Civil H álózatok

Civil Hálózatok Nizák Péter Kunbábony, 2008. július 26.

Miért érdekes a téma számunkra? • Társadalmi tőke • Civil szervezetek jellemzői • Civil együttműködések sajátosságai • Új típusú kérdésfeltevés, újszerű válaszok

Hálózatelemzés - Kitekintés • Szociológiai megközelítés, módszer a 30-es évektől (Moreno, Radcliffe, Brown, Lazarsfeld, Merton, Rogers, Molina, Castells, stb.) • A hálózati elemzés: speciális kutatási irányzat, a kapcsolatok elemzését helyezi középpontba • Új dimenziók: a közösség, mint kapcsolatok hálózata jelenik meg • Akit vizsgál: egyének, társadalmi csoportok és szervezetek, országok. • Amit vizsgál: hatalmi, kommunikációs, tranzakciós, gazdasági kapcsolatok. • →Cselekvők és kapcsolataik

Magyarország – fő kutatási területek • Család, rokonsági, illetve baráti kapcsolatok, • Gazdasági szervezetek informális tranzakciói, viszonosságon alapuló munkacsere-viszonylatai, • Regionális, település szintű kapcsolatok elemzése • Rétegződés- és struktúrakutatás • /Angelusz R., Tardos R., Sík E., stb./

Nonprofit kutatások • 90-es évek: összehasonlító kutatások (milyen?), funkcionalista kutatások (mit csinál?) /Salamon, Anheier, Sokolowski/ • Globalizáció → kapcsolathálózati elemzések /Anheier, Katz/ • A döntő: mi a kérdés? • A szektor fejlettségét, állapotát le lehet írni a szervezetek számával, funkcióikkal, szolgáltatásaikkal, de ez sokkal inkább hatékonyságuktól, szervezettségüktől, hálózataiktól, együttműködéseiktől függ • A hálózati elemzések megmutatják ki, miért, hogyan, kivel működik együtt.

Miért izgalmas a civil hálózatok elemzése? • A civil szektor állapota és működése alapvető hatással van a egy adott térség jövőjére, lehetőségeire (célok meghatározása, kollektív problémamegoldó képesség, rugalmaság, adaptációs képesség, kapcsolatok konvertálása, stb.) • Közvetítő szervezetek: állam - piaci szektor - civil szektor-informális körök • Szervezetek sikeressége, társadalom állapota, együttműködések milyensége, stb.

Globalizáció – globális civil társadalom Nem homogén államban létezik, hanem az államok szervezeteivel, tömbjeivel és a globális elittel áll egyszintenReakció a globalizációra, fellépés a globális értékekért, a negatív hatások elkerüléséértNemzetállami kereteken túlmutató identitás, Új globális témák a középpontban, de új színtérenHálózati működés, a modern kommunikációra alapulva

Globális hálózatok kutatásaiKevés az erősen strukturált hálózatAz északi („fejlett”) országokban összetettebbek a hálózatokA szervezeti struktúra és a tagok közötti viszony nagyban meghatározza a hálózat sikerességet (versengő vagy együttműködő)

Tipikus témák – globális szervezetekEmberi jogok (26.6%)Környezetvédelem (14.3%)Nők jogai (9.7%)Eszperantó (9.6%)Béke (9.4%) Világrend (7.6%)Harmadik világ (5.4%)

Ismertebb magyarországi hálózati kutatások, tanulmányok • Bartal Anna Mária – HSZOSZ hálózatelemzése, egy eurorégiós kistérség civil szervezetei közötti kapcsolatok feltárása • Scsaurszki Tamás - ProHáló • Osváth László – Zalai teleházak • Kákai László – Civil szervezetek érdekképviselete, problémái • KÖRE Program – civil együttműködések • Nemoda István - Ernyőszervezetek

Mi a haszna a hálózati kutatásoknak? • Konkrét szervezetfejlesztési irányok meghatározása (miért, hogyan működnek együtt a tagok, ki a domináns, kik vannak a periférián, stb.) • Alapvető kérdések vizsgálata: a civil szektor, vagy adott helyi közösségek • A szervezetek közötti együttműködések milyensége, formái; az érdekképviselet, érdekérvényesítés kérdései

Érdekesebb megállapítások • Nehéz elválasztani a személyes (vezetők) és szervezeti kapcsolatokat (+ erősen kötődik a személyekhez, ha elmegy a szervezettől, viszi magával) • A kapcsolati viszonyok hamar változnak külső körülmények hatására (pl. pénz.) • Törékenyek a hálózatok (külső feltételek szigorodása veszélyezteti) • Kulcsszereplők közötti viszony kritikus a hálózat sikeressége szempontjából • Erős tagok meggyengülése, kiesése veszélyezteti a hálózatot

