Művelődéstörténet 1.

1. Művelődéstörténet 1. Mi ellen lázad a huszadik századi művész? (akadémikus művészet, kispolgári ízlés, giccs, művészettörténet, imitáció)

2. Romantikus lázadás a polgári életmód ellen • A költőket a világ régebbi korszakaiban… törvényhozóknak, illetve prófétáknak nevezték, a költő lényegileg foglalja magában és egyesíti e két jelleget. Mert nemcsak a jelent figyeli behatóan… hanem a jelenben a jövőt is meglátja…. • Shelley: A költészet védelmében

3. Viktoriánus prüdéria ésPárizs, a bűnös nagyváros • "Art is individualism, and individualism is a disturbing and disintegrating force. There lies its immense value. For what it seeks is to disturb monotony of type, slavery of custom, tyranny of habit, and the reduction of man to the level of a machine." (Oscar Wilde) Előhang(részlet) Butaság, kapzsiság, tévelygés, ferde vétek oltja testünkbe és lelkünkbe mérgeit; s mint koldús éteti öntestén férgeit, mi épp úgy vagyunk sok drága búnknak étek. És bűnünk mind makacs, igaz bánatra gyáva; ki gyón is néhanap, jó zsíros bérre vár, aztán vigad megint, nyakig hadd lepje sár, s lemosni mocskaink csak ronda könny a láva. • (Baudelaire)

4. A kispolgár • Alsó középosztály a 18-19. század fordulóján • 19. század közepén Karl Marx utal egy olyan társadalmi osztályra, melybe boltosok és kormányzati alkalmazottak tartoztak. • Orosz irodalom: fölösleges ember • Magyar társadalomtörténet: dzsentri • Sajátos világnézet, áldozat: Ivan Iljics halála • Amerikai változat: Az ügynök halála • Az érzelmek és szexuális vágyak elnyomása, és egy olyan társadalmi tér megképzése, melyben a legfontosabb személyes tulajdonság az alkalmazkodó képesség.

5. Akadémikus művészet Üres formalizmus, a technikai készség művészi invenció helyett, a tradíció megmerevedése, antik minták utánzása, retorikus-patetikus panelok alkalmazása, a múltat fetisizáló, tényleges mondandó nélküli formanyelv. Narratív, történeti panelek alkalmazása, vagy ünnepélyes üresség. München, Bécs, protestantizmus.

6. A giccs Scruton szerint • A művészet degradálása – giccs • Sajátos betegség, tömegmozgalmakhoz kapcsolódik és a tömeg érzelmekhez – 20. szd • Clement Greenberg: Avant-garde és Giccs, 1939 • Figurális festészet – halott – szükségszerűen giccshez vezetne • Igazi művészet –avant-garde – absztrakt expresszionizmus • A művészet disney-sedése • Deszakralizáció • A giccs: szívtelen világ • Érzelem tévútra vezetve – cukros sztereotípia • Anélkül említjük a szeretet, hogy valóban éreznénk • Könnyen, erőfeszítés nélkül szerzett öröm • Emberi lény – babává válik – holokauszt, Gulág

7. A giccs fejlődéstörténete (Scruton) • 18. szd előtt –volt primitív művészet, volt dekorativitás – nem volt giccs • Hírnöke: Murillo • Majd Greuze • Millet és a pre-Raffaeliták • 19. szd • Ellene: • Impresszionizmus • Kubizmus • Atonalitás a zenében

8. Avantgarde • Előörs, élcsapat, századelő izmusai • 20. század (modern) művészet énképe – prófétikus szerepkör • A művészet: társadalmi célok szolgálatában • A művészet: hivatás (kvázi vallásos – és katonai) nyelvhasználat • A művészet társadalmi szerepének átértékelése – nem szórakoztat, hanem ráébreszt

9. A művészettörténet célja • Historicizmus – Schleiermacher, Herder • Fejlődéstörténet, teleológia • Vasari – művészéletrajzok – „hatás-iszony” • Modern művészet (in: antik és modern művészet vitája): elődök meghaladása, forradalmi újítás • Elsősorban a megjelenítés technikáira vonatkozott. • A technikai fejlődés véget vetett ennek a metanarratívának

10. A művészet a technikai sokszorosíthatóság korábanWalter Benjamin • A Faust legnyomorúságosabb vidéki előadásának egy Faust filmmel szemben mindenesetre megvan az az előnye, hogy eszmei konkurenciában van a weimari ősbemutatóval. S mindez a hagyományos tartalom, amit a rivalda juttat eszünkbe, a vetítővászon előtt értéktelenné válik - hogy Mephistóban Johann Heinrich Merck, Goethe ifjúkori barátja rejtôzködik stb.

