270 likes | 447 Views
Szűz Mária kegyhelyek Magyarországon. Máriagyűd. Katt. A Siklóshoz tartozó és mintegy 1500 lakosú Máriagyűd híres Mária-kegyhely, a magyar zarándokút befejező stációja. A közeli forrás már a rómaiak idejében kedvelt pihenőhely volt, és az Árpád-kor óta kultikus helynek számít.
E N D
Szűz Mária kegyhelyek Magyarországon Máriagyűd Katt.
A Siklóshoz tartozó és mintegy 1500 lakosú Máriagyűd híres Mária-kegyhely, a magyar zarándokút befejező stációja. A közeli forrás már a rómaiak idejében kedvelt pihenőhely volt, és az Árpád-kor óta kultikus helynek számít. II. Géza király itt ajánlotta koronáját és trónját Mária oltalmába, és fogadta meg, hogy a veszély elmúltával kőtemplomot építtet.
A régi épület a történelem viharaiban volt török mecset, a görögkeleti rácok és a reformátusok temploma is. Végül a XVII. század végén került vissza a római katolikusok rendhez. A kéttornyú, barokk stílusú római katolikus kegytemplomot a XVIII. században építették a ferencesek.
A Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt templom a XVII. századi Mária-jelenések miatt régóta zarándokhely. 2008-ban fogadta el XVI. Benedek pápa a máriagyűdi kegytemplom „basilica minor” (kis bazilika) rangra emelését, melyet Juliusz Janusz apostoli nuncius ünnepi szentmise keretében hirdetett ki.
A neobarokk stílusban épült oltáron a Szentháromság jelképe, a háromszög látható. Az oltárt körüljárható, a zarándokok érkezésekor és búcsúzásakor az oltárt körbejárva köszöntik énekükkel Jézust és Szűz Máriát.A kegyszobor ezüstből ötvözött palástja a XVIII. század vége felé készült, a rajta látható arany ékszerek, gyűrűk a zarándokok hálaadományai. Aranyozott barokk angyalkák veszik körül. A kegyszobor története is kalandos, a jelenleg látható a harmadik a templom történetében. Az első a török megszállás alatt tűnt el. A másodikat 1704-ben a háborús dúlások elől az eszéki várba mentették, és ma is ott őrzik.
A történelemben sok példát találhatunk az ilyen „önzetlen” megőrzésre. A mostanit 1713-ban adományozta Nesselrod Ferenc pécsi püspök. A jobboldali mellékoltár a Páduai Szent Antalnak, a szegények védőszentjének állít emléket. A XVIII. századból való festmény alkotója ismeretlen. A baloldali mellékoltár a ferences rend alapítójának Assisi Szent Ferencnek az oltára. A XVIII. századból való festmény alkotója szintén ismeretlen. A művészi faragású és díszítésű padok is különlegesek.
Nézzünk meg egy videót a templomról: http://www.youtube.com/watch?v=DasWShRKXFE 2013 Április