Zöldterület-gazdálkodás

1. Zöldterület-gazdálkodás 3.előadás

2. Éghajlat elemeicsapadék, hőmérséklet, fény • Csapadék • Kevés • Eloszlási problémák • Talajnedvesség-tartalom • Víztároló-, vízbefogadó képesség • Talajvízszint • Hőmérséklet, fény • Kevésbé változtatható → igazodás • Déli fekvésű lejtők → meredekebb • Északi lejtők → ferdébb • Fénykedvelő, illetve árnyéktűrő növények → beárnyékolás

3. Éghajlat elemeiTalaj • Kettős funkció: • Gyökérzet számára támaszték • Élettevékenységeket segíti (levegő, tápanyag, víz) • Feltalaj, altalaj • Feltalaj • növényi, állati maradványok → mikroorganizmusok, apróbb rovarok, giliszták • Humuszban gazdagabb • 5-40 cm-ig • Altalaj • Óvatos keverés a feltalajjal, csak a mélyen gyökerező növények jutnak le ide • Minimális talajélet

4. Talajszerkezet • Kedvező: • Levegővel töltött hézagok (morzsás talaj a legjobb) • Talajmunka: levegőzöttséget növeli • Jó víztartó képesség, jó víz-levegő arány • Öntözés után 20% levegő • Talaj kötöttsége: megmutatja, hogy mennyi víz hatására válik tömörödötté, telítetté • Gyúrópróba: • Mállik → laza • Reped → középkötött • Képlékeny → kötött

5. Talajok vízgazdálkodása • A növénynek a testfelépítéshez, a párologtatáshoz, illetve a tápanyag-vándorláshoz víz kell • Hőszabályozás • Száraz talaj • Nedves talaj • Talaj vízvezetése • Optimális hézagnagyság • Összefüggő hézagtér

6. A talaj pH-ja • A mész felel a semleges, vagy lúgos kémhatásért • Sósav-cseppentés: mésztartalom meghatározása • Nincs pezsgés: max. 2% • Élénk pezsgés: max. 8% • Ha forr: 8%-nál magasabb → tápanyag-felvételi probléma • A pH-érték a savasságot, vagy lúgosságot jelölő szám (a hidrogénion-koncentráció 10-es alapú logaritmusa)

7. Talajtermékenység • Tápanyagtartalom • Szerves vegyületek: élő szervezetek bomlásából • Nem felvehetőek → lebontás → humusz (magas hőmérséklet) → felvehető • Ha kevés → a tápanyagok kimosódnak a talajból • Hormonokat tartalmaznak • Fenntartás érdekében: trágyázás (szerkezetalakítás + tápanyag) • Élet alapja: ásványi anyag, szerves anyag, víz

8. Tápanyag-utánpótlás • Szerves anyagok • Istállótrágya • Zöldtrágya • Komposzt • Műtrágyák • Lombtrágya

9. Talajművelés • Legjobb: középkötött, humuszban gazdag, morzsás talaj • Szükséges, mert csak így képződik morzsalékos talaj • Szerves anyag lebomlását segíti • Lassan bomló humuszból táplálkoznak a növények • Felső réteg szerkezete romlik → ásás, szántás, lazítás, gyomirtás • Ősszel, vagy kora tavasszal jó elmunkálás → talajmunkák

10. Talajmunkák • Gyökérzet mélysége: • Pázsit: 20 cm • Évelő: 30-40 cm • Rózsa: 50-60 cm • Cserje: 60-80 cm • Fa: 1,20 m • Talajmunkák: • Talajlazítás, szántás • Forgatás • Előkészítés • Porhanyítás • Javítás • Fejtrágyázás

11. Fűfelületek fenntartása

12. Pázsit és gyep • Pázsit: • Rövidre nyírt, finom levelő füvekből álló, szőnyegszerű fűtakaró • Díszítő cél • Üde zöldek • Taposást, kaszálást bírja • Öntözés, tápanyag-utánpótlás • Gyep: • Magasra hagyott, durva levelű, kevésbé igényes • Játszótéri felhasználás

13. Hazai parkokba javasolt fűfajok • Szélsőséges viszonyok → keverék • Legszebb: angol perje 50%, réti perje 20%, vörös csenkesz 20%, tippan 10% • Erős terhelésre: angol perje 40%, réti perje 40%, vörös csenkesz 20%