11. Lázadás a szépség ellen,szépség és fenséges (Scruton, Lyotard) • A szépség alapjaiban rendíti meg az egyén öntudatát • A művészi szép befogadásához szükséges: állandó készenlét a váratlanra • Feszültség, konfliktus • Szabadulna a művészet a szépség kánonjától • A fenséges fogalmának felívelése a posztmodernben (Lyotard)

12. A mimetikus elv elvetése • Figuratív művészet – a külvilág egy részlete alapján készülő művek • Referencialitás, reprezentáció • Nem autonom a művészet? • Technikai eszközök túlszárnyalják az ember kezét • Imitáció helyét átvevő opciók: kifejezéselmélet, strukturalista felfogás, művészet hatásából kiindulni. • Absztrakt, non-figuratív művészet

13. Tömegkultúra, populáris kultúra, magas kultúra • Ortega: A tömegek lázadás • Tömegtársadalom, fogyasztói társadalom – kultúra is árucikk: lásd könnyűzene, sport • Elválik a kevés vájt fülűnek szóló zenétől a tömegigényeket kielégítő, popzene • A populáris kultúra az elit- vagy magaskultúra ellentéte.

14. A művészet mint mesterség elvetése • Techné, miként, módszer, kézműves technika, mesterségbeli tudás • Lásd zenész technikai ismereteit • Picasso rajzkészsége • Akadémikus rajziskolák hanyatlása • Mesterembertől való elválasztás • Diszkriminatív, a született művész mit kezdjen vele

15. A művészeti intézményrendszer elvetése • Underground művészet, folyóirat és lapszerkesztés, ellenkultúra • Lázadás a művészeti piac értékrendje ellen • Lázadás az establishment antidemokratikus működtetése ellen • Kereskedelmi galériák, magángyűjtők felhajtják az árakat • Művészek alternatív, de a közönségtől el nem szakító kiállítási lehetőségeket keresnek (lásd Kassák)

16. Kulturális kritika • Talán a legérzékenyebb fejezet • Egy adott társadalom kívülről is invenciózusnak, radikálisnak és átfogónak ígérkező, de nem differenciátlan kritikája • Cultural critics came to the scene in the nineteenth century. Matthew Arnold and Thomas Carlyle are leading examples of a cultural critic of the Victorian age; in Arnold there is also a concern for religion. John Ruskin was another.

17. Művészet a totalitárius rendszerek alatt és ellen • Hatalmi eszközökkel befolyásolják az alkotót • Thomas Mann: Mario és a varázsló • Egzisztenciális fenyegetettség – művészi érvényesülés vágya • Szabó István: Mephisto: A történet Németországban játszódik, az 1920-as években kezdődik és a nácizmus uralomra jutásának idején folytatódik. Központi alakja Hendrik Höfgen, a színész, aki kiteljesíteni, érvényesíteni akarja tehetségét, ezért hajlandó megalkudni a hatalommal, de végül kénytelen ráébredni, hogy megalázták, tehetségét kihasználták. • Andrzej Wajda a szocializmus kritikáját adja

18. Cenzúra • Egyik legfontosabb eszköze a hatalomnak a művészet befolyásolására: a cenzúra • A nem kívánatos művek betiltása, alkotók ellehetetlenítése • Forrása: katolikus egyház a vallási tanítás ellen lázítókkal szemben • Előzetes vagy utólagos cenzúra • Sanzon-bizottság • Szükség van-e a mávészettel kapcsolatos társadalmi kontrollra?

19. Ideologikus művészet – más világnézet(ek) ellen • 20. századi művészet elkötelezett (partizán) • Politika és mávészet viszonya az avantgárdban • Művészet társadalmi szerepvállalása • Általában baloldali elhajlás: Gorkij, József Attila, Sartre • Ugyanz mérhető az újságíró szakmában is • Művészi tevékenységet hozzáláncolja a kulturális háborúhoz • Felborítja a művészeti világ amúgy is ingatag intézményrendszerét