Gyógyszerpolitika

1. Gyógyszerpolitika Hankó Zoltán Budapest, 2009. október 17.

2. Vázlat • Politika • Pártpolitika, közpolitika és szakpolitika • Egészségpolitikáról – gyógyszerészi nézőpontból: alapdilemmák • Milyen „rendszert” építünk? • Magyarország helye a globális világrendben • Piac és verseny az egészségügyben • Prioritások és értékválasztás • Gyógyszerpolitika • A gyógyszerügyi rendszer fő összetevői • Piacszabályozás • A gyógyszerügyi rendszer környezete • A kormány gyógyszerügyi programja • Gyógyszerügyi prioritások Budapest, 2009. október 17.

3. Politika - szakpolitika • Politika: • politika (politics): pártok közötti versengés, vita • politika (policy): államvezetés, államigazgatás • a hatalom megszerzése és megtartása • az intézményalakítás és a hatalmi szervezetrendszer működtetése • a kormányzati cselekvés területe • a köztevékenységek igazgatásának, eljárásainak (pl. gazdasági, jogszabályalkotó, rendvédelmi, biztonsági, financiális), aktivitásainak sokasága • szakpolitika • (pl. önkormányzati, ifjúság, monetáris, drog, egészség, gyógyszer…) • health policy vagy health politics • (szakmapolitika) Budapest, 2009. október 17.

4. Az egészségpolitikáról gyógyszerészi nézőpontból Budapest, 2009. október 17.

5. Az egészségügyi rendszer fő összetevői • Egészségpolitika • tervezés, • irányítás, • szabályozás, • értékelés, • információ-szolgáltatás; • Finanszírozás • Miből – forrásteremtés • Ki • Mire – források allokációja: a finanszírozási módszerek • Szolgáltatások • szakmai jellemzők (milyen szolgáltatások, milyen minőségben) • intézményi struktúra • tulajdonosi struktúra • Erőforrások előállítása (oktatás, kutatás-fejlesztés, beruházás) Budapest, 2009. október 17.

6. Alapdilemmák – gyógyszerészi nézőpontból • Milyen „rendszert” építünk? • Magyarország helye a globális világrendben • Piac és verseny az egészségügyben • Prioritások és értékválasztás Budapest, 2009. október 17.

7. Milyen rendszert építünk? • Rendszerváltó célkitűzések (1989) • államadósság • demokrácia • szuverenitás • jólét • szociális piacgazdaság • Rejtőzködő rendszerváltás (2006-2009) • Konvergencia-program • Közszolgáltatások leépítése • oktatás, kultúra • szociális ellátórendszerek, család • egyéb közszolgáltatások (pl. vasút, posta) • egészségügy • Liberalizáció, dereguláció, privatizáció • Új piaci szereplők Szociális piacgazdaság helyett (neo)liberális (globális) piacgazdaság? Budapest, 2009. október 17.

8. Magyarország helye a globális világrendben • Képes-e Magyarország beilleszkedni a globális piacgazdaságba? • A globális piacokon versenyképes termékünk nincs • Marad a humán erőforrás, aminek • a reprodukciójára, • fejlesztésére, • versenyképessé tételére áldozni kell! • Ehhez jó • szociális ellátórendszer, családsegítő politika, • oktatás, kultúra, • fejlett közszolgáltatások (pl. vasút, posta), • jó egészségügy kell. Ezeket „elő kell állítani” és meg kell tudni „vásárolni” Ki állítsa elő? Hogyan lehet megvásárolni (hogyan biztosítható a fizetőképes kereslet)? Budapest, 2009. október 17.

9. Magyarország helye a globális világrendben Szolgáltatások előállítója Szolgáltatások vásárlója Ma Magyarországon nincs magas reálbér és az állam is kivonul a közszolgáltatások nyújtásából és finanszírozásából igénybevevő állam, közszolgáltatásként állam nonprofit forprofit magas reálbér kell nagy adóbevétel kell Budapest, 2009. október 17.