14. Fenntartási munkák • Telepítésnél: fontos a fűmagkeverék összetételének megválasztása • Gyakori kaszálás • Öntözés • Tápanyag-utánpótlás • Intenzitás: funkciótól függően (extenzív, intenzív)

15. Kaszálás • Gyakoriság meghatározza a fenntartás színvonalát • Tavasszal, telepítés után: 6-7 cm-es tarló → nagyobb asszimilációs felület → több tápanyag: föld alatti rész fejlődése • Felülvetés • Májustól októberig • Kaszálás elmaradása • Továbbfejlődést megakadályozza • Beárnyékol • Alsó levelek asszimilációja csökken • Gyenge szárúak lesznek • Penészgombák, baktériumok megjelennek • Hirtelen fény: égés

16. Kaszálás gyakorisága • Gyakori kaszálás → tömörebb • Gyakori öntözés → gyakori kaszálás • Meleg időben hetente, hűvösebb időben kéthetente • Áprilistól júniusig: hetente • Június 2. hetében, július első felében, augusztus utolsó harmadában, szeptemberben: kéthetente • Július második felében, augusztus első harmadában, októberben: 3 hetente • Ritka kaszálás → csökkent növekedés, tápanyagtermelés → gyomosodás • Évi 12-szer, utolsó: október eleje

17. Tarlómagasság • Sík területen: 3 – 6 cm • Rézsűn: 5 – 7 cm • Jól megválasztott fűmagasság → a lombozat ellátja a föld alatti részeket tápanyaggal • Gyakori kaszálás mellett lecsökken a tápanyag-vesztés, illetve a levélnövekedés → több oldalhajtás → tömör felület (gyomosodás ritkább) • Május – június: 3 cm • Július – augusztus: 6 cm • Téli hótakaró: 4 – 5 cm-es tarlóval

18. Gépi kaszálás • Fűkaszák típusai: • Hengerkéses • Forgókéses • Damilos

19. Szakszerű kaszálás menete • Terület szélén kezdjük • Kisebb területen körben • Nagyobb terület esetében 8-10 m-es szakaszok • Átfedéssel • Üzemanyagtöltéshez le kell állítani a motort • Vágás alatt 10 m-es körzetben nem tartózkodhat senki • A kaszálék a lekaszált részre hulljon • Szegélykövekre ügyelni → vágópenge • Kézi nyírás: • Száraz fű nyírása (nedvesnél egyenetlen lesz a vágás → fű elhajlik → ágsöprűvel felemelni)

20. Kaszálék gyűjtése • 1-2 napig szárítani → csökken a súlya • Kézi • Gereblyével • Nyírással ellentétes irányba • Gépi • Külön gép, vagy csatlakoztatott speciális adapter • Szívó-, vagy seprűrendszerű • Nedves időben nem szabad a füvön hagyni (gombafertőzés) • Az egyes fűfajok más-más idő alatt bomlanak el

21. Gyepszélvágás • Kézi vágással • Eredeti ívekre, formákra ügyelni kell • Évente 3-szor kell szegélyt nyírni

22. Tápanyag-utánpótlás • A kaszálékkal sok tápanyag kikerül • Öntözéssel a mélyebb talajrétegekbe kerül → visszapótlás • Tápanyagban gazdag fű ellenállóbb • Tápanyagok felvehető zónában tartása • N: zöld szín, levélnövekedés • P: gyökérzetet erősíti, növekedést serkenti, oldalhajtás • K: fejlődés, edzés, szárazságtűrés • Beöntözött talajba szabad műtrágyázni • A fűszálak száradjanak fel kiszórás előtt • Szerves trágyázás • minden szerves trágya jó • Talajszerkezetet javítja • Műtrágya talajszemcséhez kötődését is • Tápanyagok gyökérzónában tartása • 2-3 évente • Ősszel 1-2 cm vastagon → hólé • Tavasszal a maradványokat felszedni → besül

23. Talajszellőztetés • 30% levegőpórus • Tömörödés → levegőtlen → hiányzik az oxigén → nehezen tud bejutni a víz → csapadék elfolyik • 60 lyuk m2-ként, 1 cm átmérőjű, 10 cm mély • Műtrágya-kiszórással kombinálni

