1 / 78

Pénzügyi jog

Pénzügyi jog. Az általános forgalmi adó. A forgalmi adók. A forgalmi típusú adók termékek vagy szolgáltatások értékesítéséhez kötődhetnek. A forgalmi adók között megkülönböztethetünk egyfázisú, többfázisú, és összfázisú adókat.

irving
Download Presentation

Pénzügyi jog

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Pénzügyi jog Az általános forgalmi adó

  2. A forgalmi adók A forgalmi típusú adók termékek vagy szolgáltatások értékesítéséhez kötődhetnek. A forgalmi adók között megkülönböztethetünk egyfázisú, többfázisú, és összfázisú adókat. • az egyfázisú adó az értékesítési folyamatot csak egy ponton terheli, ilyen a mai magyar adórendszerben a jövedéki adó. • a többfázisú adó az értékesítési folyamatot több, de nem az összes pontján terheli. • az összfázisú adó az értékesítési folyamatot annak minden pontján terheli. Erre a legáltalánosabb példa az Áfa. A forgalmi típusú adókat megkülönböztethetjük aszerint is, hogy bruttó vagy nettó típusú adóról van-e szó. Bruttó adózás esetében a teljes forgalom adja az adóalapot, míg a nettó adó esetén az adó alapját csak az adóalany által hozzáadott érték képezi.

  3. A Magyarországon működtetett forgalmi adók A mai magyar adórendszerben több különböző forgalmi típusú adó működik: 1. az általános forgalmi adó, 2. a jövedéki adó és az energiaadó 3. a helyi adók közül pedig az iparűzési adó.

  4. Forgalmi adóztatás az EU-ban (1.) Az egységes adóztatás – különösen a forgalmi adók területén – az egységes belső piac működésének biztosítása érdekében elengedhetetlen. A közösségi szabályozás alapvetően • a hozzáadottérték-adót, és • a jövedéki adót érinti.

  5. Forgalmi adóztatás az EU-ban (2.) A közösségi szabályozás: A Tanács 2006/112/EK irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről

  6. Más forgalmi (hozzáadottérték-típusú) adó tilalma (1.) Az Áfa.-irányelv 401. cikke (korábban Hatodik Áfa. irányelv 33. cikke) tiltja, hogy a tagállamok az irányelvben szabályozott mellett, ahhoz hasonló adót vezessenek be, és azt párhuzamosan működtessék. Nem tilos ugyanakkor a jövedéki, biztosítási, szerencsejátékot terhelő és egyéb adók bevezetése, ha azok nem rendelkeznek az Áfa.-irányelvben szabályozotthoz hasonló jellemzőkkel.

  7. Más forgalmi (hozzáadottérték-típusú) adó tilalma (2.) Az Áfa.-irányelvben szabályozott adó fő jellemzői: 1. fiskális természetű 2. általános jellegű – minden termék és szolgáltatás értékesítéséhez kapcsolódik, 3. az értékesített termékek és a nyújtott szolgáltatások árával arányos mértékű, 4. a termelési és értékesítési folyamat valamennyi állomását terheli (összfázisú), 5. az adó a hozzáadott értéket terheli – az adóalany által fizetendő adóból vagy annak alapjából a folyamat korábbi állomásain fizetett adó levonható, 6. az adó áthárítható a végső fogyasztóra.

  8. A magyar általános forgalmi adó Az általános forgalmi adó: • a termékek értékesítését, • a szolgáltatások nyújtását • a termékek Közösségen belüli beszerzését és • a termékimportot teljes körűen terhelő összfázisú, nettó jellegű, hozzáadottérték-típusú forgalmi adó. Hatályos szabályozás: 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (2008. január 1-től) Korábbi szabályozás: az 1992. évi LXXIV. törvény az általános forgalmi adóról.

  9. többfázisú nettó forgalmi általános a végső fogyasztót terhelő közvetett semleges könnyen áttekinthető stabil költségvetési bevétel számlázásra kényszerít döntően önadózással (kivételesen kivetéssel) kell megállapítani Az Áfa. jellemzői

  10. Az Áfa.-törvény területi hatálya Az Áfa-törvény területi hatálya a Magyar Köztársaság államterületére – belföldre – terjed ki. A belföld fogalmába beletartozik - a vámszabad terület - és a tranzitterület is. (A belföld fogalma nem azonos a magyar joghatóság fogalmával).

