzési szerkezet (TISZK-ek); • A TÁMOP pályázati kiírásokban meghatározott fenntartási kötelezettség. 2

  3. NFÜ kutatás Tanulmány a TÁMOP 2.2.3 projektek keretében létrehozott Térségi Integrált Szakképző Központok projektidőszak utáni fenntarthatóságáról 2010. március 31. 3

  4. A fenntarthatóság Az 1083/2006 EK rendeletet alapján kötelező: • A TISZK-szintű szolgáltatások fenntartása 3 évig, azaz a „kialakított közösségi funkciók száma” indikátor további teljesítése; • A TISZK működtetése 5 éven keresztül  a jogi forma és az irányítási struktúra változhat, azaz a TISZK-modell és a menedzsment szervezet átalakítható; • Évente Projekt Fenntartási Jelentés benyújtása; • Dokumentáció őrzése 10 évig. 4

  5. Az NFÜ kutatás módszertana • Dokumentumelemzés: • Jogszabályok; • A TISZK-ekre vonatkozó országos és helyi szabályozó dokumentumok elemzése; • Demográfiai adatok; • Beiskolázási trendek; • Helyi stratégiák, RFKB döntések; • Lehetséges támogatási források; • Projektek adatlapjai, PIK-ek. • Interjús és kérdőíves adatfelvétel: • Intézmények: teljes körű • Fenntartó, TISZK-vezető: 14 (modell-reprezentativitás) 5

  6. TISZK-modellek • I. modell: Kizárólag önkormányzatok által létrehozott szakképzés-szervezési társulás; • II. modell: Nem önkormányzati fenntartó által létrehozott szakképzés-szervezési társulás; • III. modell: Alapozó és szakképző évfolyamok szétválasztásán alapuló modell; • IV. modell:Integrált intézmény (holland modell); • V. modell: Szakképzés-szervezési társaság; • VI. modell: Önkormányzati fenntartók által alapított szakképzés- szervezési társulás és többcélú kistérségi társulással és/vagy felsőoktatási intézménnyel és/vagy nem állami és/vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval között érvényes megállapodás alapján működő TISZK; • VII. modell:Önkormányzati fenntartók által alapított szakképzés- szervezési társulás és nem önkormányzati fenntartók által létrehozott nonprofit társaság között érvényes megállapodás alapján működő TISZK. 6

  7. Regionális Szakképzés-fejlesztési Stratégiák • 7 régióból 5-ben középtávon (2013-ig vagy 2015-ig) határozták meg a szakképzés-fejlesztés prioritási területeit, céljait, eszközeit és elvárt eredményeit. „A TISZK rendszer létrejötte – úgy tűnik – hosszú időre meghatározza a hazai szakképzés szerkezetét” (ÉM Stratégia) • A régiók nincsenek egy véleményen a TISZK-RFKB kapcsolatot illetően, csak egy ponton értenek egyet: • RFKB koordinációs szerepe (szakképzés irányainak és arányainak meghatározása) 7

  8. Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok • Nem megfelelő az RFKB-k képzési kínálattal kapcsolatos jogosítványainak szabályozása (TISZK-vezetők, intézményvezetők, fenntartók szerint) • Nincs egységes döntési módszertan, és a döntések időben eltolódnak. 8

  9. Jogszabályi felülvizsgálat szükséges! Csak új szakképzés-felnőttképzési stratégia alapján! 9

  10. A TISZK-ek „ideális” üzemmérete • Szakmacsoportos alapon szerveződő TISZK • (2-3) szakmacsoportban látnak el szak- és felnőttképzési feladatokat területi korlátozás nélkül (országos beiskolázással); • Elsősorban a drága, komoly technikai felszerelést igénylő és nem tömeges képzések esetében indokolt; • Nélkülözhetetlen a megfelelő kollégiumi ellátás. • Területi alapon szerveződő TISZK • Eredeti integrációs szándék szerint; • Szakmacsoportok száma nem korlátozott; • Minimális tanulólétszámot meg kell határozni. 10

  11. A TISZK-ek mint fenntartók? • A TISZK-ek mint fenntartók: • A szakképzés feladatfinanszírozása a TISZK-hez kerül; • Piaci alapú, közös erőforrás-gazdálkodás a TISZK-en belül. • A TISZK-ek mint módszertani központok: • A TISZK az iskolái működését szakmailag felügyeli; • Emellett akkreditált vizsgaközpont is; • Nincsenek fenntartói jogosítványai a TISZK vezetésének. 11

  12. A TISZK-ek jövőbeni szerepei Alternatívák a fejlesztéshez – Mit tudnak nyújtani a TISZK-ek a jövőben? • A TISZK, mint szabad erőforrás-felhasználó, hasznosító; • A TISZK, mint infrastruktúra és tárgyi eszköz szolgáltató; • A TISZK, mint felnőttképzési és felnőttoktatási szereplő (belső képzésszervezés is); • A TISZK, mint rendezvényszervező; • A TISZK, mint szakmai-pedagógiai szolgáltató. 12

  13. TISZK-ek jövője az új Közoktatási törvény vitaanyaga szerint • TISZK – többcélú közoktatási intézményre vonatkozó szabályozás szerint működnének; • A szakképzési tevékenység koordinálása a kistérségi, megyei vagy régiós gazdasági szempontok szerint történne. Forrás: http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas 13

  14. 14

  15. Köszönöm a figyelmet! Bogdány Zoltán bogdany.zoltan@mondolat.hu www.mondolat.hu 15

More Related