24. Öntözés • Intenzívnél: csapadékkal együtt 1100 mm • Homokos talajon jobban odafigyelni • Laza talajon 5-6 naponként • Középkötött talajon hetente 10-20 mm • Kötött talajon 10 naponta 40 mm • 1 m2 fű heti 20 l vizet párologtat • Az öntözést a felső 10 cm-es rétegre kell koncentrálni • Gyakori kaszálás → gyökértömeg nő • Jó tápanyagellátás → csökkent öntözővíz-szükséglet • Ritkábban nagyobb adag vizet • Frissítő öntözés: melegben a levelek nedvesítése • Este, vagy éjjel • kisebb hőmérséklet → kisebb párolgási veszteség • Kevésbé fúj a szél • Porlasztásos • előnye: kevés vízelfolyás • Hátránya: a szélmozgás elviheti a vizet

25. Gyommentesítés • Gyom:melyet oda nem vetettek, telepítettek, ültettek. • Lehet • Szelektív • Totális • Mechanikai • Vegyszeres( 3 hó után , 15 C felett/ • Intenzív telepítés esetén a gyomok nem megengedettek. • Utifű • Gyermekláncfű • Cickafark • Százszorszép • Szükséges mert: • Gyom felmagzik • Közvetlen kaszálás után nem , mert a fű is beszívhatja • Nedves időben sem , merta esővíz hígitja a vegystert és így a hatása csökkent

26. Kezelési hibák • Nem megfelelő tápanyagutánpótlásból eredő problémák • Öntözésből,adódó károk • Talajtömörödési problémák • Kaszálási gondok

27. Betegségek, kártételek • Hópenész • Nitrogéntrágyázás • Tartós árnyék • Rossz vízelvezelvezetés • Az avar • Lisztharmat • Párás, meleg időben • Rozsdagombák • Korompenész • Gyökérpenész • Gyökérfekély • Rovarkártevők • Drótféreg • Áldrótféreg • Cserebogár

28. Fűfelület felújítás • 10 évente • Évente 10% • Gyepfeltörés • Ha teljesen tönkrement a pázsit • A talajt meg kell forgatni a növényi maradványok eltávolításával • A régi pázsitot el kell távolítani teljesen • Felülvetés • Sekély talajlazítás • Hiányos felületet beszórni fűmaggal • A meglévő hiányok eltüntetésére szolgál • Feltételek biztosítása • Eredetivel azonos minőség

29. Fás növények szerepe a településeken • A fák és a fás növények szerepét két aspektusban érdemes vizsgálni: • 1. Az egyik a hangsúlyt a növények környezet formálásában, díszítésében betöltött szerepére helyezi • 2. A másik a városi környezet alakításában játszott, igen komoly szerepre • A fák méretük és élettartamuk alapján a parkok legjelentősebb elemei. A térnek függőleges tagolást adnak, alapvető díszítő elemek. Önállóan is képesek díszhatást adni, figyelemfelkeltő szerepet betölteni. • Nagy asszimiláló felületük eredményeként jellegzetes állományklímát képesek kialakítani, különösen több fából álló facsoport esetében jelentékeny a környezet alakításában kifejtett hatásuk. A zöldterületeken hektáronként minimum 110 db, de jobb 120-130 db fát telepíteni. Ez a mennyiség teljes kifejlődés után a terület 60-65 %-át beárnyékolja, ami az emberi komfort érzet szempontjából optimális. • A fák olyan környezeti elemek, amelyeknek az értékét a településeken lombozatuk nagysága szabja meg. Minél idősebb, -normális gondozás mellett, annál értékesebb. A zöldfelületi vagyon értékelésénél e tulajdonságuk meghatározó szerepű. • A települések környezete a díszfák számára életidegen, mind a talaj, mind a levegő fokozottan szennyezett. A biztosabb megmaradás érdekében a továbbnevelt fák használata kedvezőbb, mivel általában jobban tűrik a környezeti stresszt.