  11. Adóalanyiság Az Áfa. Alanya, aki a)jogképes személy vagy szervezet, és b) saját neve alatt gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Ha a gazdasági tevékenység közvetlenül közös tulajdonban és közös használatban levő ingóra vagy ingatlanra, mint ellenérték fejében használandó, dologra irányul, adóalany a tulajdonostársakközössége, amely a jogait és kötelezettségeit az általuk kijelölt képviselő útján gyakorolja.

  12. A gazdasági tevékenység 1. Az Áfa. esetében az adóalannyá válás feltétele a gazdasági tevékenység végzése. Gazdasági tevékenységnek minősüla tevékenység üzletszerű, illetőleg tartós vagy rendszeres jelleggel történő folytatása, amennyiben az ellenérték elérésére irányul, vagy azt eredményezi, és annak végzése független formában történik.

  13. A gazdasági tevékenység 2. Nem minősül gazdasági tevékenységnek - a munkaviszony, • munkaviszony jellegű jogviszony, vagy • olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, amelyben a kötelezett a jogosulthoz képest alárendelt helyzetben van a tevékenység végzése feltételeinek és egyéb körülményeinek meghatározásában. Nem gazdasági tevékenység a belföldön közhatalom gyakorlására jogosított személy, szervezet által gyakorolt közhatalmi tevékenység. Közhatalmi tevékenység különösen a jogszabályalkotási, az igazságszolgáltatási, az ügyészi, a védelmi, a rendvédelmi, a külügyi és igazságügyi igazgatási, a közigazgatási jogalkalmazói, a hatósági ellenőrzési és pénzügyi ellenőrzési, a törvényességi felügyeleti és ellenőrzési, az államháztartási, európai uniós és egyéb nemzetközi támogatás elosztásáról való döntési tevékenység.

  14. Gazdasági tevékenység Rompelman A Rompelman-ügyben az általános adóalanyiság kérdése mellett felmerült a gazdasági tevékenység fogalmának meghatározása is. Ebben az ügyben Rompelman házaspár két épületegység jövőbeni tulajdonjogát vásárolta meg a hozzá tartozó földterület haszonbérleti jogával együtt. Az épületrészeket bemutatóterem céljára akarták hasznosítani bérbeadás címén és az általános szabályok szerint kívántak adózni, melyet jeleztek is az illetékes adóhatóság felé. Mielőtt a helyiségek bérbeadása ténylegesen megtörtént volna a Rompelman házaspár áfa visszaigénylési kérelmet nyújtott be az adóhatósághoz, az előzetes költségek tekintetében, melyet az adóhatóság azzal az indokkal utasított el, hogy a bérbeadás még nem történt meg, tehát még nem történt adóköteles ügylet. Az EB a semlegesség elvére hivatkozva, ítéletében arra jutott, hogy mivel az építési beruházások a későbbi gazdasági tevékenységet készítették elő, a vállalkozás szükségletei miatt történtek, így vállalkozási költségként tekintendők, így az a személy, aki ezeket az előkészítő tevékenységeket megtette adóalanynak tekintendő, tehát az inputadó ez esetben visszaigényelhető. C-268/83. sz. ügy - D.A. Rompelman and E.A. Rompelman-VanDeelen v Minister van Financiën

  15. Gazdasági tevékenység INZO A társadalmi szervezetek által alapított INZO közhasznú társaságnak az volt a feladata, hogy egy speciális eljárással a tengervizet ivóvízzé alakítsa. Az előkészületi szakaszban a társaság eszközöket szerzett be (mely után visszaigényelte a forgalmi adót), azonban végül meghíusult a kivitelezés, tehát a társaság tényleges tevékenységet nem folytatott. A belga adóhatóság követelte vissza a beszerzett eszközök után visszaigényelt forgalmi adót. Mivel az adóalanyi bhejelntkezést az adóhatóság elvégezte és a társaság ebben a minőségében végezte tevékenységét, annak ellenére, hogy a végső tevékenység meghíusult az előkészületi szakaszban felmerült költségek kapcsán jogosult az általános forgalmi adó visszaigénylésére. A Bíróság azt is kimondta, hogy csorbulna a jogbíztonság, ha a belga adóhatóság visszamenőleges hatállyal visszavonná a személy adólanyi státuszát, arra hivatkozva, hogy az adóalany csak előkészítő tevékenységet folytatott. C-110/94. sz. ügy Intercommunale voor Zeewaterontzilting (Inzo), in liquidation és Belgium

