Morfématörténet

1. Morfématörténet Tövek Ősmagyar és ómagyar kor

4. Alapnyelvi örökség: • A szótő rövid magánhangzóra végződik (tővéghangzó) • A szótő nem változott, minden szó egyalakú volt Változás az ősmagyarkor elején • A tővéghangzók elkezdenek záródni, a 13. sz. elejére végleg eltűnnek • Ha mégis megmaradt a tővéghangzó, akkor már volt szó végén és más a toldalék előtt TÖBBALAKÚ TÖVEK alakulnak ki

5. Többalakú tövek: Eredetileg: A tővéghangzó alsó vagy középső nyelvállású volt. A tőtől függően veláris vagy palatális. A szóban első szótagi hangsúly→ felgyorsult beszédtempó → felső nyelvállású lett a tővéghangzó, sokszor labializálttá vált. Pl. hala > halu, keze > kezü loβa>loβu

6. Ha tővéghangzó után toldalék áll: Primér toldalék = kezdettől fogva jelen vannak nyelvünkben = egyetlen hangból, főleg msh.-ból állnak (pl. -s melléknévképző, -k többesjel) szótő tővéghangzó primér toldalék

7. Változás: Mássalhangzós toldalék előtt: szótő tővéghangzó primér toldalék Testes (szekundér) toldalék A primér toldalék magához vonja a tővéghangzót, s vele együtt alkot toldalékot. Magánhangzós toldalék esetén: primér toldalék (félhangzó) szótő tővéghangzó Diftongust alkotnak (pl. halai ‘hala vkinek’)

8. A 13. századig: • A tővéghangzók eltűnnek a nyelvből • - Az i utótagú diftongus  monoftongizálódott  hosszú mgh. lett belőle Egyes szavaknak három tőalakjuk lett. Tőszó Hal Kéz  Csonka tő Msh.-s toldalék: Hala Kezem  Tővéghanzó megőrződik Teljes tő Mgh.-s toldalék: Halá Kezé  A tővégh. beleolvadt a toldalékba: lappangó teljes tő.

9. 4. tőalak: a tővéghangzó egy mássalhangzóból álló toldalékhoz odavonódik: Hala + n >halo – n >hal- on Csonka tő : teljes tő váltakozás: bizonyos esetekben a szónak a csonka töve mutatkozik meg, máskor a tővégi vokálist megőrző teljes töve, máskor pedig valamely átmeneti tőalak. Pl. hal, kéz.

10. Mássalhangzóra végződő tövek: Pótlónyúlás: Ahol a tővéghangzó eltűnt → megnyúlt a tőbelseji magánhangzó. Pl: kezü → kéz (kézben, kézből) DE!!!! Ahol a tővéghangzó megmaradt → ott a tőbelseji mgh. is rövid maradt. Pl. kezem, kezek.

11. Kétnyíltszótagos tendencia = három vagy több szótagú szavaknál a második nyílt szótagbeli magánhangzó kiesett. Pl: Álomot > álmot Koromos > kormos Forogott > forgott Ezek a szavak tővéghangzó nélküli csonka tövükben tartalmazzák a tőbelseji mgh.-t: Álom, korom, forog.

12. -re vagy -re végződő tövek: Félhangzóvá vokalizálódik Új tőtani típust hoz létre: diftongusra végződő tövek csoportját A szóvégi  és  A diftongusok monoftongizlálódnak Ezzel létrejön a magánhangzóra végződő tövek csoportja: Pl. ló, kő, idő, nő stb.

13. Módosult hangalakú csonka tövek: az eredetileg -re vagy  -e végződő szavak tovább rövidültek, míg elérték a ma ismert alakjukat. Van eredetileg -re vagy  -e végződő töveknek egy csoportja, amely máig egyalakú: ezek hosszú magánhangzóra végződnek. Pl. háború. Van az egyalakú, mgh.-ra végződő szavaknak egy csoportja, amelyiknél a szóvégi vokális megrövidül. De – ha toldalékot kap: megőrzi hosszú mgh.-s alakját. Pl. kapu - kapút Hangzórövidítő tövek

14. A  és  spiráns hangzóközi helyzetben kiesett  Hiátus keletkezik 1.,  v: lovak 2., > j: mezeje 3., Két egymás mellé került mgh, azonos hang  hosszú mgh: pl. idén, bírák Így alakultak ki a v-s tövek és a mező-mezeje típusú tövek. Az -re végződő tövek újabb kategóriát hoztak létre: borjú-borjas típust.