30. A fás növények szerepe a zöldfelületeken • A fák település-ökológiai szempontból a zöldterületek legértékesebb elemei. • Kedvezőtlen hatások kiküszöbölése (asszimiláló felület) • Klimatikus hatások: • napsugárzás, • a levegő hőmérséklete, • a légmozgások és a levegő páratartalma • A zöldfelületek kedvező klimatikus viszonyainak létrehozásában a fák és általában a nagy lombfelülettel rendelkező növények kiemelkedő szerepet játszanak. • A korona árnyékvetése meleg nyári napokon kellemes környezetet teremt. • A hőmérséklet csökkenése részben az árnyékvetésnek, részben a növényi anyagcsere közben felszabaduló vízpárának köszönhető. • További kellemes klimatikus hatásuk, az alacsonyabb hőmérséklet következtében alakulhat ki. A környezetnél hűvösebb légtömegek hőcserét indukálnak, megindul a légcsere, a hűvösebb levegő és a melegebb levegő cirkulálni kezd, s ez a légmozgás szintén kedvező a településeken. • A fák és a cserjék akadályozás, irányítás és szűrés útján szabályozzák a szélmozgások erősségét és irányát, melyek télen is kedvezőek. A fentiek csak néhány olyan környezeti hatást mutatnak be, amelyeket a fák produkálnak. Jelentős esztétikai szerepük van a fáknak a zöldterületeken, képesek az évszakok változását prezentálni a városokban.

31. Fás növények környezeti feltételekkel szemben támasztott igényei 1. • Fényigény • A fás növények között árnyéktűrő, kis fényigényű valamint fénykedvelő fajokat különböztetünk meg. Az árnyéktűrő fajokra általában sűrű levélzet jellemző, s alkalmasak fényszegény helyek fásítására. A fénykedvelők áttröt lombozattal rendelkeznek, a levelek is általában a korona külső felületén helyezkednek el (nyárfa, nyírfa, éger). Egyes fajok még azt oldalárnyékot sem viselik el, a koronájuk torzul, elhal. • Hőmérséklet igény • A növények hőigénye kapcsolódik a fényigényhez. A hidegtűrő képesség több dologra vonatkoztatva értelmezhető, így a fagyzugokban való viselkedést, a késői fagyokkal szembeni érzékenységet, valamint a vegetáció megkezdésének idejét szokták vizsgálni. • Légnedvesség szerepe a fák életében • A várostűrés szempontjából kiemelkedő szerepe van e tulajdonságnak, ugyanis a városi légtér köztudottan igen száraz. A növények ezt különböző módon tolerálják. Az Acer negundo, egyes Populus és Robinia fajok jól viselik a városi száraz levegőt. A légzőnyílások csökkentésével csökken a párologtatás. Azok a fajok, amelyek nem képesek ilyen módon reagálni a szárazságra, nem alkalmasak városi ültetésre. A talaj nedvességtartalma részlegesen képes kiegyensúlyozni a vízhiányt.

32. Fás növények környezeti feltételekkel szemben támasztott igényei 2. • Levegő tisztaság szerepe • Az egyes fajok között igen nagy mértékű különbség fedezhető fel a levegőszennyezettség tűrőképesség vonatkozásában. A városi levegőben leggyakrabban kén-dioxid, nitrogén-oxidok, szén-dioxid, és ólomvegyületek fordulnak elő. Ezeken kívül a helyi ipari létesítmények más-más szennyezőt is kibocsáthatnak. A tűrőképességet elsődlegesen a növények általános állapota szabja meg. A növények érzékenysége mindig csak viszonylagos, mivel azt befolyásolja: • A szennyező anyag minősége • A károsító anyag töménysége • A növények aktuális fejlődési szakaszától • A többi környezeti elem befolyásától • Kedvezőbb környezeti feltételek jobb tűrőképességet eredményeznek. • Talaj minősége • A városi talajok fizikai és kémiai tulajdonságai erősen módosultak a természetes talajhoz képest. Fő szerkezeti elemei az építési törmelék. pH-ja általában erősen lúgos, ugyanakkor a legtöbb növény a gyengén savas talajt szereti.

33. A fás növények környezet alakításában betöltött szerepe • Fák és a nagyobb fás állományok → klimatikus viszonyok, és az egészségesebb környezet kialakítása. • Település: erősen módosult környezet • A jelentős beépítettség, • A rengeteg burkolt felület → sivatagi klíma • A városi közlekedés, fűtés hatására rendkívül magas a levegő szennyező anyag tartalma, valamint a CO2 mennyisége is. • A jelentős forgalom a zaj és rezgésszint növekedésével tovább rontja a környezeti feltételeket. • Számos tényező eredményeként egészségtelen városi környezetben élünk, amely azonban jelentősen javítható, ha alkalmazzuk az ősi módszert, vagyis visszahozzuk a természetet a városokba.