  16. Ellenérték 1. Tolsma Mikor mondható egy szolgáltatásnyújtás ellenérték fejében végzettnek? Az EB szerint akkor történik ellenérték fejében végzettnek a szolgáltatásnyújtás, ha a felek között kölcsönös teljesítés elvárásán alapuló jogviszony keletkezik. Az ügy szereplője egy utcai zenész illetve az őt meghallgató és honoráló járókelő, hiányzik az ellenérték fogalom egyik fontos eleme, mégpedig a kölcsönös teljesítési jogviszony léte. C-16/93.

  17. Ellenérték 2. Apple and Pear Az Apple and Pear-ügyben egy fejlesztési tanács feladata volt az alma és körte termesztés ágazati fejlesztése, amelynek előmozdítása érdekében, minden termelőnek hozzá kellett járulnia bizonyos összeggel. A Bíróság kimondta, hogy amennyiben nincs közvetlen kapcsolat az ellenérték és szolgáltatás nyújtása között, az nem tartozik az irányelv tárgyi hatálya alá. Esetünkben a termelők a díjat befizették, de ezért cserébe a fejlesztési tanácstól semmilyen szolgáltatást nem kaptak. C-102/86. - Apple and Pear Development Council v Commissioners of Customs and Excise

  18. Ellenérték 3 Kennemer Golf A közvetlen kapcsolatnak a nonprofit szervezetek esetében is fenn kell állnia, melyet a Kennemer Golf Club-ügyben is megerősített a Bíróság. A fő kérdés az volt, hogy fennáll-e a közvetlen kapcsolat az alapvetően sportszolgáltatást nyújtó egyesület által felszámított éves díj és a tagoknak nyújtott szolgáltatások között. Mivel a sportklub tagjai számára folyamatosan tagjai számára bocsátja a sportlétesítményeit és az ezzel összefüggő előnyöket is biztosítja, így a korábban kifejtett kölcsönös teljesítési feltétel egyértelműen megvan a tagok és az egyesület között, még akkor is, ha az éves díjat nem lehet az egyes teljesítésekre lebontani. C-174/00 sz. ügy - Kennemer Golf & Country Club and Staatssecretaris van Financiën

  19. Ellenérték 4 Árengedmény Az EB a Kuwait Petroleum-ügyben az értékesítések ösztönzésére alkalmazott módszereket, eljárások során adott árengedményeket, ajándékokat, különböző termékekre és szolgáltatásokra becserélhető utalványmintákat vizsgált. Vizsgálta, hogy a becserélhető javak átadása ellenérték fejében történő értékesítésnek tekintendő-e vagy nem. Az egyik brit olajtársaság 12 liter töltőanyag, benzin értékesítése után ajándékutalványt adott vásárlónak, melyek bizonyos szám után különböző ajándékokra, termékekre voltak beválthatóak. Az angol adóhivatal kifogásolta, hogy a vállalkozás nem számított fel forgalmi adót az átadott termékek után. Az EB arra a döntésre jutott, hogy termékértékesítésnek kell tekinteni minden olyan termékátadást, amelyet az olajtársaság teljesít az üzemanyag értékesítést ösztönző akció keretein belül. A magánszemélyek által a vásárolt üzemanyag mennyiségétől függően, különböző értékben kapott utalványok beváltása során kapott ajándékok, ellenérték fejében történő termékértékesítésnek számít és nem tartozik a HÉA alól kivont ajándék fogalma alá. C-48/97 sz. ügy Kuwait Petroleum (GB) Ltd v Commissioners of Customs & Excise