Érdekesebb megállapítások • A szervezetek sikeressége, de problémái is nagyban függenek attól, kivel, milyen kapcsolataik vannak. A siker egyik eleme a széles kapcsolatrendszer. • Főleg az érdekérvényesítő hálózatoknál fontos a széles kapcsolatrendszer • Viszont: minél sűrűbb kapcsolati hálóval bír egy adott szervezet, annálnagyobb mértékben függ az állami/önkormányzati szektor támogatásától • a szervezetek kapcsolat hálójának növekedésenem csak a stabilitást, hanem a többirányú érzékenységetis növelheti (érzékenyebbek a külső környezetre)

Érdekesebb megállapítások • Az együttműködések többsége alkalomszerű, szóbeli megállapodásokon alapuló • A társadalmi törésvonalak itt is érvényesülnek (Bp. – vidék, szegény – gazdag, stb.)

Érdekesebb megállapítások A sikeres hálózati működés ismérvei: • Közös cél • Aktív részvétel • Közös értékek, munkamódszerek, identitás • Tagok közötti bizalom • Hatékony kommunikáció • Motiváció

Érdekesebb megállapítások Nagyon sok szervezet szinte semmiféle kapcsolattal nem rendelkezik • Okok 1: Nincs rá szüksége (Speciális célra jött létre, befelé szolgáltat, stb.) • Okok 2: humán kapacitás hiánya, anyagiak hiánya • Okok 3: nem ismerte fel az együttműködés előnyeit

Nemzetközi kitekintés – EU Szektor szintű érdekképviseleti szerveződések: • Kevés ilyen van: pl. National Council of Voluntary Organizations (UK) • Szerepük a szektor képviselete a kormányzat felé

Nemzetközi kitekintés – EU További országos szintű szerveződések: • Szakmai vagy területi alapon szerveződő országos ernyőszervezetek (Pl. Németország, szociális területen) • Kifelé szolgáltató hálózatok (pl. svéd teleház hálózat, angol önkéntes hálózat) • Befelé szolgáltató hálózatok ernyőszervezetek (pl. Franciaországban a nemzetközi fejlesztő szervezetek)

Nemzetközi kitekintés – EU Európai szintű szerveződések • Szervezettípus szerinti – pl. European Foundation Center, CEDAG • Szakmai hálózatok, ernyők – nők, fiatalok, szociális szervezetek, zöldek, stb. • „Ernyők ernyői” (ernyőszervezetek szövetségei) – pl. Civil Society Contact Group • Konkrét ügyekre létrejött hálózatok – pl. Act4Europe, ATTAC, BankWatch, TI, EAPN

A magyarországi helyzet Kategorizálási lehetőségek: • Informális és formális együttműködések • Szakmai, területi, tematikus formációk • Érdekvédelmi, szolgáltató ernyőszervezetek • Adott ügyre szerveződő hálózatok

A magyarországi helyzet • Kevés a hálózat jellegű együttműködés, inkább az együttműködés egyéb formái dominálnak • Az érdekképviseleti szerveződés problematikus kérdés maradt • Nagyok a régiók közötti egyenlőtlenségek

A magyarországi helyzet • Szektorszintű, érdekképviseleti jellegű szövetség / ernyő / hálózat – nincs • Szakmai típusú: MTVSZ, HAND, KÖFE, HSZOSZ, CFM • Szolgáltatói hálózatok: ProHáló, CISZOK, Teleház Szövetség, Önkéntes Központok • Adott ügyre szerveződő: CNNy, Civil Lobbi Kerekasztal

Mi terheli a civil együttműködés, hálózatok kérdését? Alapkérdésekben társadalmi szintű káosz; dezintegrált társadalom • Milyen a társadalomképünk? • Milyen államban gondolkodunk? • Mi közpolitikai, mi szakmai és mi pártpolitikai kérdés? • Összefogás vagy „csak” együttműködés? • Milyen értékek mentén működünk együtt? • Vannak az együttműködésnek szabályai? ↓ • Mi is a civil szervezetek szerepe? Miben, hogyan, miért működjenek együtt?

Mi terheli a civil együttműködés, hálózatok erősödését? Kontinentális és angolszász minták keveredése Politikai polarizáció megjelenése a civil szektorban Anyagi függőség (Helyi) Tömegbázis hiánya

Mi a kihívás a civil hálózatok előtt? Olyan érdekközösségeket kell találniuk, kialakítaniuk, melyek • nem terheltek a (párt)politikától • valós problémákra reflektálnak • széles tömegbázisuk van Olyan megoldásokra kell törekedniük, melyek • helyben (országos vagy településszinten) működőképesek • tartalmuktól függetlenül módszereikben is az együttműködés, kooperáció, tolerancia, stb. értékeit közvetítik

Köszönöm a figyelmet! • Elérhetőség • Nizák Péter: pnizak@osi.hu

Civil H álózatok