Bioszférával rendelkező égitestek.

1. Bioszférával rendelkező égitestek.

2. Arrhenius: az élet nem a Földön keletkezett. Az égi testek kialakulása és folyamata: nagyság, megfelelő hőmérséklet, légkör. Hipotézisek: -bolygónk anyaga a Napból vált ki igen magas hőmérsékleten, -bolygónk a bolygóközi tér meteoritjaiból halmozódott össze, -lehűlő Föld zsugorodása, -Föld folytonos tágulása.

3. Az élet kialakulása -Földünk, mint bolygó kering a nap körül, -Merkuron nincs élet, -a Föld mágneses erőtere, -a Hold kilövése más viszonyokat teremtett: -gázkitörés (atnoszféra jött létre) -Földünk, mind nagyságából, mind Naptól való távolságával, mind tengely forgásánál és tengelyének az ekliptikával bezárt hajlásszögénél fogva alkalmas volt arra, hogy élet alakuljon ki rajta

4. Az Ősidők (azoikum és archeozoikum) Az élet eredete

5. A.J.Oparin (biokémikus): Föld modell Az égi szervezetek, anyagának elengedhetetlen alkotó eleme szén (C), nitrogén (N), oxigén (O), hidrogén (H) és kis mennyiségben kén (K), foszfor (P), stb. D.I.Mengyejelev (periódusos rendszer): ha karbidok+vízgőz. A.Favorszkij szerint a legkülönbözőbb vegyi átalakulásokon mehetnek keresztül. A Föld forgásba jött: a primitív szerves vegyületek elterjedtek a Földön.

6. Szerves vegyületek kialakulása: -kondenzáció, -polimerizáció, -oxidáció és redukció. Ősóceán: -szerves vegyületek, -koacervátum (össze csomósodás), Élőlények megjelenése: -kékalgák, -heterotrof élőlények, Az élet evolúciójának ez a hosszú szakasza teljes egészében az Eozoikumban, amely 1-1,1 milliárd évvel ezelőtt zajlott le.

7. Algonikum: -első felében (eoalgonikumban), egységes édes óceán, nincs mészkő, nagy a plankton sűrűség az egyenlítő mentén,ill. Japán partok mentén, szárazföldi életről nem sokat tudunk (karcolt kavics, morénák iszapjából származó tillilek).48-dik szélességi fokig lenyúltak az eljegesedett területek. Melegebb tájakon vasércet találunk. -Stille szerint eoalginikum derekán az élet fejlődésének egyik legjelentősebb állomása, paleo és a neogaeikum határát (825millió éve) egy tágulási folyamat. -Algonikumi tágulás idején következett be a trópus, szubtrópusi égövi tájak. Tengerek kiöntöttek a szárazföldekre (bioszféra szempontjából nagy változás, az élettér tetemesen tágult). Az erős vízszintes tagoltság az északi félteke szárazföldjeinek éghajlatát változatossá tette és főleg óceánikussá. Algonikumi változás: -vízburokban több sejtű állatok, -primitív gerinctelen állatok, -talajbaktériumok.

8. Az Óidők (Paleozoikum)

9. Kambrium: • transzgessziók: • -szárazföldi élet fejlődése, • -gerinctelen fauna változatos (csalánozók, tüskésbőrűek primitív elő futárai), • -növényvilág,

10. Szilur: -jelentéktelen orogenetikus mozgás választja el a kambriumot az alsó szilurtól (ordovicum), -Éghajlat változás nincs, -gerinctelenek lassan variálódnak (négytengelyű kovaszivacs), -első gerincesek (páncélos halak), -másodrendű takoni hegység képződés (Szibéria), ami a felső szilurt (gotlandium) jelenti, -szárazföld meghódítása, -állatvilág (korallok, trilobiták), -izeltlábúak (kagylós rákok), -növényvilág, -éghajlat hűvösebbé vált, éghajlati övek eltolódás.

11. Devon: -320 millió éve kezdődött, 40évig tartott, a kaleoiai hegység képződésétől, -újra kifejlődtek a jégsapkák, és magashegységi eljegesedések. Glaciális nyomok: - Pennsylvania és New York államból, - Quebeckből, - Dél- Afrikából és Dél-Amerikából (Falkland) - Mediterraneuból (Menorca), - Fokozott vulkáni és posztvulkáni tevékenyégek Állatvilág: -Trilobiták már csak reliktumok, -Páncélos halak -Porcos gerincű halak -Tüdős halak

12. Növényvilág: -Ősharasztok -Korpafűfélék -Gombák, mohák, csilárkák A fiatal fajok jó alkalmazkodó képességük révén gyorsan elszaporodtak és terjeszkedtek a szárazföld felé A Devonkor a Variskusi hegységképződéssel fejeződik be

13. Karbon: -280 millió éve kezdődött, 60 évig tartott -nő a szárazföldi növény és állatvilág -csökken a víz, a tengeri medencék tágulása és a sarkok körül kialakuló jégsapkák miatt. Növényvilág: -faharasztok -korpafűfélék -ős zsurlók -magvas páfrányok -nyitvatermők Állatvilág: -az első repülő izeltlábúak (ős szitakötők és ős egyenszárnyuak) -tüdőshalak -kétéltű -páncélosfejű kétéltűek -kagylók -hüllők -lábasfejűek

14. Permi : -220 millió évvel ezelőtt kezdődött és 20 millió évig tartott -a herciniai kéregmozgások szakaszának ideje Állatvilág: -nagy változások mentek végbe -trilobiták kihaltak -négytengelyű korallok -amonitesek -teljes átalakulással fejlődő rovarok -hüllők elszaporodása Tengeri fauna: -sarki -trópusi -antarktikus -édesvizi halak túlszaporodása

15. A köztes idő (mezozoikum) -Triasz -Jura -Kréta

16. Triász : -leggyakoribb üledék a szárazföldön a tarka homokkő Állatvilág: -négy osztatú magányos korallok -hat osztatú korallok -hidrozónák -puhatestűek Izeltlábúak: -rákok ( ostracodak, phyillopodak) -páncélos kétéltűek (stegocefala) -hüllők (nothosaurus) -ősteknősök -krokodílus szerűek -gyíkszerűek -erszényes emlősök

17. Jura : -Indiai- óceán kialakulása -mozambique- árok továbbnyúlt D felé és leválasztotta Madagaszkárt illetve lemuriát Afrikától Növényvilág: -páfrányok nyitvatermők uralkodnak -zárvatermők -első kétszikű faj -néhány egyszikű Állatvilág: -hüllők uralják a szárazföldet és a vizet -eltüntek a páncélos kétéltűek és feltüntek farkatlan kétéltűek -első repülő hüllők (archaeopteuyx) -porcos és tüdős halak -csontos halak -vékony pikkelyes halak

18. Kréta: -70 millió évig tartott -a flóra teljesen kicserélődött -zárvatermők átveszik az uralmat Zárvatermők jellemző fajai: -nyár -fűz -nyír -tölgy -bükk -dió -mogyoró Megtermékenyítést a szél végzi.

19. Rovarok álltal beporzott növények: -babérfélék -ficus -borostyán -eucalyptus -juhar Állatvilág: -tökéletlen erszényes emlősök -fogascsőrü madarak -oriásrepülő sárkányok