Bevezetés a pszichológiába

1. Bevezetés a pszichológiába

2. Pszichológia – lélektan, a viselkedés és a mentális folyamatok tudományos igényű vizsgálata. A tudományos pszichológia legfontosabb területei szerinti felosztása: általános pszichológia személyiséglélektan fejlődéslélektan szociálpszichológia Az alkalmazott pszichológia legfontosabb területei: munkapszichológia reklámpszichológia sportpszichológia iskolapszichológia börtönpszichológia játékpszichológakriminálpszichológia klinikai pszichológia egészségpszichológia szervezetpszichológia kísérleti pszichológia szexuálpszichológia tanácsadás pszichológiája parapszichológia művészetpszichológia összehasonlító pszichológia környezetpszichológia pedagógia pszichológia Mi a pszichológia?

3. Öröklés-környezet • Veleszületett tulajdonságok – nativista szemlélet • René Descartes (1596-1650) is ezt vallja – bizonyos képzetek velünk vannak születéskor (isten, én, geometriai axiómák, etc) • Szerinte a test olyan, mint egy gép, amit ilyen módon is lehet tanulmányozni. A gondolkodás az elme lényegi természete: res cogitans. A fizikai tárgyakhoz csupán kiterjedésük és változó tulajdonságaik tartoznak: az ő lényegük a kiterjedés, a res extensa. Mivel ez a két dolog lényegileg különbözik, az elme és a test elválasztható egymástól. Interakció a tobozmirigyen keresztül. • Az állatok puszta gépek, az ember azért nem, mert lelke van

4. Öröklés-környezet • Empirista szemlélet • John Locke – tabula rasa: tagadja a velünk született képességek jelenlétét • Asszociációs pszichológia – érzékelés által jönnek a képzetek, ott elvek által kapcsolódnak.

5. A tudományos pszichológia kezdetei • Wilhelm Wundt (1832 - 1920) 1879 – első labor a Lipcsei Egyetemen • A mögöttes elv, hogy a tudat és a viselkedés tudományos elemzés tárgyai lehetnek. • Főleg látással, figyelemmel, gondolatainkkal foglalkoztak • Introspekciót alkalmaztak

6. Strukturalizmus és funkcionalizmus • Strukturalizmus • XIX sz. végére nagy előrehaladás a fizikában és a kémiában (molekulák – atomok) • A pszichológusok is keresték az elemi mentális összetevőket. • Az élményeket (észlelet) is összetevőkre lehet bontani. (Wundt, Tichener) • Funkcionalizmus • Nem a tudati összetevőket kell keresni, hanem annak folyamatait kell vizsgálni. • Pl. az elme miként készíti fel az élőlényt a környzethez való alkalmazkodáshoz. (W. James) • Erősen hatott rájuk Darwin elmélete is.

7. XX. század XX. Század első fele: • Behaviorizmus – Viselkedéslélektan • Gestalt pszichológia – Alaklélektan • Pszichoanalízis XX. Század közepe: • Humanisztikus pszichológia • Kognitív Pszichológia

8. Behaviorizmus - előzmények • Ivan Petrovich Pavlov (1849-1936) • Orosz fiziológus, Nobel díj emésztés kutatásért. • Észrevette, hogy nemcsak a húslisztre nyálaznak, hanem a tálra is.

12. John. B. Watson ( 1878-1958) a behaviorizmus megalapítója • John B. Watson, introspekció nélküli pszichológia. • Állatok és csecsemők viselkedését tanulmányozta • Ahhoz, hogy a pszichológia tudomány lehessen megfigyelhető adatokra van szükség. • 20-as évek nagy siker • Fő elv = minden viselkedés kondícionálás eredménye. • A környezet megerősítéssel formálja viselkedésünket • A feltételes válasz a viselkedés atomja – belőle minden viselkedés felépíthető • Mindent inger-válasz kategóriák mentén ír le.

13. B. F. Skinner (1904-1990) • Operáns kondicionálás (az élőlény azt tanulja meg, hogy egyáltala adott válasz egyedi következménnyel jár) • Thorndyke – az effektus törvénye • próba-szerencse viselkedés • a legalkalmasabb viselkedés / válasz fennmaradása

14. Skinner doboz – instrumentális kond. Éhes patkány, pedálnyomogatás – galacsin Alapszint Megerősítés Pozitív megerősítés – apetitív inger megjelenése Negatív megerősítés – averzív inger (áram) megszűnése A bünti a megerősítés ellentéte – averzív kondícionálás Formálás Generalizáció Diszkrimináció

15. Figura-háttér szerveződés

16. Alaklélektan – Gestalt-pszichológia • Németország, Gestalt – alak alakzat • Percepció, főleg látás, egészlegesség hangsúlyozása • Az egész több, mint a részek összessége. • A mentális folyamataink szerveződését is ezen alapelvből kiindulva tanulmányozták