  20. Csoportos adóalanyiság Azon adóalanyok csoportos adóalanyiságot hozhatnak létre a) akiknek gazdasági célú letelepedési helyük helyük belföldön van, és b) akik együttesen kapcsolt vállalkozások. A csoportos adóalanyiság esetében: a) a tagok belső, egymás közötti kapcsolataiban a tevékenység gazdasági tevékenységként megszűnik, és tagok önálló adóalanyisága szintén megszűnik, b) a harmadik féllel szembeni kapcsolataiban a gazdasági tevékenység folytatása olyan adóalanyiságot eredményez, amelyben az ehhez fűződő jogok és kötelezettségek a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tagnak együttesen tudhatók be. A csoportos adóalanyiság az állami adóhatóság engedélyével jön létre. Nem kérelmezheti a csoportos adóalanyiságot az az adóalany, aki más csoportos adóalanyiságban már tag. A csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi tag a csoportos adóalanyiság időszakában együttesen minősül egy adóalanynak. Az adóalanyisághoz fűződő jogok és kötelezettségek gyakorlásával összefüggő bírósági és más hatósági eljárásjogi cselekmények alanya a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagok által kijelölt képviselő. A tagok egymás adótartozásáért egyetemlegesen felelősek.

  21. Az Áfa.-törvény tárgyi hatálya Általános forgalmi adót kell fizetni - az adóalany által – ilyen minőségében – ellenérték fejében belföldön teljesített termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás, - az Európai Közösségen belülről ellenérték fejében történő termékbeszerzés - a termékimport (harmadik országból) után.

  22. A termékértékesítés 1. Termékértékesítés - a birtokba vehető dolog átengedése, - amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja • vagy bármely más ilyen joghatást eredményező ügylet. A birtokba vehető dolog fogalma magában foglalja a dolog módjára hasznosítható természeti erőket is, valamint az értékpapírok közül azt, amelynek megszerzése egyúttal az abban megjelölt termék tulajdonjogának a megszerzését is jelenti. Nem foglalja magában a pénzt, a készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, a pénzhelyettesítő eszközt és az értékpapírokat. A csere: lényegét tekintve két ellenirányú termékértékesítés.

  23. A termékértékesítés 2. Termék értékesítésének minősül: a) a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi (lízing); b) a megbízó és bizományos között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a termék értékesítése teljesül; c) az adós és hitelező között a termék feletti rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a hitelező a dologi biztosítékul szolgáló terméket lejárt követelésének érvényesítésére értékesíti, és az abból származó ellenérték közvetlenül őt illeti meg; d)az építési-szerelési munkával létrehozottingatlan átadása a jogosultnak.

  24. A termékértékesítés 3. – ingyenes ügyletek Ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek az is, ha • az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, • azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy • általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg • azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

  25. Termékértékesítés - SAFE A SAFE-ügyben a termékértékesítés kapcsán az Európai Bíróság tulajdonjog átszállása illetve a rendelkezési jog átszállása közötti különbségre világított rá. A döntés szerint a termékértékesítés fogalma nem korlátozódik feltétlenül a tulajdonjog jogi értelemben történő átruházására, így termékértékesítés valósul meg a jogi értelemben vett tulajdonjog átszállása nélkül is, azonban az eladónak tulajdonosként kell rendelkeznie a dologgal. C-320/88 sz. ügy Taatssecretaris van Financiën (FinanceSecretary) and ShippingandForwardingEnterpriseSafe BV ( SafeRekencentrumBV )

  26. A termékexport Termékexport az a termékértékesítés, melynek közvetlen következményeként a terméketaz EU területén kívülre értékesítik. A feladást/fuvarozást az értékesítő maga vagy - javára - más végzi, illetve a külföldi utas, vagy a humanitárius tevékenységet végző közhasznú szervezet. Az export adómentességének feltétele, hogy a) a termék Közösség területéről való elhagyásának tényét, amelynek az értékesítés teljesítésekor, de legfeljebb a teljesítés napját követő 90 napon belül kell megtörténnie, a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság igazolja, valamint b) a 90 napon belül az értékesített terméket rendeltetésszerűen ne használják, egyéb módon ne hasznosítsák.