15. Új szavak beilleszkedése: Mássalhangzóra végződő tövekhez kerül. Mássalhangzóra végződő jövevényszó Jellemző - a csonka tő: teljes tő váltakozás. - Analógia hatására ejtéskönnyítő funkciójú tővéghangzót kapnak egyes toldalékok előtt.

16. A nem -re és  -re, hanem egyéb msh-ra végződő jövevényszók egy része: Változatlantőbelsejű: pl. kender, ács (török) Hangzónyújtó: pl. szél – szeles (török) szekér – szekerek (iráni) Egyes jövevényszók: eredeti alakjukban mássalhanagzó-torlódásra végződnek. Ejtéskönnyítő mgh.-t kapnak: kopr - kapor

17. Magánhangzóra végződő idegen szavak: Ha az adott korban van még tővéghangzó, akkor besorolható az adott típusba. A 14. századtól -a/-e végűek hangzórövidítők lesznek: paródia – paródiát. A többiek hosszú vagy rövid mgh.-ra végződő egyalakú tövek: pl. csokoládé. Hanghelyettesítés Pl. a magyarban szó végi helyzetben nincs o, ezért ó-val helyettesítjük. Ha az idegen szó tővégi mgh.-ja a magyar hangrendszerben nincs meg

18. ÓMAGYAR KORI VÁLTOZÁSOK Három hosszú magánhangzó: É > e - Í > i Már az ősmagyar korban megrövidült a szó végén. (Hangzórövidítő tövek) Á > a A korai ómagyar korban rövidültek meg. Ada – adának (Időtartam-váltakoztatás.)

19. Mássalhangzóra végződő tövek: • Változatlan tőbelsejűek (pl. hal) Változó tőbelsejűek Hangzótoldók Korom - kormos Hangzónyújtók Víz - vizet A korom – kormos típusú töveken a kétnyíltszótagos tendencia érvényesült. Egy szó csak tővéghangzóval együtt lehetett ilyen hosszú – csonka tőben megmaradt az elvesztett tőbelseji mgh.: hangzóvesztő tövek.

20. Kiesett tőbelseji mgh. Tővéghangzó eltűnése Msh.-torlódás Eljtéskönnyítő mgh. betoldása Hangzótoldó tövek

21. Ómagyar kor végi sajátos tőtípus Eredetileg csonka tövükben msh.-ra, vagy -re vagy h-ra végződtek Egyre több főleg egy szótagú szavakban eltűnt az  és a h. DE! szó végén megmaradt a h. Így jöttek létre a h-s tövek

22. Magánhangzóra végződő tövek: Ha a szóalakot lezáró msh.  vagy  Előbb-utóbb magánhangzós végű lett. Pl. Lo lou  ló Toldalék nélküli alakjukban magánhangzóra végződnek: Pl. kapu, háború, ló, mező, borjú stb.

23. A hiátustöltés módjai: 1. Korai ómagyar kor elejére kialakultak a v-s tövek 2. Több szótagú szavaknál kétnyíltszótagos tendencia 3. A több szótagú v-s tövek nagy részének szóvégi mgh.-ja megrövidült v -  -  kiesik  hiátus j (névszóknál)

24. Összeolvadás és analógia: A hiátus megszűnhet összeolvadással is: Kiesik szóközépi helyzetben a  és a   ha a két szomszédossá vált mgh. azonos volt, összeolvadt. Analógia: a nyelv alapvető gazdaságosságra és egyszerűségre törekszik. Az analógia ezt a célt szolgálja. Igyekszik valamilyen szempontból hasonló nyelvi elemeket egyformára alakítani. Az analógia célja az egyalakúság.

25. Névszótövek az ómagyar kor végén: többalakú egyalakú Mgh.-ra végződő a., v-s tövek b., mező-mezeje c., idő - idén Rövid mgh.-ra végződő Hangzórövidítő: alma - almát Hosszú mgh.-ra végződő • Msh.-ra végződő • Változó tőbelsejű • Változatlan tőbelsejű • h-s tövek

26. Igetövek az ómagyar korban: Többalakú tövek • Mgh.-ra végződők • -v-s tövek • j-vel váltakoztató v-s tő: fú-fúj Típusba nem sorolhatók Pl. megy, van • Msh.-ra végződő • Változatlan tőbelseji • Változó tőbelseji