18. Gestalt tanulási alapelvek • Belátásos tanulás • Wolfgang Köhler (1887-1967) • Kerülőút – probléma, mentális próba-szerencse • Majmok, dobozok, rudak és banánok • A tanulás minden vagy semmi elvet követ → „aha” élmény • tovább emlékezünk rá • a megoldás könnyen generalizálódik a hasonló problémákra

19. Pszichoanalízis • Mindennapi élet • pszichopatológiája (1901) • Gondolatainkat és tetteinket tudattalan • Folyamatok irányítják. • Szabad asszociáció – visszatérő témák • Pszichológiai determinizmus – minden • gondolatnak, cselekedetnek oka van. • nyelvbotlások (freudian slip), • elírások, elfelejtések • Libidó – nemi vágy az elsődleges • hajtóerő • életösztön (Eros) • halálösztön (Thanatos) (1856-1939)

20. Pszichoanalízis A személyiség olyan rendszer, melyben a változások és az energiaáramlás fontos szerepet kap tudattalan tudatelőttes tudat jéghegy-hasonlat

21. Pszichoanalízis • Id • Biológiai impulzusok, drive-ok • Újszölötteknél jelen van • Szexuális, agresszív késztetések • Örömelv: ösztönimpulzusok azonnali kielégítlésére törekszik • Ego • Valóságelv: nemodabuda – nem lehet minden ösztönt azonnal kielégíteni, figyelembe kell venni a valóság követelményeit • Szuperego • Elbírálja a cselekedetek helyességét, helytelenségét • énideál • Lelkiismeret, szülői jutalmazások és büntik által alakul ki

23. Pszichoanalízis • Energiamegmaradás törvénye: a libidó mint pszichés energia van jelen. • A tilos cselekedetek energiái a rendszerben maradnak – az id késztetései felszínre akarnak kerülni, ha tiltással találkoznak, akkor elbújnak. És szarkasztikus megjegyzések, autóversenyzés vagy elszólások formájában jelennek meg. • Elhárító mechanizmusok, ha nem tudunk ellenállni tiltott dolgoknak – szorongás, ennek következménye, hogy az implulzusokat elnyomjuk. • Elfojtás: legalapvetőbb, legfontosabb, ritkán tökéletes. • Tagadás: a külvilág elviselhetetlen, halálosan beteg gyerek szülei, jobb letagadni a tényeket, mint szembenézni velük. • Eltolás: a ki nem elégíthető motívumokat más mederbe tereljük, düh – nem a főnökbe rúg, hanem a kutyába, segíti a feszültség levezetését

24. Pszichoszexuális fejlődés 1. Orális szakasz 2. Anális szakasz 3. Fallikus szakasz Nemi vágy az ellenkező nemű szülőre irányul. Ödipális konflikt: 5-6 év anyára irányul, apa kasztráció k. Szorongás – Azonosul az apával – Csökken a szorongás Széklet visszatartása elengedése Szobatisztaság – először szembesülnek a korlátozó akarattal Legfontosabb örömforrás a táplálkozás és szopás 4. Latencia szakasz 5. Genitális szakasz

25. XX. Század. XX. Század első fele: • Behaviorizmus – Viselkedéslélektan • Pszichoanalízis • Gestalt pszichológia – Alaklélektan XX. Század közepe: • Humanisztikus pszichológia • Kognitív Pszichológia

26. Humanisztikus pszichológia • 60-as években alakult ki a humanisztikus irányzat • A figyelem közponrtjában az élményeket átélő személy áll – szubjektív világszemléletük számít. • Az emberi választás, a kreativitás és az önmegvalósítás a legfontosabbak. Nemcsak a nemi vágy és az éhség számít, hanem az önmegvalósítás. • A kutatásban az objektivitásnál fontosabb, hogy lényeges problémákat kutassunk. • A személy méltósága a legfőbb érték • Rogers, Maslow

27. Carl Rogers (1902 – 1987) • Az emberi szervezet alapvető motiváló ereje az önmegvalósító tendencia – a képességek aktualizálása. • A biológiai motímok alárendelődnek az önmegvalósításnak. • Kliensközpontú terápia: a kliens elemzi a problémáit és a terapeuta tükröt tart. • Én, self concept: „mi vagyok én”, „mire vagyok képes” • Nem feltétlenül a valóságot tükrözi • Ennek mentén értékeli tapasztalatait • Ezzel ellentmondó dolgokat nem veszünk a tudatunkba • Minél több ilyen letagadott tapasztalata van valakinek annál nagyobb a szakadék annál nagyobb a rossz alkalmazkodás valószínűsége. • A jól alkalmazkodók énfogalma összhangban áll tapasztalataival, gondolataival és élményeivel. • Ideális én/reális én, minél közelebb, annál boldogabbak vagyunk • Az emberek a feltétel nélküli elfogadás körülményei között működnek a leghatékonyabban

28. Maslow Abraham Maslow (1908-1970) 1962 – Humanisztikus Pszichológia Társasága Szükséglethierarchia, elégedetlen volt a pszichoanalízis motivációs elméleteivel, így átdolgozta azt. Az önmegvalósító emberek életét tanulmányozta. Csúcsélmény: az önmegvalósítás pillanatai – boldogság és kiteljesedettség érzése, nem énközpontú állapot.