  27. Szolgáltatásnyújtás 1. Szolgáltatásnyújtásnak minősül minden olyan ügylet, amely nem minősül termékértékesítésnek. Szolgáltatásnyújtásnak minősül 1. az általánosan bevett szolgáltatások (SZJ) 2. a vagyoni értékű jogok és más immateriális javak átengedése; 3. kötelezettségvállalás valamely tevékenység egészbeni vagy részbeni abbahagyására, vagy annak végzésétől való tartózkodásra, illetőleg valamely helyzet tűrésére (bánatpénz);

  28. Szolgáltatásnyújtás 2. Nem minősül szolgáltatás nyújtásának, ha a termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója a) részére az ellenértéket akár a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője, akár harmadik fél megtéríti, vagy b) a teljesítésével keletkezett, követelésként fennálló ellenértéket harmadik félre engedményezi, feltéve, hogy az a) pontban említett esetben az ellenérték megtérítése, a b) pontban említett esetben pedig a követelésként fennálló ellenérték megvásárlása pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik.

  29. Szolgáltatásnyújtás 3. Ingyenes szolgáltatás (más részére ellenérték nélkül végzett szolgáltatás) • főszabály: nem adóztatható, • kivétel: adóztatható, ha a tevékenység végzéséhez kapcsolódó, előzetesen felszámított adó levonható. Ekként az ingyenes szolgáltatás ellenértékesnek tekintendő és adóztatandó: • ha az adóalany a terméket vállalkozásából időlegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. • ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

  30. Termék vagy szolgáltatás Az új termék fogalmának meghatározása illetve a termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás elhatárolásasa volt a Bíróság célja a van Dijk’sBoekhuis holland ügyben. Egy holland vállalkozó, aki régi könyvek felújítását végezte, majd a felújított könyveket értékesítette tevékenységét termékértékesítésnek tekintette. A holland adóhivatal szerint a vállalkozó tevékenység szolgáltatásnyújtásnak minősül, mely után 18 %-os forgalmi adót kell megfizetni (az akkor hatályos holland forgalmi adóra vonatkozó törvény szerint a termékértékesítést 4%-os, a szolgáltatásnyújtást 18 %-os adó terhelte). Az EB a termék fogalmát vizsgálva megállapította, hogy akkor történik új termék előállítása és termékértékesítés, hogy ha a megrendelő által rendelkezésre bocsátott anyagból funkcióját tekintve egy teljesen más, új termék kerül előállításra. A könyvek felújítása azonban - bármilyen alapos is – nem tehinthető új terméknek illetve ezzel összefüggésben termékértékesíésnek sem, hiszen funkcióját tekintve ugyanaz, mint az eredeti termék. C-139/84. sz. ügy VAN DIJK ' S BOEKHUIS BV, KAMPEN és STAATSSECRETARIS VAN FINANCIEN

  31. A Közösségen belüli beszerzés Az egységes piac létrejöttével bevezetett Áfa.-rendszerben a közösségen belüli forgalom vonatkozásában a termékexportot felváltotta a közösségen belüli értékesítés a termékimportot pedig a közösségen belüli beszerzés fogalma. Ebben a rendszerben az adóalanyok között közösségen belüli értékesítés adómentesnek tekintendő, a közösségen belüli beszerzés pedig adóköteles a rendeltetési hely országának vonatkozó szabályai – különösen az ott előírt adómérték – szerint. Közösségen belüli beszerzés esetén az értékesítés adómenetes, a beszerzést terhelő Áfá.-t a vevő számítja fel, és le is vonhatja, ha a levonás feltételeinek megfelel.

  32. Az adófizetés helye Közösségen belüli ügyletek esetén, a rendeltetési ország elve A közösségi szabályok akként rendelkeznek, hogy az Áfá.-t főszabályként abban a tagállamban kell megfizetni, ahol végső felhasználásra kerül az adott termék (rendeltetési ország elve). E szabályozás célja, hogy a különböző tagállamokban eltérő adómértékek alkalmazása ne vezessen oda, hogy bizonyos termékeket a legkedvezőbb adókulcsot alkalmazó tagállamból vásárolják meg a többi tagállam állampolgárai, és ezáltal megspórolnák a saját országukban a magasabb Áfa. Fizetését.

