Médiapedagógia az óvodában

1. Médiapedagógiaaz óvodában 2012. 03. 08

2. Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület (2009) www.televele.hu Programok (2010-2011): TÁMOP pályázat „Tudásdepó-Express” – Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár - www.fszek/mediaismeret TÁMOP pályázat (roma integráció) – Mátraderecske Óvoda OSI – médiapedagógia és demokratikus értékek (programcsomag kifejlesztése)

4. Médiaértés, a médiaműveltség fejlesztése. A médiaműveltség - készségek, és ismeretek összessége - tudatos, - kritikai szemlélettel rendelkező, - aktív médiabefogadás és használat Óvodáskorú gyermekek Médiaélmények feldolgozását segítő játékkeret biztosítása Médiaértés fejlesztése játékos gyakorlatokon keresztül Szülői csoportok a szülői kompetenciák fejlesztésére Személyiségfejlesztés (önreflexiós készség, asszociációs készség belső képalkotás, fantázia tevékenység ösztönzése, önkifejezés igényének alakítása, kooperációs készség fejlesztése)

5. Gondolkodásmódunkat talán az angol médiakutató Halloran szellemes mondata tükrözi a legjobban: „Meg kell szabadulnunk attól a rossz szokásunktól, hogy azon törjük a fejünket, mit művel a média az emberekkel, ehelyett azt a kérdést kell feltennünk magunknak: mit kezdenek az emberek a médiával” (James D. Halloran, 1970) Amédiaélmények befogadása és feldolgozása egy alkotófolyamat, amelyben szerepet játszanak a fantáziavilág, az egyéni élethelyzet, az életünk során összegyűjtött tapasztalatok. Ehhez az alkotófolyamathoz olyan játékkeretre van szükség, amelyben a személyes témáknak, a fantáziának és a médiaszövegeknek egyaránt helye van.” (Bachmair)

6. Médiaértést és demokratikus értékekre nevelés fejlesztését célzó program • Szabadon hozzáférhető „programcsomag” (módszertan, tematika, vetíthető audiovizuális segédanyagok) • óvodásoknak • alsó tagozatosoknak (3-4. osztály) • felső tagozatosoknak (5-6.osztály) • Open Society Institute támogatás, 1 éves fejlesztési időszak (tematika kidolgozása, próbaidőszak, véglegesítés) • Műhelymunka: pedagógus, pszichológus, drámapedagógus, szociológus, jogász • Spirálisan egymásra épülő tananyag

7. Médiahasználati szokások - jelzőrendszer • Érdemi kommunikáció a gyerekek médiahasználatáról • Kommunikáció a gyermek a szülő az óvoda (pedagógusok) között. • Óvoda szerepe: • játékkeret a biztonságos élményfeldolgozáshoz • szülőkkel való kommunikáció

8. Miért észlelik az óvodások máshogy a filmes tartalmakat? 1. eltérő észlelési, kognitív képességek, óvodás gyermek világképének jellegzetességei • szemlélettelen fogalmak hiánya • képi reprezentáció (perceptuális kötöttség) • mágikus gondolkodás • animizmus • egocentrikus gondolkodás 2. televíziós nyelv sajátosságai • folyamatos nézőpontváltás • tér, idő cselekmény összefüggéseinek töredezett ábrázolása • motivációk képi megfogalmazása (ráközelítés a kamerával) • narráció

9. A gyermeki filmbefogadás jellemzői: • a cselekménynek, a térnek, a nézőpontnak és az időnek külön részekre tördelt ábrázolását a gyerekek csak tízéves kor után kezdik megérteni • szövegkörnyezetből nehezen vagy nem érzékelhetőek számukra az összefüggések, pl. nem ismerik fel a szereplőket elmaszkírozva • töredéktartalmak észlelése • saját szempontú érzékelés Óvodásoknak szóló rajzfilm: • igazodik az óvodások figyelmi terjedelméhez • lassú tempó, érthető nyelvezet, feldolgozásra, megértésre elegendő időt hagy • szimbolikus formában jeleníti meg a konfliktusokat • mesenyelv