29. 6. Az önmegvalósítás szükséglete: siker, karrier, önbecsülés • 5. Esztétikai és kognitív szükségletek: tudás, szépség, művészet, rend • 4. A megbecsülés szükséglete: tisztelet-, elismerésigény, megerősítés • 3. Társas, társadalmi szükségletek: mások általi elfogadás, másokhoz tartozás • 2. Biztonsági szükségletek: védettség, biztonság, egészség, szociális támogatottság • 1. Fiziológiai szükségletek: életfeltételek, lakhatás, egészség.

30. Önmegvalósító tulajdonságok • Jó a valóságészlelésük • Olyannak fogadják el magukat és másokat, amilyenek • Spontán módon gondolkodnak és viselkednek, • Inkább a problémákra, mint önmagukra koncentrálnak • Jó humorérzékük van • Kreatívak • Foglalkoztatja őket az emberiség jólléte • Az életet képesek objektíven szemlélni

31. Kognitív pszichológia • Részben a behaviorizmusra adott reakció, részben visszatérés a pszichológia kognitív gyökereihez. • Mentális folyamatokkal, észleléssel, emlékezéssel, gondolkodással és a döntéshozatallal foglalkozik. • Szerintük csak a mentális folyamatok megértésével tudhatjuk meg, hogy mit miért csinálnak az élőlények • A viselkedést is mögötte álló mentális folymatok tükrében kell értelmezni • Elme-számítógép hasonlat: a bejövő információkat számos kiválasztjuk, összehasonlítjuk, összevegyítjük, átalakítjuk és újrarendezzük.

32. Kognitív pszichológia - előzmények Edward Chace Tolman, 1886-1959 A tanulás kognitív megközelítésének korai képviselője: a bonyolult útvesztőkben a patkány nem az elfordulások sorrendjét tanulja meg, hanme térképet alakít ki a helyről. • Bonyolult labirintus, minden folyosó végén van kaja, a patkány feladata, hogy megtanulja megtalálni az élelmet úgy, hogy visszatérne azokban, ahol előtte már járt. • Nem elég az inger-válasz tanulás – mentális reprezentációt kell feltételezni!

33. Kognitív pszichológia - előzmények • Jean Piaget (1896-1980) • Leírta a gyermek kognitív fejlődését, szemben áll mind a „kizárólagos” öröklés - érés, mind a környezetelvű nézetekkel. • Mindkettő kell, a kapcsolatuk számít. • A saját gyermekeit figyelte meg, azt találta, hogy a gyermek nem passzív résztvevője az érési folyamatnak és befogadója a környezeti ingereknek. • A gyerek apró tudós, aki elméleteket gyárt. • A gyermek a fizikai és társas világról sémákat alkot. • Ezeket új eseményekre addig alkalmazza, amíg lehet (asszimilál), amikor már nem lehet, akkor akkomodál – módosítja a régi sémát – tágítja addigi elméletét. • Szakaszelméletet alkotott – melyben az akkomodáció és asszimiláció egyensúlyánál szintlépések következnek be – minőségi változások.

34. Kognitív forradalom George Miller (1920-) RTV, ma munkamemória kutatásával foglalkozott – azt tapasztalta, hogy a kódolás során 7±2 tömböt tudunk eltárolni. tömböket képezünk a hosszú távú memóriánk által: 152618481956 FB IC NN CI AK GB MN BM TA

35. Kognitív forradalom Noam Chomsky (1928-) • Skinner Verbal Behavior könyvére reagál, amiben Skinner a nyelvet is S-R alapon kezeli. • Nativista felfogást képviseli – marslakó: kell nyelvi diszpozíció, mindenki megtanulja – területspecifikus • Végtelen produktivitás: végtelen számú mondatot állíthatunk elő, olyat is, amit nem hallottunk előtte. • Kell lennie egy speciális nyelvelsajátító készüléknek. • Amely által elsajátítjuk az univerzális grammatikát – (szabályok és elvek készlete, melyek által meg tudjuk határozni, hogy egy mondat helyes vagy helytelen)

36. Kognitív pszichológia • Mentális folyamatok vizsgálata • Természettudományos módszerek • Reakcióidő • Fő kutatási témák: • Nyelv • Emlékezet • Észlelés • Ma már: érzelmek

37. Kognitív irányzat ma… • Evolúciós pszichológia (mai fejünkben kőkorszaki elme lakozik ) • Kognitív idegtudomány