34. Hogyan javíthatja a környezetét a növényzet? • 1. A fák színe, alakja, illata, a fény- és árnyék változásaia fák környezetében, a lombozat színeződése, tolmácsolja az évszakok változását, oldja az épített elemek szürke, monoton színeit és formáját, végső soron javítja az ott lakók pszichés állapotát. • 2. A fák asszimilációs folyamatai CO2 elnyeléssel, O2 termeléssel, vízpára levegőbe juttatásával párosul. Tehát kivonja az emberi szervezet számára káros CO2-t, és helyette O2 bocsát a légtérbe, mely az emberi szervezet számára alapvető fontosságú. Az asszimiláció során hőt von el a környezetéből, hűtve azt, továbbá az átalakítási folyamat során vízpára is keletkezik, amely ugyancsak hűti a levegőt, a környezet hőmérsékletét csökkentve. Egy liter víz elpárologtatásához 600 Kcal szükséges. Ezt a növény a környezetéből vonja el. 1 km2 erdőfelület 70 mm csapadéknak megfelelő mennyiségű vizet párologtat el egy tenyészidőszak alatt.Tehát a hőérzet javításában is jelentős a szerepük. Egy kisebb facsoport, zárt állományban akár 6-8 C˚-al is csökkenti a környezete hőmérsékletét. Ebben szerepet játszik a növények árnyékhatása is. A levelek a napsugarak egy részét visszaverik, más részét elnyelik, s csak az u.n. szórt sugarak jutnak el a felszín közelébe. Ennek szintén hőmérséklet csökkentő hatása van. A magasabb vízpára tartalommal kifejezetten kedvező, komfort érzés tapasztalható a fák alatt. Aki meleg, nyári napon járt már fás ligetben az tudja mit jelent mindez érzésben. • 3. Légmozgások indukálásaA fák környezetében kialakult alacsonyabb hőmérséklet légmozgásokat indukál. Különösen intenzív a nyílt vízfelületek környezetében, itt még jobban érzékelhető. Az enyhe szél szintén jó hatású, mivel hűti a testet, felszárítja a verejtéket, s szintén növeli a komfortérzést.A tudatosan tervezett településeken olyan zöldfelületi rendszer van, amely jól összekötött folyosókat képez, s szerves kapcsolatban van a települések környezetében lévő zöldfelületekkel, s e folyosókon keresztül a település belsők átszellőzését biztosítja. A légmozgás úgy jön létre, hogy a városbelsők magasabb hőmérsékletű levegője felemelkedik, s a helyére áramlik a környezet hűvösebb, oxigéndúsabb levegője. Ezzel a légtér átszellőzése biztosítható.

35. 4. Szilárd és gáznemű szennyező anyagok megkötéseA városi levegőben sok a szennyező anyag. Ezek egy része gáznemű, más része szilárd, különböző szemcsenagysággal.A gáznemű szennyezők SO2 (kéndioxi),CO(szénmonoxid), NOX (nitrogén oxidok),HF (fluor hidrogén) C2H4 (etilén), CmHn(szénhidrogének).A káros gáznemű szennyezők a gázcsere nyílásokon keresztül bekerülnek a növények leveleibe. Ennek gyakran látható külső nyoma a levél nekrózis.A levelek felülete a fotószintézis során párologtat, ezért egy kicsit mindig nedves, és ezen a felületen a szennyező anyagok megtapadnak, majd kiszűrődnek a levegőből. Minél nagyobb a lombfelület, annál jelentősebb a hatás. A rárakódott szennyező anyagokat az eső lemossa, s azok bemosódnak a talajba. Néha, ha az eső késik, a levelek maradandó sérüléseket is szenvedhetnek ezektől az anyagoktól.A gáznemű szennyezők megkötésére is képesek a levelek, a kéndioxid, a szénhidrogének, amelyeket a levelek abszorbeálnak. Különösen jól kötik meg a viaszbevonatú levelek (fenyők). Ezek visszakerülnek a talajba, s ott a mikroorganizmusok segítségével rövid időn belül mineralizálódnak. • 5. Fitoncidok kiválasztásaNagyon sok fa és cserje faj, de más növények is, illékony anyagokat, u.n. fitoncidokat választanak ki. Ezek fékezik a baktériumok, sugárgombák és gombák fejlődését, sőt el is pusztítják őket. Az aszeptikus hatásuk gyógyászati alkalmazása jelentős, mivel környezetükben a levegőt csíramentesítik. Az erdei fenyő, borókafenyő, zelnyicemeggy, nyírfa különösen jelentős mennyiségben választ ki fitoncidokat. A jegenyefenyő, lucfenyő, tiszafa, tölgy, gyertyán, juhar, kőris, nyárfa, mogyorófa, rózsa kisebb mértékben de szintén hatásos. Ezt a gyógyüdülők környezetében különösen jó hatásfokkal használják azáltal, hogy ilyen helyekre erdőket telepítenek a különösen jó fitoncid termelő fajokból, amelyek aztán egészséges környezetet biztosítanak. • 6. A fényspektrum összetételének megváltoztatásaA napfény összetétele a fák levelein áthaladva megváltozik.