10. A tökéletes piac alapfeltételei: A kereslet biztonsággal kalkulálható Szabad be- és kilépés a piacra Versenyhelyzet, sok és kisméretű termelő, egyikük sem tudja egyedül befolyásolni a piac feltételeit (az ár külső adottság) Tökéletesen informált vásárlók A kereslet és a kínálat független Az ár a legdöntőbb tényező a piaci alku során Externáliák nincsenek jelen (két szereplő alkuja nem befolyásolja egy harmadik, az alkuban nem szereplő fél helyzetét) Verseny az egészségügyben? Nem kalkulálható előre, hogy ki és mikor lesz beteg. Az orvos/gyógyszerészképzés hosszú idő, és a legtöbb országban korlátozott A helyi kórházak természetes monopóliuma Információ aszimmetria az orvos / gyógyszerész / beteg és a biztosító és biztosított között A kínálati oldal (orvos / gyógyszerész) tanácsaival befolyásolja a keresleti oldal (beteg) döntését A biztosított beteg (keresleti oldal) számára nem az ár a döntő tényező, hanem a szolgáltatás Meglévő externáliák (pl. fertőző betegségek, védőoltás) Piac és verseny az egészségügyben Budapest, 2009. október 17.

11. A tökéletes piac alapfeltételei: A kereslet biztonsággal kalkulálható Szabad be- és kilépés a piacra Versenyhelyzet, sok és kisméretű termelő, egyikük sem tudja egyedül befolyásolni a piac feltételeit (az ár külső adottság) Tökéletesen informált vásárlók A kereslet és a kínálat független Az ár a legdöntőbb tényező a piaci alku során Externáliák nincsenek jelen (két szereplő alkuja nem befolyásolja egy harmadik, az alkuban nem szereplő fél helyzetét) Verseny az egészségügyben? Nem kalkulálható előre, hogy ki és mikor lesz beteg. Az orvos/gyógyszerészképzés hosszú idő, és a legtöbb országban korlátozott A helyi kórházak természetes monopóliuma Információ aszimmetria az orvos / gyógyszerész / beteg és a biztosító és biztosított között A kínálati oldal (orvos / gyógyszerész) tanácsaival befolyásolja a keresleti oldal (beteg) döntését A biztosított beteg (keresleti oldal) számára nem az ár a döntő tényező, hanem a szolgáltatás Meglévő externáliák (pl. fertőző betegségek, védőoltás) Piac és verseny az egészségügyben Az egészségügyben a versenypiaci mechanizmusok csak korlátozottan alkalmazhatók Budapest, 2009. október 17.

12. Prioritások és értékválasztás • Jellemző paraméterek • Élettartam növekedése → populáció elöregedése → krónikus, degeneratív betegségek → költségnövekedés • Technológiai fejlődés → költségnövekedés • Iskolázottság, tájékozottság növekedése →több és koraibb igénybevétel → költségnövekedés • Orvosetikai szempont: minden betegért küzdeni kell → költségnövekedés • Defenzív orvosi szemlélet → költségnövekedés • Ingyenes ellátás → igénybevétel fokozódása → kiadások növekedése • Szemléletváltozás → egyre több társadalmi probléma medikalizálódik → költségnövekedés • Túlságosan kuratív szemlélet → többletköltség • Az egészségi állapotot a társadalom műveltsége, életmódja, életkörülményei befolyásolják Az egészségügyi költségnövekedés üteme nagyobb, mint a GDP növekedési üteme! Budapest, 2009. október 17.

13. Prioritások és értékválasztás • Jellemző paraméterek • Élettartam növekedése → populáció elöregedése → krónikus, degeneratív betegségek → költségnövekedés • Technológiai fejlődés → költségnövekedés • Iskolázottság, tájékozottság növekedése →több és koraibb igénybevétel → költségnövekedés • Orvosetikai szempont: minden betegért küzdeni kell → költségnövekedés • Defenzív orvosi szemlélet → költségnövekedés • Ingyenes ellátás → igénybevétel fokozódása → kiadások növekedése • Szemléletváltozás → egyre több társadalmi probléma medikalizálódik → költségnövekedés • Túlságosan kuratív szemlélet → többletköltség • Az egészségi állapotot a társadalom műveltsége, életmódja, életkörülményei befolyásolják Az egészségügyi költségnövekedés üteme nagyobb, mint a GDP növekedési üteme! Következmény: a pénzügyi források szűkösek, nem jut mindenre és mindenkire elég pénz Budapest, 2009. október 17.

