Vulkanológia Lacher See

1. Vulkanológia LacherSee • Készítette: • Kovács Ivett • Micsinai Daniella • Molnár Mária • Pataki Lili • Marton Zsuzsa 2013.05.17.

2. A mai tó és környezete Elhelyezkedése: Rajna völgy, Kölntől D-re 60 km-re A kaldera jelenleg vízzel telített A németországi Eiffel-hegységben található, mely jelenleg is aktív vulkáni területnek tekinthető A tó 2,5 km átmérőjű és 65m mély

3. Kitörés • K-Eiffel vulkanikus területhez tartozik, igen nagy vulkáni komplexumnak számít Közép-Európában • kb 400km2 és kb. 100 vulkáni centrumot foglal magába amik főként salak kúpokból állnak némi vulkáni maar-ral (szilika szegény, magas K tart. Kőzetek) • Rieden komplex (leucit, leucitfonolit), Wehr Vulkán (fonolit, trachit) és LaacherSee • klasszikus példa a komplex Pliniusi kitörésre • Óriási mennyiségű törmelék és gáz kerül a légkörbe • Pliniusi kúpok összeomlása piroklaszt-árakat indít el • Legjelentősebb kitörése: 12900 évvel ezelőtt – ez a legerősebb kitörés volt a késő-kvarterben közép-Európában LaacherSee legnagyobb piroklasztit üledéket produkálta a K-Eifelterületen

4. A 12900 évvel ezelőtti Kitörés körülményei: • közel százezer éves nyugalmi szakasz előzte meg • hamufelhője 30 kilométeres magasságot is elérte – szél - Északi-tengeren és egész Közép-Európában látható az üledékben • Nagy kén tartalma miatt az északi hemiszférában befolyásolta a klímát (marker horizont a Grönladi jégmagokban is) • 6 km3 tefra kerül felszínre(mint amennyi 1991-es Pinatubo kitörésnél volt) • A kitörés során a felszínre került össz. anyagmennyiség több mint egy általános Pliniusi kitörés során (pl. Vezúv i.e. 79, Mount St. Helens 1980) • fonolitos magma tört felszínre •   zónás magmás test jött létre, amelyen belül kialakult egy alacsonyabb hőmérsékletű (~720°C), illókban gazdag rész és egy magasabb hőmérsékletű (840-860°C) mafikusabb, illókban szegényebb rész a kamra alsóbb részében

5. Üledékek: • A kitöréshez közeli feltárásoknál összetett sorozatok találhatók • hamu • tefra rétegek • piroklaszt ár StandortWingertsbergwand A LacherSeetefra formák elsődleges kormeghatározók (időhorizont) Európában a késő pleisztocén végén

6. tefra elterjedése közép-Európában (jobb oldali ábrán is) – izovonalak •  Rajna duzzasztása (kék) • Ignimbritelterjedése (narancssárga) Schmincke, 2004 A LacherSeetefra rétegeinél megkülönböztetnek alsó (LLST), középső (MLST) és felső (ULST) tefraszinteket, valamint kitöréssel egyidőben áthalmozott (SRLST) és kitörés után áthalmozódott (PRLST) szinteket. Ez a felosztás a jelentős mechanizmus változásokat mutatja a kitörés folyamán, a kráter helyzetében, a magma összetételében, illetve a környezetre gyakorolt hatását.

7. Manapság: • Nyugtalanságát jelzi, hogy regisztrálnak kisebb-nagyobb rengéseket • Oka valószínűleg a mélyből feláramló víz, amely a mintegy 50 kilométer mélységben lévő magmakamra hatására felforrósodik • Széndioxid gázbuborékok szabadulnak fel. Míg korábban ezeket csak utóvulkáni működésnek vélték, ma már inkább tartós aktív tevékenység részének tekintik. • De nem fog kitörni szupervulkán Közép-Európában! CO2 kigázosodás aLaacherSee kráterében

8. Ma ilyen barátságos… Köszönjük a figyelmet!

9. Felhasznált irodalom: • http://www.katasztrofak.abbcenter.com/?cim=1&id=40237 • http://scienceblogs.com/eruptions/2010/02/08/laacher-see-the-caldera-in-the/ • Hans-Ulrich Schmincke: Volcanism 2004 • AXEL K. SCHMITT , FLORIAN WETZEL , KARI M. COOPER , HAIBO ZOU,GERHARD WÖRNER: MagmaticLongevity of LaacherSeeVolcano (Eifel,Germany) Indicatedby U^Th Dating of IntrusiveCarbonatites • http://sims.ess.ucla.edu/akschmitt/Schmitt_etal_2010.pdf • http://www.geochemsoc.org/publications/geochemicalnews/gn134jan08/goldschmidt2007excursionth/ • http://www.volcanodiscovery.com/laacher_see.html