36. Növényzet környezetjavító hatása • Fák színe, alakja • Fény-árnyék változások • Lombozat színeződése • Asszimilációs folyamatok • CO2 elnyelés, O2 termelés, vízpára levegőbe juttatása, hőelvonás • Napsugarak visszaverése – elnyelése • Légmozgások indukálása • A fák környezetében kialakuló alacsonyabb hőmérséklet miatt • Egységes zöldfelületi rendszer → átszellőztetés • Szilárd és gáznemű anyagok megkötése • Gáznemű: SO2, CO, NOX, Fluor-hidrogén, C2H4. Ezek a gázcsere-nyílásokon bekerülnek, és sérüléseket okoznak • Fitocianidok kiválasztása • Növény által kiválasztott illékony anyagok • Fékezik a baktériumok, gombák fejlődését, illetve elpusztítják azokat → gyógyászati hatás: levegő csíramentesítése • Fény spektrum-összetételének megváltoztatása • Napfény összetétele megváltozik

37. Fás növények gondozása(ültetést követő év) 1. • Öntözés • Tápanyag-felvételre is hat • Túlöntözést is kerülni kell, mivel kiszorítja a levegőt a talajból • Tápanyag-utánpótlás • Első évben nem kell • Talaj árnyékolására alkalmazható szerves trágya, ennek anyaga fokozatosan bemosódik a talajba

38. Fás növények gondozása(ültetést követő év) 2. • Fás növények metszése az ültetés utáni években • Metszés: a növény egyes részeinek visszavágása • Cserjék alakító metszése, hajtásválogatás, sövények alakító metszése • Téli takarás • Fiatal korban fagyérzékeny → nagy nedvességtartalom, később elfásodik → kis nedvességtartalom • Gyomok elleni védekezés • Fák alatti füvesítés

39. Fás növények gondozása(ültetést követő év) 3. • Talajgondozás • Kapálás • Talajszellőztetés

40. Fás növények ápolása • Sövények ápolása • Tápanyag-utánpótlás • Virágzáskor extra mennyiség • Fagyérzékenység → N mennyiség

41. Fás növények gondozása(további évek) 1. • Fák tápanyag-utánpótlása • Fasorok fáinál: zöldsávba célszerű ültetni, vagy öntözőcsöveket kell a gyökérzónába vezetni • Parkfák esetében: jobb a helyzet; lazább talajnál 4-5, kötöttebbnél 6-7 évente kell a tápanyag-utánpótlást elvégezni

42. Fás növények gondozása(további évek) 2. Sorfák gondozása • Út menti fák gondozását befolyásoló tényezők • Útszelvény (4,7 m magasság) • Látási háromszög (max. 80 cm magas cserje) • Jelzőtáblák, lámpák → rendszeres gallyazás • Közművezetékek • Világítás: mindig 2 fa közé • Szórósó hatásai