14. Prioritások és értékválasztás Orvosilag lehetséges Gazdaságilag megengedhető Orvosetikailag vállalható Priorizálni kell! Budapest, 2009. október 17.

15. Prioritások és értékválasztás • A priorizálás szintjei • Makroszintű priorizálás→ a központi költségvetésből mennyi jut az egészségügyre • Mezoszintű priorizálás → az E. Alap egyes fejezetei között milyenek az arányok • Mikroszintű priorizálás → milyen az adott technológia (gyógyszer) finanszírozása, a finanszírozás mértéke • Egyéni szintű priorizálás → milyen betegek juthatnak az adott egészségügyi szolgáltatáshoz /gyógyszerhez Budapest, 2009. október 17.

16. Prioritások és értékválasztás A priorizálás alapelvei (Eü.tv) • Hozzáférhetőség: • állapotnak megfelelő ellátás elérhetősége térben és időben, • az egészségügyi ellátás keretében biztosított, szakmai és jogi értelemben vett elérhetőség • szegényebb országokban preferált, • szociális elosztást preferáló rendszerekben fontos • Esélyegyenlőség: • mindenki számára egyenlő színvonalú és minőségű ellátáshoz való jutás, • szolgáltató, finanszírozó, fogyasztó szándékain, lehetőségein, gazdasági, politikai, kulturális tényezőkön múlik, több ágazat együttes erőfeszítése kell hozzá, • demokratikus elveket preferáló rendszerekben fontos • Minőség: • az ellátás teljes spektrumára értett • a megelőzésben, gyógyításban alkalmazott technológia fejlettsége • költségnövelő: • a klasszikus beavatkozásoknál többszörös költségek • az igények minőségi kielégítése megnöveli az újabb igényeket • piacorientált rendszerekben A három együtt ritkán valósítható meg! Budapest, 2009. október 17.

17. Az egészségügyi ellátórendszer céljai végső célok egészségi állapot pénzügyi védelem megelégedettség Köztes teljesítményjellemzők, pl: minőség, hatékonyság, méltányosság beavatkozási pontok forrásteremtés szervezeti felépítés hozzáállás (magatartás) finanszírozási technika szabályozás Budapest, 2009. október 17.

18. Az egészségpolitika megvalósítása • A kormány egészségügyi programja • Jogalkotás, pl.: • Alkotmány • 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről • 1997. évi LXXXIII. tv. a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról • Önkormányzati tv. • Költségvetés, E. alap • Finanszírozás • Állampolgári jogon vagy biztosítotti jogviszony alapján • Forprofit vagy nonprofit, egységes vagy megosztott • Teljeskörűen finanszírozott • Részlegesen finanszírozott • Nem finanszírozott ellátások • Szolgáltatók (fekvőbeteg-ellátás, járóbeteg-szakellátás, alapellátás, speciális szolgáltatások) • Népegészségügyi programok • Adatgyűjtés,- feldolgozás, értékelés • Fejlesztési tervek Budapest, 2009. október 17.

19. A gyógyszerpolitikáról Budapest, 2009. október 17.

20. A gyógyszerügyi rendszer fő összetevői • Gyógyszerpolitika • (támogatáspolitika – iparpolitika – gyógyszerellátási politika) • tervezés, • irányítás, • szabályozás, • értékelés, • információ-szolgáltatás; • Finanszírozás • forrásteremtés, • a források allokációja (a finanszírozási módszerek); • Szolgáltatások • szakmai jellemzők, • intézményi struktúra, • tulajdonosi struktúra; • Erőforrások termelése, iparpolitika Budapest, 2009. október 17.

21. Piacszabályozás A gyógyszerpiac jellemzői • Monopol vagy oligopol piac (ipar, nagykereskedelem) →korlátozott árverseny • A (patikai) árversenyt szabályozók befolyásolják • Információs aszimmetria (orvos, gyógyszerész, beteg, beszállító) • Olcsó vagy ingyenes ellátások → költségérzéketlenség (helytelen vagy túlzott igénybevétel) • Alacsony árrugalmasság • Harmadik fél szerepe: a biztosító fizet, de az orvos szolgáltat • Kiválasztás torzulása (minél szegényebb, annál betegebb, annál több ellátásra támogatásra lenne szüksége) • Méltányosságra, igazságosságra törekvés • Szolidaritás elv érvényesítése • Közkiadások magas aránya Budapest, 2009. október 17.

