A helység kalapácsa

1. A helység kalapácsa 32/A

2. 1. Irodalomtörténeti háttere • felismerhető benne Vörösmarty kicsúfolása • a Zalán futása, illetve Cserhalom című eposza egyes fordulataira utal • pl Vörösmartynál a hős Ete vitéz: Mindene nagy: vasa nagy, dárdája nagy, ő maga is nagy • Petőfinél: Szélestenyerű fejenagy • nem a személyt támadta, hanem az elavult formát a stílusdemokratizmus és a népiesség jegyében • nemzedéki lázadás is (21 éves 1944-ben)

3. 2. Paródia vagy travesztia? • az eposzi stílust megtartva alantas téma, nevezetesen: • trójai háború vagy honfoglalás helyett kisszerű csetepaté, kocsmai verekedés ennyiben - paródia • de mivel a stíluseszközöket is elrontja, egyben már - travesztia is

4. 3. Az eposzi kellékek kicsúfolása • kifordított invokáció, nem kérés, hanem kijelentés, a Múzsa helyett az elbeszélő személye kerül középpontba (szeretnek az istenek engem, rémítő módra szeretnek) • díszítő jelzők: olyan tulajdonságra utalnak, ami nem is áll (Szemérmetes Erzsók), vagy olyanra, ami nem emberi nagyságot fejez ki (Fondor lelkületű egyházfi, szélestenyerű fejenagy) • deus ex machina: istenek helyett az amazontermészetű Márta avatkozik be, a helybeli lágyszívű kántor felesége

5. a seregszemle egy része a cigánybanda bemutatása: hősök helyett nevetséges, kisszerű sőt fogyatékos alakok kancsal hegedűs, a félszemű cimbalmos és a bőgő sánta húzója 4. Az irónia eszköze Környékezve csalántól S a növények több ily ritka nemétől, Áll a díszes kocsma

6. 5. A megfordítás eszköze • az első énekben a templom eposzhoz méltó középület, a második énekben a kocsma is ilyen méltó középületté válik • alantas nyelvi fordulatok - „a pokolbeli kínok bicskája” - „a kétségbeesés bunkósbotja” - „ártatlan vagyok én, / Mint az izé”

7. 6. A kontraszt eszköze • magasztos hang után hirtelen hétköznapi • „védőszárnyadnak alatta ily gondolatok születtek nem tökkelütött koponyájában” • „Hah, de mi szörnyű zaj, Mily lárma riasztja Egyszerre az egyház Temetői nyugalmát? Mennydörgés? Vagy kásának forrása fazékban?… Nem! Ott ember hortyog.” 

8. 7. Eltérés a nyelvi normától • szószaporítás, felesleges fecsegés (pleonazmus) • az orr alatti nyílás • a nem szőke fejű cigánygyerek • „kétszárnyú seregélyek látványának látása melyet láttak” • a díszítő jelzők némelyikét is nevetségesen hosszúra nyújtja, s úgy ismételgeti: • vitéz Csepü Palkó, / A tiszteletes két pej csikajának / Jókedvű abrakolója