43. Fasorok fenntartása • Pótlásnál: 8-10 éves, 3,5 m-es egyedek • Fatányér kialakítása • Faforgáccsal takarás: elhumuszosodik, nedvesen tart → csökkent párologtatás • Szárazon rakott kockakövek: biztosítja a szellőzést, a víz bejutását • Faveremrács: meg kell oldani a megfelelő víz-, levegő- és tápanyagellátást, valamint a tisztítást is

44. Fasorok öntözése • Az ültetés első 2 évében rendszeresen • A vegetációs időszakban 5x-6x • Fánként 50-60 l víz • Később évi 2x, a csapadék függvényében • A kifejlett fa vízigénye napi 40-60 l • Az öntözéshez kapcsolódó munkák munkaerőigénye: • koronaalakítás, ritkítás 3-6 db/óra • tányérkapálás parkfánál 10-15 db/óra • tányérkapálás sorfánál 15-20 db/óra • faveremrács tisztítása 4-5 db/óra (kiemeléssel) • beöntözés lajtoskocsiból 10-15 db/óra • mélykapálás, ásás 8-12 db/óra

45. Fákat és cserjéket károsító élettelen elemek • Kedvezőtlen talajszerkezet • Kevés levegő, tömörödött talaj • Tápanyaghiány • N, P, K, Mg, Fe hiány • Túltrágyázás • Öntözési problémák • Talajvízszint • Kedvezőtlen időjárási viszonyok • Hőmérséklet • Fényhiány, túl erős napsütés • Városi környezet: levegőszennyezettség, útsózás

46. Fákat és cserjéket károsító élőlények • A növényeket vírusok, baktériumok, gombák és rovarok károsítják a leggyakrabban az élőhelyükön. Valamennyi károsításnál a fő hangsúly a megelőzésen kell, hogy legyen. Ugyanis a rendszeresen gondozott növények viszonylag jó ellenálló képességgel rendelkeznek, s kevésbé fogékonyak a betegségekre. • Növényi kórokozók és állati kártevők a leggyakoribb betegségi okok: • A növényi kórokozók közül a lisztharmat a leggyakoribb. Bár a különféle növényeken más-más fajtái fordulnak elő, de a kórkép a legtöbb esetben igen hasonló. A fiatal hajtásokon és leveleken fehér, vagy piszkosszürke bevonat, gombafonal jelenik meg, amely kezdetben könnyen letörölhető. Később azonban behatol a belsőbb szövetekbe és hatására a levelek torzulnak, kiszáradnak, idővel az egész növény kihal. A párás, meleg levegő, a légmozgás hiánya különösen kedvez a terjedésének. De a fényhiány, valamint a nagy hőingadozás is jelentős rizikó faktort jelent. • A levél likasztó gombák, a varasodást okozók, továbbá a platán gnomónia a leggyakoribb betegséget okozók a településeken, de a szilfavész, a rozsdagombák, és a juharfák tintafoltossága szintén gyakran betegíti meg a fáinkat. Tipikusan gyengeségi kórokozó a fagyöngy, mely az ágakon élősködik, s mivel saját gyökérzettel nem rendelkeznek, de asszimilálnak, így a fáktól vonják el a tápanyagot. • Kártevők • A különféle atkák, pajzstetvek, levéltetvek és gubacstetvek szivogatással károsítják a növényeket. A tetvek leggyakoribb kártétele a levelek szivogatása, amelynek következtében azok lehullanak. • Az amerikai fehér szövőlepke szintén sok kár okozója a fáknál. A mezei juhart, az eper- és a hársfát szeretik. A levélfonákra rakják a tojásaikat, s az ezekből kikelő hernyók a levelekből táplálkoznak. • Fonálféreg fertőzés a gyökereket betegíti meg.