22. Piacszabályozás A (patikai) vásárlói döntés jellemzői • Elkülönülő szerepek: kezdeményező, befolyásoló, döntéshozó, vásárló, felhasználó • Funkcionális igény kielégítés: racionálisan létező szükséglet és nem érzelmek, illúziók, élmények vásárlása (önajándékozás) • Többnyire • Leegyszerűsített vásárlás (véleményvezetőre, tanácsadók útmutatásaira hallgat, csökkenti az informálódás idő- és energia igényét) • Szokáson alapuló döntés (automatizmus, mintát követ, márkahűség jellemzi) • A beteg nem ismeri eléggé • az egészségi állapotát, • a kezelési alternatívákat, • a gyógyszert (tulajdonságait, árát, jóságát) • A valódi döntést nem a beteg hozza • A vásárlási döntés az egészségét érinti • az alulfogyasztás, túlfogyasztás, rossz vásárlás egészségkárosodást okoz • érzelmileg elfogódott Kiszolgáltatott beteg, korlátozott racionalitású „vásárlói” döntés! Budapest, 2009. október 17.

23. Piacszabályozás • A beteg kiszolgáltatottsága miatt indokolt • az állami szerepvállalás • a piacszabályozás • az egészségügyi felvilágosítás, betegtájékoztatás • a gyógyszerész fokozott szakmai, gazdasági és etikai felelősségviselése • A méltányosság, az igazságosság, a szolidaritás elv, a közkiadások magas aránya is indokolja • az állami szerepvállalást • a piacszabályozást Budapest, 2009. október 17.

24. Piacszabályozás A rendszer jellemzői • Szabályozott piaci körülmények • Gyógyszer a gyártás engedélyköteles, forgalombahozatal engedélyköteles, árképzés, reklámozás, zártutas forgalmazás, gyógyszertári értékesítés • Gyógyszertár engedélykötelezettség, létesítés, működtetés szabályozása, személyi jog (???), gazdasági társaságok (???) • Gyógyszerész diploma és szakmai gyakorlat, gyógyszerkészítési monopólium, expediálás(?), személyi jog, felelős vezetői poszt,) Budapest, 2009. október 17.

25. Piacszabályozás Budapest, 2009. október 17.

26. Piacszabályozás Az állam, a szakma és a gyógyszerész közötti feladat- és felelősség-megosztás megváltoztatása Budapest, 2009. október 17.

27. A gyógyszerügyi rendszer környezete Politikai környezet • neoliberális gazdaság-, társadalom- és egészségpolitika itthon • gyógyszerpiaci liberalizáció Európában • konvergenciaprogram • finanszírozási válság • a politikai és a gazdasági erőtér összefonódása • gyógyszerészellenesség Budapest, 2009. október 17.

28. A gyógyszerügyi rendszer környezete Politikai környezet • neoliberális gazdaság-, társadalom- és egészségpolitika itthon • gyógyszerpiaci liberalizáció Európában • konvergenciaprogram • finanszírozási válság • a politikai és a gazdasági erőtér összefonódása • gyógyszerészellenesség • tartós „berendezkedésre” kell számítani • egyéni túlélési stratégiákat kell kidolgozni • együttműködő partnerek kellenek a politikában • erősíteni kell a kari összefogást • ágazaton belüli és kívüli szövetségesekre egyaránt szükség van Budapest, 2009. október 17.

29. A gyógyszerügyi rendszer környezete Társadalmi környezet • rossz egészségi állapot • romló társadalmi érdekérvényesítés, • fizetőképesség romlása Budapest, 2009. október 17.

30. A gyógyszerügyi rendszer környezete Társadalmi környezet • rossz egészségi állapot • fogyasztói társadalom kiépítése, • fogyasztói öntudat megjelenése • konzumidióta mentalitás • öngyógyítás iránti igény • egészségtudatosság • új szolgáltatások iránti igény • romló társadalmi érdekérvényesítés, • fizetőképesség romlása Budapest, 2009. október 17.

31. A gyógyszerügyi rendszer környezete Gazdasági - piaci környezet gyógyszeripar a világ legglobalizáltabb iparágainak egyike gyógyszertárak Budapest, 2009. október 17.