  33. Közösségen belüli ügyletek – adóalanyok között (a főszabály) Az eladóKözösségen belüli értékesítést végez, míg ugyanezt a vevő Közösségen belüli beszerzés címén tartja nyilván. A vevőnél keletkezik adófizetési kötelezettség, amennyiben az alábbi feltételek együttesen fennállnak: 1. a terméket az egyik tagállamból egy másik tagállam területére fuvarozták el akár az eladó, akár a vevő, vagy bármelyikük megbízásából harmadik személy; 2. a vevő Áfa.-alany, vagy adóalanyisággal nem rendelkező jogi személy; 3. az értékesítés nem távértékesítés, illetve nem fel-, vagy összeszerelés tárgyául szolgáló termék. Az értékesítő vállalkozás saját országából Áfa.-mentesen értékesíti a terméket, a beszerzőnek pedig Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén keletkezik adókötelezettsége.

  34. Speciális vevői körnek történő értékesítés Speciális vevői kör: olyan vevők, amelyek tevékenységükből kifolyólag sem Áfa.-fizetési kötelezettséggel, sem levonási joggal nem rendelkezenk, nincs bevallási, adófizetési kötelezettségük, így bizonyos értékhatár alatt nem volt célszerű adófizetési kötelezettséget telepíteni ezen adóalanyokra. Ezen a kizárólag adólevonásra nem jogosító tevékenységet végző adóalanyokat, adómentességet választott adóalanyokat tartalmazó csoportot nevezi a törvény speciális vevői körnek. E kört közösségen belüli beszerzés esetén adókötelezettség nem terheli, a másik tagállamban lévő szállító a saját tagállama szerinti Áfá.-val növelten fogja az értékhatár alatti értékesítését kiszámlázni. Ha azonban ezek a speciális vevők a 10.000 eurós értékhatárt beszerzéseikben túllépik, akkor őket is terheli adófizetési kötelezettség, lényegében a normál eljárás szerint. Emellett a speciális vevői kör az értékhatár elérése nélkül is dönthet úgy, hogy a másik tagállamból történő beszerzése után belföldön akar adózni.

  35. Saját termék tagállamok közötti mozgatása Adóztatandó ügyletnek minősül, ha az adóalany a tulajdonában lévő, az adóalanyiságát eredményező gazdasági tevékenysége érdekében beszerzett, előállított terméket az egyik tagállamból egy másik tagállamba fuvarozza anélkül, hogy ténylegesen értékesítés történne.

  36. Új közlekedési eszköz és jövedéki termék beszerzése más tagállamból Új közlekedési eszköz beszerzése másik tagállamból mindig Közösségen belüli beszerzésnek minősül, mely után az adót a vevő illetősége szerinti tagállamában kell megfizetni, függetlenül attól, hogy a vevő adóalany-e vagy sem. (Vagyis az adóalanyiság hiánya sem enged kivételt a főszabály alól). Jövedéki termék beszerzése mindig Közösségen belüli beszerzésnek minősül, és mindig a rendeltetési ország elvét kell alkalmazni.

  37. Adóalanyiság speciális esete – új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítése Adóalanyiságot eredményez az új közlekedési eszköz esetenkénti értékesítése, amennyiben az az értékesítés közvetlen következményeként másik tagállamba kerül. Ennek következtében a nem adóalany személynek is ezen egyetlen ügylet erejéig adóalannyá kell válnia, ha más tagállamból új közlekedési eszközt szerez be.

  38. A távértékesítés Távértékesítés eseténamennyiben az értékesítés olyan vevői kör részére történik, mely a más tagállamból történő beszerzése után adófizetésre nem kötelezett (tipikusan a magánszemélyek) és az értékesítések adó nélküli összesített ellenértéke sem a tárgyévet megelőző évben, sem a tárgyévben nem haladta meg a rendeltetési tagállamban meghatározott limitösszeget (35.000 vagy 100.000 eurót), az adót abban a tagállamban kell megfizetni, ahonnan az értékesítés történik. Ha a tárgyévet megelőző évben a távértékesítés kategóriájába tartozó termékértékesítések adó nélküli összesített értéke magánszemélyek esetén a 35.000/100.000 eurót meghaladta, a tárgyévben az adót a vevő a saját tagállamában az ott érvényes adómértékkel fizeti meg.

