A savanyú talajok javítása

1. A savanyú talajok javítása 2008.

2. Ember-természet viszony

3. Termőföld/fő

4. A termőföld helye és szerepe • Aföld szilárd részének mindössze 11%-a termőföld. • Az EU-15-ök átlaga közel 30%, de hazánkban ez az érték több mint 80%. • A hazai természeti kincsek /erőforrások/ minimum negyede, de egyes szakértők szerint közel harmada a termőföld.

5. Magyarország talajdegradációs térképe

6. A talajdegradációs folyamatok arányai a Földön és Magyarországon Talajvédelem Magyarországon. FVM Az ember által okozott talajromlás helyzetét bemutató világatlasz (OLDEMAN et al., 1990).

7. A talajpusztulás formái Talajpusztulási formák csoportosítása fizikai kémiai - szikesedés, - savanyodás, - tápanyag kimosódás, - talajszennyezés. • -erózió, • - defláció, • - tömörödés, • szerkezetromlás - porosodás stb.

8. Kedvezőtlen adottságú területek Magyarországon minden talajhasználati típusban (millió hektár)

9. Javítást igénylő talajok a szántó- és gyephasználatban lévő területeken (VÁRALLYAY, 1999)

10. A környezet és a talajok savanyodása • A talaj kémiai tulajdonságainak, tápanyagforgalmának kedvezőtlen irányú megváltozása. • A talaj puffer-képességének csökkenése talajmérgezés „toxicitás”. • A talaj fizikai tulajdonságainak megváltozása • A mikroflóra és a növények változásai

11. Talajsavanyúság: • Talajsavanyúság: A talajoldatban vagy a talajkolloid felületén a H+ ionok túlsúlyba kerülnek az OH--ionokkal szemben. • Aktuális savanyúság a talajoldat vagy talajszuszpenzió pH-értékével jellemzett savanyúság. • Potenciális savanyúság a kolloidok felületén lévő hidrogén ionok alapján mért savanyúság.

12. A talaj kémhatása alapján való besorolás <4,5 pH - erősen savanyú 4,5 - 5,5 pH - savanyú 5,5 - 6,8 pH - gyengén savanyú 6,8 - 7,2 pH - közömbös 8,5 - 9,0 - lúgos >9,0 - erősen lúgos 5,5 pH fontos küszöbérték - alumínium - vas…mozgékonyság - mikrobatevékenység eltolódása a gombák irányába

13. Savformák: • y1: KAPPEN: n Ca- acetáttal leválasztott hidrogén mennyiség  hidrolitosaciditás • y2: DAJKUHARA: n KCl- oldattal leválasztott hidrogén mennyiség  kicserélődési savanyúság

14. A savas terhelés összetevői • Savasodás • SO2, NO, NO2 (SOx, NOx) • Forrásai: természetes, mesterséges • Nedves ülepedés • A tiszta esővíz pH-ja 5,6 (CO2 miatt) • Savas eső: pH: (2,25 –3) – 4 – 5,5 • 0,1 - 1µm közti aeroszol részecskéket kiülepíti • Száraz ülepedés • Porszemcsékre adszorbeált aeroszol és gázok ülepedése csapadék nélkül. • Durva részecskék (d>10µm) gyors ülepedés. • Ha d<0,1 µm, nem ülepszik, - transzmisszió • Hatásai: • A növényzet pusztulása, terméshozam csökkenés (legérzékenyebbek a lucfenyő, vörösfenyő) • Talajsavanyodás: kimosódnak a tápanyagok (Ca, Mg, K), mérgező fémvegyületek oldhatóvá válnak (Al, Cd). • Az édesvizek savasodása, halpusztulás. • Fémek, építmények korróziója

15. Az esők savassága és az erdők károsodása Európában

16. A talajsavanyúság szerepe a talaj-növény rendszerben

17. A H+ keletkezés legfontosabb folyamataiA környezet savavanyodásának fő okai • S oxidáció kénsav • N, NH4 oxidáció • NOX ülepedés salétromsav • NH4-tartalmú trágyák • Légköri N-kötők • CO2 szénsav Külső környezeti okok Biológiai, mezőgazdasági okok

18. Ca veszteségek • A savanyú talajainkon a növényi elvonás: 40-80kg/ha/év, • a savas esők hatása: 10-20kg/ha/év, • a kimosódás: 40-200kg/ha/év, • a műtrágyázás: 40-80kg/ha/év, • összesen: 130-380kg/ha/év, • átlagosan mintegy 250kg/ha/év CaCO3 veszteséggel számolhatunk