10. Médiaértés – demokratikus értékek fejlesztése az óvodában

11. A médiaértés és a demokratikus értékek kapcsolódása A hálózati társadalom kialakulásával a nyilvánosság struktúrája változik meg. Nem pusztán információt gyűjt a felhasználó, hanem ennek révén válik aktív részesévé a társadalomnak, nyílik lehetősége a hagyományos csatornákon túl az akaratképzésben való részvételre. Az önmagáért felelősséget vállalni tudó közösségi együttélésre képes személyiséggé válás fontos eleme nem pusztán az értő, hanem a médiát aktív módon, tudatosan használó attitűd. A médiaértés fejlesztés keretében nyilvánvalóan megjelenik a politikai közösség kommunikációjának, működésének témaköre is. A médiaértés fejlesztés szervesen összekapcsolódik a demokratikus értékekre neveléssel.

12. A program legfontosabb módszertani elemei • Biztonságos játékkeret ( élményország, belépőkártya, Moha és Páfrány) • Rajzolás és beszélgetés a médiaélményekről • Pedagógiai szerepjáték • Médiatartalommal kapcsolatos mozgásos fantáziautazás • Mozgóképes illusztráción alapuló irányított beszélgetés • Médiatartalom előállítás • Imaginációs, fantáziajátékok • Mozgásos gyakorlatok • Rövid, integrációt célzó beszélgetések • A foglalkozások közötti időben a foglalkozásokhoz kapcsolódó rajzolás, meseolvasás

13. Foglalkozások tematikai váza • „Nekem ez nagyon tetszett! „- saját médiaélmény feldolgozás - rajzolás tetsző és nem tetsző médiaélményekről • „Aranyhajak megmentése” - saját médiaélmény feldolgozás - szerepjáték médiahősökkel • Törpéből óriás - médiavonatkozású mozgásos fantáziautazás • Legyél te a szerkesztő! – ismerkedés az újságokkal, az információ fontossága, a médiumok társadalmi funkciója, kreatív újságkészítés • Hogyan kerülnek be az emberek a tévébe? - a média konstruált valóság a tartalom emberi alkotás, manipulálható, megváltoztatható – kritikai személetmód kialakításának alapjai • Hanghatás - a hangok világa, „fülélesítés”, mesehallgatás, rajzolás a hangokról (hangképek)

14. foglalkozás - saját médiaélmény feldolgozás - rajzolás tetsző és nem tetsző médiaélményekről

15. 2. foglalkozás - - szerepjáték médiahősökkel médiaélmény feldolgozás

16. 3. foglalkozás - médiavonatkozású mozgásos fantáziautazás

17. 4. foglalkozás - ismerkedés az újságokkal, kreatív újságkészítés

18. 5. foglalkozás - a média konstruált valóság a tartalom emberi alkotás, manipulálható, megváltoztatható – kritikai személetmód kialakításának alapjai

21. 6. foglalkozás - a hangok világa, „fülélesítés”, mesehallgatás, rajzolás a hangokról (hangképek)

22. Szülői csoportok • Cselekvésorientált, problémacentrikus, saját élményre építő, játékos, tapintatos , jövőbe néző, • Cél: • a bemutatott példákon keresztül a szülők fedezzék fel saját gyermeküket aktív és formálódó médiafogyasztóként • a szülők érzékenyítése a mindennapok médialenyomatai iránt, hogy jobban megértsék a gyermek közléseit, játékait • az élményfeldolgozás segítéséhez a szülők ismerjenek meg médiapedagógia beavatkozási módokat, lehetőségeket • cél, hogy a szülők képessé váljanak a médiakínálat megítélésére, minősítésére abból a szempontból is, hogy megfelel-e a tartalom a gyermek fejlettségi fokának • a család médiafogyasztási szokásira való reflexió lehetősége

23. Tudatos médiahasználat kialakítása - Aranyszabályok • közös tevékenység (tévézés, internet használat) • élményfeldolgozás segítése - beszélgetés, rajzolás • tévézés, internethasználat szülői kontroll mellett (idő, tartalom) • következetesség • nem jutalmazási/büntetési terep • családi szabályok, heti programterv a műsorújság alapján • jobb, ha a gyermeknek nincs külön készülék a szobájában • televíziózás közben szörfözés elkerülése

24. Köszönjük a figyelmet! Nagy Kriszta, Timár János Televele Médiapedagógiai Műhely Egyesület www.televele.hu