  39. A háromszög ügyletek Háromszög ügyletről akkor beszélünk, ha - az egyik tagállamban (A) illetőséggel rendelkező adóalany eladó a terméket egy másik tagállami (B) illetőségű adóalanynak értékesíti, aki a terméket továbbértékesíti egy harmadik tagállam (C) adóalanyának, - a közvetítő (B adóalanya) a célországban (C) nem rendelkezik székhellyel, ott nem adóalany, de adóalany egy másik tagországban (B), - a termék közvetlenül az első állam (A) adóalanya és a harmadik államban (C) lévő végső vevő között mozog, - a vevő adóalany, vagy adóalanynak nem minősülő jogi személy a célországban (C). Az adót a végső vevő fizeti a célországban (C), és ezt a közvetítő (B adóalanya) számláján is világosan fel kell tűntetni.

  40. A termékimport Az EU tagországainak területe egy egységes vámterület a termékimport a nem tagországból – harmadik országból – a Közösség területére történő termékbehozatalt jelenti. Termékimportnak minősül a terméknek harmadik ország területéről a közösség területére történő behozatala, vagy bármilyen egyéb – jogszerű vagy nem jogszerű – módon történő bejuttatása. Termékimport esetén az adókötelezettség nem csak az adóalanyokat terheli. Adómegállapítás: kivetéssel, kivételesen önadózással (vámhatósági engedély szükséges).

  41. Az adó fizetésére kötelezett személy 1. Az Áfa.-törvény megkülönbözteti az adóalanytól az adó fizetésére kötelezett személy fogalmát, bár adót termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál főszabályként a teljesítésre kötelezett adóalany fizeti. Vannak azonban olyan speciális esetek, amikor az adót nem a teljesítésre kötelezett adóalany, hanem valaki más fizeti.

  42. Az adó fizetésére kötelezett személy 2. Általános rendelkezés, hogy adóalanyiságtól függetlenül adó fizetésére kötelezett, aki adóösszeget és/vagy adómértéket, illetve 27 %-os felszámított adómértéknél 21,26 % értéket, 18%-os adókulcs esetén 15,25% értéket, 5 %-os felszámított adómértéknél 4,76 % értéket tartalmazó bizonylatot (számlát) bocsát ki.

  43. Az adó fizetésére kötelezett személy 3. termékimport és Közösségen belüli beszerzés esetén Az adót termékimportnál az importáló illetve ha a vámeljárásban az importáló helyett az általa kijelölt közvetett vámjogi képviselő jár el, az adót a közvetett vámjogi képviselő fizeti. Közösségen belülről történő termékbeszerzés esetén az adót a terméket beszerző adóalany, illetve nem adóalany jogi személy fizeti néhány speciális esetet kivéve.

  44. Az adó fizetésére kötelezett személy 4.fordított adózás szolgáltatásimport esetén Ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatásnál, személyszállítás, teherközlekedés, kulturális, művészeti, oktatási, sport, szolgáltatásoknál, közlekedési eszköz rövidtávú bérbeadásánál, éttermi és vendéglátó ipari szolgáltatásnál, továbbá közösségen belüli teherközlekedés esetén az adót a szolgáltatást igénybe vevő adóalany fizeti, ha a szolgáltatást nyújtó adóalany belföldön gazdasági céllal nem telepedett le, itt lakóhelye, szokásos tartózkodási helye nincs.

  45. Adó fizetésére kötelezett személy 5.fordított adózás belföldi adóalanyok között Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti, ha nem alanyi adómentes, többek között az alábbi esetekben: a) értékesítési céllal történt ingatlan építést követő termékértékesítés esetében; b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására - ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is - irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása vagy egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, amelyről a szolgáltatás igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának; c) fém, műanyag, papír, gumi hulladék termékek értékesítése esetében; d) tárgyi adómentes termékértékesítés esetében, ha az értékesítő adóalany adókötelezettséget választott beépített és be nem épített ingatlan értékesítés esetében; e) az adós és hitelező viszonylatában olyan termék értékesítése esetében, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul; f) a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítése és egyéb, a teljesítésekor a szokásos piaci árat tekintve 100 000 forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, ha a teljesítésre kötelezett adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll;

  46. A teljesítés helye A teljesítés helyének meghatározása abból a szempontból fontos, hogy a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során az adott termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás meddig tartozik a magyar Áfa-törvény hatálya alá. Az Áfa. esetében ugyanis, a belföldi ügyletek esetén az adókötelezettség a belföldön teljesített termékértékesítésre, illetve szolgáltatásnyújtásra terjed ki.

