1 / 23

Bakony

Bakony. Természeti képe. K-ről a Móri-árok és a Mezőföld, É-ról a Kisalföld, Ny-ról a Zala völgye, D-ről a Balaton határolja A Devecser és Várpalota közötti törésvonal osztja két részre: É-i- és D-i-Bakonyra . 4000 km 2 kiterjedésű ÉK-DNy-i irányba 110 km hosszú, 30-50 km széles

iliana-neal
Download Presentation

Bakony

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. Bakony

  2. Természeti képe • K-ről a Móri-árok és a Mezőföld, É-ról a Kisalföld, Ny-ról a Zala völgye, D-ről a Balaton határolja • A Devecser és Várpalota közötti törésvonal osztja két részre: É-i- és D-i-Bakonyra. • 4000 km2 kiterjedésű • ÉK-DNy-i irányba 110 km hosszú, 30-50 km széles • Középhegység, hegyei 300-700 m magasak • A táj kialakulását befolyásolták: • tektonikus mozgások  repedésárkok hálózata • a tenger többszöri jelenléte  üledékes kőzetek

  3. Hat természetföldrajzi kistájra osztható: • Északi-Bakony (Öreg- vagy Magas-Bakony) • Déli-Bakony • Balaton-felvidék • Tapolcai-medence • Keszthelyi-hegység • Pannonhalmi-hátság vagy Sokoróalja • Az É-ÉNy-i pereme: Bakonyalja

  4. Földtani képződmények • Permhomokkő • Triász tűzköves mészkő, márga, dolomit,mészkő ősmaradványokkal (Megalodus-kagyló, ammonitesz)  mészégetés • Jurában tenger borította, mészkő,dolomit • Érctelepek (mangán)  Úrkút, Eplény • Krétamészkő, márga, agyagmárga, ajkai barnakőszén, alatta urán • Kéregmozgások  kiemelkedés a tengerből • Bauxit (Kislőd, Iharkút, Fenyőfő, B.szentlászló, B.oszlop, Dudar) • Foszfát (gyenge minőségű), (B.bél, Pénzesgyőr, Lókút, Olaszfalu, B.nána, Tés)

  5. Eocén agyag, agyagmárga, mészkő, homokkő, andezittufa • Megáll a szénképződés, a meglévő telepek is lepusztulnak • Oligocén, miocén szárazföldi lepusztulás: kavics, agyag, homok, homokkő, konglomerátum • A homokos agyag és a homokkőrétegek között szén keletkezett • Lignit (Várpalota, Herend) • Harmadidőszak  üledékképződés a folyamatosan sekélyedő és kiédesedő tengerben • Kéregmozgások  bazaltvulkanizmus (Balaton-felvidéken, de a Bakonyban is pl. Kab-hegy) • Negyedidőszak jégkorszak  lösz • Holocén  tőzeg

  6. Barlangjai • Több mint 500 barlang a karsztosodó mészkőben és dolomitban • Felszíni karsztjelenségek: víznyelő, dolina • Képződésük már a tengerből való kiemelkedést követően megindult • A beszivárgó csapadék + a feltörő termálvíz • Jégkorszak  kisebb, egyfülkés barlangok • A bazalthegyek üregei tektonikus eredetűek • Ősember

  7. Ismertebb barlangok • Likas-kő (B.szentlászló – Hódos-ér) • Zsivány-barlang (B.szentlászló – Ördög-rét) • Remete-barlang (B.szentlászló – Ördög-rét) • Cuha-völgyi-kőfülke (Vinye) • Odvaskői-barlang (Gerencepuszta) • Ördög-lik (B.oszlop – Ördög-árok) • Háromkürtő-zsomboly (Tés)

  8. Vízrajza • Sok vízfolyás és forrás  alacsony vízhozam + elszivárgás • Felszín alatti vizek  nehézkes bányászat  lecsapolás  elapadó források • É-i-B: Cuha, Gaja, Gerence, Gella, Bittva, Hódos-ér, Hajagos • A D-i-B. vízszegény terület: Séd, Torna • A Meleg-vizet és a Kígyós-patakot a karsztvíz lecsapolása duzzasztotta fel

  9. Gaja-szurdok

  10. Élővilága • Dolomit  sajátos növénytársulások • Tölgyesek, bükkös öv az É-i-B-ban + kőris, juhar, gyertyán, szil, Fenyőfő – ősfenyves • Állatvilága gazdag, számos ritka faj: erdei homokfutrinka, tarajos gőte, rézsikló, feketególya, darázsölyv, vörös kánya, vándorsólyom, uhu, borz, vadmacska, muflon • A barlangokban számos denevérfaj él

  11. Ipar, bányászat • Szénbányászat (mára mindet bezárták): • Ajka és Padrag vidéke • Dudar és környéke • Várpalota (lignit) • Bauxitbányák (megszűnt a kitermelés): Nyirád, Halimba, Kislőd, Fenyőfő, Dudar • Mangán: Eplény, Úrkút • Bakonyi Erőmű Zrt. – ajkai és inotai hőerőművek összevonásával • Üveghuták már a XVIII. századtól  Ajka Kristály • Herend: porcelángyár (1825 óta) – Stingl Vince, Farkasházi Fischer Mór

  12. A Bakony kistájai

  13. Északi-Bakony • Legmagasabb pontja: Kőris-hegy (709 m) • A miocénben töredezett sasbércekre és árkos süllyedékekre • Változatos kőzetek alkotják: dolomit, mészkő, bauxit, agyag, márga, kavics, homok, lösz  sajátos domborzati típusok alakultak ki • Sasbérc karsztos formák (Kőris-hegy, Som-hegy, Kék-hegy, Papod, Középső-Hajag), nagyesésű lejtőiket száraz völgyek tagolják • A sasbércek között tektonikus medencék (Bakonybéli-, Csehbányai-medence) • A fennsíkperemeket eróziós szurdokvölgyek tagolják (Cuha-, Gerence-patak, Kő-árok), melyek a hegység lábánál hordalékkúpokat halmoznak fel • Északról dombságok (Súri-, Pannonhalmi-dombság), illetve alacsony hordalékkúp-síkságok (Fenyőfői-Bakonyalja) övezik.

  14. Az Északi-Bakony részei Ez a tájegység további három részre tagolható: • Magas- vagy Öreg-Bakony: legmagasabb csúcsok (Kőris-hegy, Kék-hegy, Som-hegy, Középső-Hajag, Papod) • Keleti-Bakony • Bakonyalja

  15. Keleti-Bakony • Egységes fennsík alkotja: a karsztos Tési-fennsík • Mindenhol 500 m-nél magasabb, meredek lejtők • Lejtőit a Pannon-tenger formálta: meredek partfalak, édesvízimészkő-takaróval borított teraszok (Várpalota, Inota)

  16. Déli-Bakony • Legmagasabb pontja: Kab-hegy (600 m) • Árkos süllyedékekkel határolt, töréses szerkezetű sasbércek és hegyközi medencék sorozatából épül fel • Fennsíkokon bazaltos lávatakaró, vulkáni kúpok • A Balaton-felvidéktől a Nagyvázsonyi-medence választja el

  17. Felhasznált irodalom • Karátson Dávid: Magyarország földje • Majer Antal: Fenyves a Bakonyalján • Mészáros Gyula: Bakony, Balaton-felvidék Készítette: Szüts Júlia

More Related