19. A magyarországi talajok savasodással szembeni érzékenysége

20. A talajok érzékenysége savas terhelésekre • Még nem érzékeny: karbonátos talajok • Érzékeny: a karbonáttartalmát elvesztő, semleges kémhatású • Már nem érzékeny: erősen elsavanyodott talajok

21. Hogyan változott talajaink kémhatása az utóbbi évtizedekben? • Az első, egész országra kiterjedő, egy időben végzett talajállapot felmérés 1977-ben a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ szervezésében kezdődött • Az 1977-1980. közötti változásokat BUZÁSNÉ -CSERNÁTONYNÉ – HERCEG (1986) értékelte ki: hároméves ciklusban a 4,0 pH alatti talajok aránya 1,7 %-ról 3 %-ra nőtt, • a 6,1 – 6,5 pH kategóriába tartozó talajok területi aránya 13,2 %-ról 11,9 %-ra csökkent, • összességében a 6,0 pH (KCl) alatti kémhatású talajok részaránya 7 %- kal nőtt.

22. Karbonát mentes talaj pH változása Műtrágyázás nélküli talaj pH változása

23. A savanyú talajok javításának módszerei és anyagai • Meszezés: • nehézfémek felvételét mérséklő hatású

24. Érvek a meszezés mellettA jelentős élettani hatású elemek felvehetőségének változása a talaj savanyodásával :

25. Meszezés és tápanyag-szolgátatás összefüggései • A növény és a tápláléklánc egésze számára toxikus ionfelvétel mérséklésén túlmenően a savanyú talajok javításának legfontosabb következménye a növény nitrogén- és foszfor-felvételének, a trágyázás hatékonyságának javulása. • Nitrogén • Foszfor • Kálium • Magnézium • Mikroelemek

26. A talaj kémia javítással elérendő célállapota Ca Optimális talaj: Ca=80% Mg=10-15% K= 1-3% Na<5% szikesedés H<5% talajsavanyodás Mg K Na H

27. Meszezés hatása a termésre • Jelentősebb termésnövekedés meszezés hatására a 6 pH-nál savanyúbb talajokon mutatható ki • A meszezéssel elért termésnövekedés 0,1-1,5 GE t/ha értékek közé tehető • Meszezés hatására nagyobb termésnövekedés a mélyebben kilúgozott talajokon volt.

28. Meszezés hatása a termésre

29. Javítóanyagok • A savanyú talajok kémiai javítására lúgosító kalcium-karbonát(CaCO3) tartalmú javítóanyagokat, • mészkő és dolomit őrleményt, • lápi mésziszapot és • cukorgyári mésziszapot használnak fel.

30. Javítóanyag adag • A talajtulajdonságoktól függően a szokásos adag 5-15 t/ha CaCO3 között van. • A savanyú talajok javításának várható tartamhatása 8-10 év. • A hatás jelentős ideig meghosszabbítható ha 4-5 évenként 1-2 t/ha ún. fenntartó meszezés alkalmazásával gátoljuk a talaj újbóli elsavanyodását.

31. A mésztrágyázás • szintén 1-2 t/ha CaCO3 alkalmazását jelenti olyan savanyú talajokon, ahol előzőleg nem volt melioratív meszezés. • A mésztrágyázást az indokolja, hogy a melioratív adagok alkalmazására csak korlátozott lehetőségek vannak, ugyanakkor a talajsavanyúsággal összefüggő legnagyobb probléma az alumínium toxicitás mérséklése és a tápanyagok érvényesülésének javulása, a növény kalcium felvételének biztosítása már ilyen kis adagokkal is javítható.

32. Javítóanyag-szükséglet • CaCO3 t/ha = y1 ∙ 0,173 KA • A javítóanyag mennyiségének kiszámítása tapasztalati képlet alapján történik, a talaj hidrolitos aciditása és Arany-féle kötöttségi száma alapján: • ahol • y1 = hidrolitos aciditás • KA = Arany-féle kötöttségi szám

33. A javítóanyag-mennyiség csökkentése • Kísérleti eredmények szerint barna erdőtalajokon -a pszeudoglejes és podzolos barna erdőtalajok kivételével- a számított mészmennyiség fele is megfelelő hatékonyságú volt. • Nagy agyagtartamú talajokon teljes adagra volt szükség.

34. A javított savanyú talajok művelése • A melioratív mészadag kijuttatása a talajművelés előtt történjen, majd a kiszórást követi a szántás. • A kisadagú meszezéseknél viszont törekedni kell arra, hogy a javítóanyag minél tovább a savas terhelésnek leginkább kitett felszíni rétegben maradjon, ezért célszerű a talaj művelését követően kiszórni a mésztrágyát. • A kiszórást követő évben a hatás meghosszabbítása érdekében forgatás nélküli művelést alkalmazni.