  47. A teljesítés helye termékértékesítésnél 1) Ha a terméket küldeményként nem adják fel vagy nem fuvarozzák el, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék az értékesítés teljesítésekor ténylegesen van. 2) Feladás, fuvarozás esetén ateljesítés helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a termék a feladás vagy a fuvarozás megkezdésének időpontjában található. 3) Ha a termék a feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor a Közösség területén kívül van, az importáló általi termékértékesítés teljesítési helye a Közösség azon tagállama, ahol a termék importja teljesül. 4)Amennyiben a termék fel- vagy összeszerelés tárgyául szolgál, akkor a teljesítés helye, ahol a fel- vagy összeszerelés ténylegesen történik.

  48. A teljesítés helye szolgáltatásnyújtásnál Főszabály: adóalany részére nyújtott szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, ennek hiányában pedig, ahol állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található. Nem adóalany részére nyújtott szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének azt a helyet kell tekinteni, ahol a szolgáltatást nyújtó gazdasági céllal letelepedett, ennek hiányában pedig, ahol állandó lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye található. Közvetített szolgáltatás esetén a teljesítés helye az a hely, ahol a közvetített ügylet teljesítési helye van. Az ingatlanhoz közvetlenül kapcsolódó szolgáltatásoknál (közvetítés, ker. szálláshely üzemeltetés) a szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét az ingatlan fekvése határozza meg. Személy szállítása esetében a teljesítés helye az az útvonal, amelyet a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtesznek. Nem adóalany részére nyújtott termék Közösségen belüli fuvarozása esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a termék fuvarozásának indulási helye van.

  49. A teljesítés helye szolgáltatásnyújtásnál 2. A teljesítés helyének azt kell tekinteni, ahol a szolgáltatásnyújtás ténylegesen történik, az eseményt szervezik, rendezik: a) A kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatásoknál; b) a nem adóalany személyek szállításához, termékek fuvarozásához járulékosan kapcsolódó szolgáltatásoknál, így pl. a raktározásnál, a közlekedési eszközök őrzésnél; c) a nem adóalany részére a terméken – kiv. az ingatlant – végzett munkánál (javításánál, karbantartásánál); d) a nem adóalany részére a termékhez – kiv. az ingatlant – közvetlenül kapcsolódó szakértői tevékenységeknél. Közlekedési eszközök rövid időtartamú bérbeadása esetében az a hely, ahol a közlekedési eszközt ténylegesen a bérbevevő birtokába adják. Éttermi és egyéb vendéglátó-ipari szolgáltatások nyújtása esetében az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik.

  50. Teljesítés helye a szolgáltatásnyújtásnál 3. A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyét a szolgáltatást igénybe vevő nem adóalany letelepedési helye határozza meg: a) szellemi alkotásokhoz fűződő jogok időleges vagy végleges átengedése; b) reklámszolgáltatások; c) tanácsadási, ügyvédi, számviteli, adóügyi, számítástechnikai, fordítói és tolmácsolási szolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló (pl. mérnöki) szolgáltatások,; d) adatok feldolgozása és információk közlése; e) banki, biztosítási, viszontbiztosítási és egyéb pénzügyi szolgáltatások, kivéve a széfügyletet; f) munkaerő kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása; g) termék – kiv. az ingatlant és a közlekedési eszközök bármely fajtáját - bérbeadása; h) A Közösség területén lévő földgázrendszerhez vagy bármely más ilyen rendszerhez kapcsolat hálózathoz hő- vagy hűtési hálózathoz, villamosenergia-rendszerhez való csatlakozás, egyéb hozzáférés biztosítása, valamint ilyen hálózaton keresztül földgáz, hő- hűtési -és villamos-energia szállítása , elosztása, továbbá más, ezekhez közvetlenül kapcsolódó szolgáltatások; i) telekommunikációs szolgáltatások; j) rádiós és audiovizuális médiaszolgáltatások; k) elektronikus úton nyújtott szolgáltatások.

More Related