32. A gyógyszerügyi rendszer környezete Gazdasági - piaci környezet gyógyszeripar a világ legglobalizáltabb iparágainak egyike Nagykereskedelem: erőteljes tőkekoncentráció, multinacionális cégek gyógyszertárak Budapest, 2009. október 17.

33. A gyógyszerügyi rendszer környezete Piaci környezet gyógyszeripar a világ legglobalizáltabb iparágainak egyike Nagykereskedelem: erőteljes tőkekoncentráció, multinacionális cégek vertikális integráció erősödő érdekérvényesítés (pl. árréshányad alakulása) vertikális integráció gyógyszertárak Budapest, 2009. október 17.

34. A gyógyszerügyi rendszer környezete Piaci környezet gyógyszeripar a világ legglobalizáltabb iparágainak egyike Nagykereskedelem: erőteljes tőkekoncentráció, multinacionális cégek vertikális integráció erősödő érdekérvényesítés (pl. árréshányad alakulása) vertikális integráció gyógyszertárak Új forgalmazási technikák Új versenytársak Budapest, 2009. október 17.

35. A gyógyszerügyi rendszer környezete Piaci környezet gyógyszeripar a világ legglobalizáltabb iparágainak egyike Nagykereskedelem: erőteljes tőkekoncentráció, multinacionális cégek vertikális integráció erősödő érdekérvényesítés (pl. árréshányad alakulása) vertikális integráció gyógyszertárak Új gyógyszertárak új tulajdonosok, új filozófia Új forgalmazási technikák Új versenytársak Budapest, 2009. október 17.

36. A gyógyszerügyi rendszer környezete A technológiai környezetről tulajdonosi pozíciók védelme, státus quo őrzésének igénye konzervatív piaci magatartás magas szakmai öntudat és nagyfokú szervezettség megkérdőjelezett szakmai kompetenciák lelkiismeretes feladatellátás etikai konfliktusok oppozícióba szorult szakmapolitika • új szolgáltatások nyújtása rossz szerkezetű korfa innovációs igény Budapest, 2009. október 17.

37. A kormány gyógyszerügyi programja • A kormány gyógyszerügyi programja – mindig az egészségügyi program része • Jogalkotás, pl.: • 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről • 1997. évi LXXXIII. tv. a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról • Gyógyszer-gazdaságossági törvény • Költségvetés, E. alap • Finanszírozás • Kiadások kordában tartása • Árhoz nyújtott támogatással rendelhető • Teljeskörűen / részlegesen /nem finanszírozott gyógyszer • Közgyógyellátás • Generikus program • Szolgáltatók – kereskedelmi egységek(?), de az expediálás egészségügyi szolgáltatás • Népegészségügyi programok • Adatgyűjtés, -feldolgozás, értékelés Budapest, 2009. október 17.

38. Néhány támogatáspolitikai szempont • Kit (mit) támogat • gyógyszerárat (gyógyszertámogatás – gyártói érdek) • beteget (közgyógyellátás) • Milyen betegség kezelésére alkalmas gyógyszert? • diagnosztizált betegséghez kötött, • krónikus betegségek, • akut betegségek • Milyen mértékű támogatást nyújt? • kiemelt, %-os, fix összegű • Mit vár el a gyógyszertől (pl. hatásosság, hatékonyság, biztonság) • Mit tesz a konkuráló gyógyszerekkel? • Milyen adminisztratív intézkedésekkel fékezhetők a gyógyszerköltségek? • gyárak • orvosok, • gyógyszerészek Budapest, 2009. október 17.

39. Gyógyszerügyi prioritások Kormányprioritások • Konvergenciaprogram • Eü/gyógyszer arány • Tb/beteg arány • Piaci verseny növelése (Részben) hiányzó prioritások • Érték-vezérelt (cél- és probléma-meghatározás) • Tudományos bizonyítékokon alapuló (a teljesítményértékelés és az eszközválasztás alapja) • Megvalósíthatóság (kormányzati ciklusokon átívelő megvalósítás) További célszerű prioritások • Gyógyszerbiztonság • Ellátásbiztonság • Szolgáltatásminőség • Költséghatékonyság • Iparpolitikai megfontolások Budapest, 2009. október 17.

40. Köszönöm a figyelmet! Budapest, 2009. október 17.