47. Fakivágás • A fákat saját genetikai programjuk szerint, valamint a városok környezeti és mechanikai ráhatásai következtében eltérő korban, de mindenképpen elkerülhetetlenül, előbb-utóbb ki kell vágni. (Kivéve ha előbb ki nem dőlnek, ami sajnos, szintén reális és komoly veszély a településeken). A településeken elsődleges fontosságú, hogy helyi rendeletben szabályozzák a fakivágás engedélyezését. Maga a fakivágás engedélyköteles tevékenység, a helyi önkormányzat jegyzője adhat engedélyt a kivágásra. Mivel a településeken kevés a zöldfelület, kívánatos, hogy a kivágást fapótlással, vagy a fa eszmei értékének megtérítésével, s csak indokolt esetben engedélyezzék. Ezzel elkerülhető, hogy a zöldfelület túlzott mértékben csökkenjen. • A hatvanas évektől a nagy lakótelep építkezésekhez kapcsolódóan rendszeresen és nagy felületen létesítettek zöldfelületeket. A rendszerváltás óta azonban főként csak a magán- és intézményi kertekben létesült új zöldfelület, míg a közterületeken folyamatosan csökkent. Ez rendkívül veszélyes tendencia, mert bebizonyosodott, hogy a zöldfelületek aktívan részt vesznek a környezet minőség javításában, s a hatás annál intenzívebb, minél nagyobb a zöldfelületek kiterjedése.

48. Fakivágás végrehajtása • A fakivágás végrehajtása • A fakivágás többféle módszerrel történhet: • döntéssel, • legallyazással, esetleg • alpintechnika igénybevételével történhet. • Nem veszélytelen a fák kivágása sem, főleg a döntés. A fakivágást erősen nehezítik a közelükben lévő elektromos, telefon-légvezetékek, épületek, parkoló járművek, közeli fák, stb. A veszélyek csökkentésére a munkákat erősen össze kell hangolni.

49. A fakivágás munkamenete 1. • Mivel maga a művelet balesetveszélyes, ezért körültekintő előkészítést igényel a végrehajtása. A sokszor hatalmas termetű fák, ha rossz irányba dőlnek, vagy a dőlésük irányíthatatlanná válik, hatalmas károkat okozhatnak a környezetükben is. A fakivágás során a talajban lévő közművek okozhatnak kellemetlen meglepetéseket, ezért ezek feltárása fontos feladat. A légvezetékek pedig helytelen munkavégzés következtében sérülhetnek, s okozhatnak balesetet, tehát ezek figyelembe vétele is alapvető a kivágás megkezdése előtt. Ha a helyszínen erős személyi és gépjármű forgalom várható, akkor a legkevésbé forgalmas időszakban, s szükség szerint a forgalom elterelésével kell a kellő biztonságosságról gondoskodni. • A munkák előkészítésénél az alábbi feladatokat kell tervezni: • A közműhálózat helyzetének felmérése, először tervrajz, majd helyszíni feltárás alapján. • A szükséges szerszámok, szakemberek helyszíni organizációja, a helyszín biztosítása, a munkaterület biztonsági körülkerítésével. • A döntési irány kiválasztása • Minden, a munkát akadályozó tárgyat el kell távolítani a fa döntési irányából • A döntési irány kiválasztásakor figyelemmel kell lenni a fák törzsének alakulására is, mivel ferde törzs esetében a fák súlypontja eltolódik, s ez a dőlési irányt megváltoztathatja.

50. A fakivágás munkamenete 1. • A döntés végrehajtása • A döntést kikötéssel és a hajkvágással lehet irányítani elsősorban. A hajkvágásnak azt az első bevágást nevezzük, amely a fatörzs dőlési irányát szabja meg.A hajkot a dőlés felőli oldalról kell bevágni. Alsó síkja vízszintes, illetve, ferde törzs esetében a dőlési irányra mindig merőleges, a felső pedig az alsóval 30-40 fokos szöget zár be. A hajk síkjának mindig a döntővágás alatt kell lennie, ezzel biztosítható, hogy a fa a kívánatos irányba dőljön, továbbá, hogy a törzs ne repedjen a kívánatosnál jobban. A hajk mélysége a törzs átmérőjének maximum 25-30 %-a lehet. • A kiválasztott döntési irányba a fákat ékek beverésével, valamint kötéllel való húzással lehet irányítani. • A fakivágás másik módszere a legallyazás. Szűk tereken, fasoroknál válhat szükségessé az alkalmazása. Hidraulikus emelőkosárból, felülről lefelé haladva eltávolítják a törzs egyes részeit, majd a törzset is. eltávolítják. A föld alatti rész kiemeléséhez, meghagynak egy nagyobb darabot, s annak segítségével emelik ki a gyökeres részeket. Ha erre nincs mód, akkor kézi erővel kell kitermelni. • Újabban elterjedt a szűk helyen az alpintechnika alkalmazása, ott, ahol a géppel való megközelítés is nehézkes.