560 likes | 3.08k Views
Tengerek élővilága. A három dimenziós övezetesség. Az övezetesség okai. A Föld 70%- át teríti be a tenger A vízszintes irányú övezetesség egyrészt a földrajzi szélesség miatt alakul ki: trópusi, mérsékelt és hideg tengerek.
E N D
Tengerek élővilága A három dimenziós övezetesség
Az övezetesség okai • A Föld 70%-át teríti be a tenger • A vízszintes irányú övezetesség egyrészt a földrajzi szélesség miatt alakul ki: trópusi, mérsékelt és hideg tengerek. • A vízszintes irányú övezetesség másik oka a tenger szárazföldtől való távolsága: partközeli, nyílt tengerek különíthetők el. • A függőleges övezetességet a tenger mélysége okozza: a sekély, közepes és mély tengerek élővilága eltér egymástól.
Környezeti tényezők a tengerekben • Fény: A víz elnyeli a fényt, így 300-400 m alatt teljes a sötétség. A fény hullámhossza (színe) is változik. 300 m mélységben már csak a kék fény van jelen. • Hőmérséklet:Nagyon kiegyenlített. (-2- + 30 C° között.) A víz fajhője nagy, nehezen felmelegíthető és lehűthető.Ez a szűktűrésű fajoknak kedvez. Nagy az eltérés a hideg és meleg tengerek élővilága között. • Tápanyagtartalom:Nem jellemző, vagy nagyon csekély szintű az anyag körforgása. Az elpusztult élőlények anyagai a tenger aljára lesüllyedve nem jutnak vissza a termelői szintre. Pótlást a szárazföldről jövő folyók hordaléka jelent.
Partközeli vizek A parttól 200 m-es mélységig. A szárazföldről bemosódó hordalék miatt tápanyag gazdag a víz. • Gazdag élővilág, magas a biológiai produkció. • A sekély tenger miatt működik az anyagforgalom a táplálékláncban.
Partközeli vizek élővilága • Termelők: hínárok, tengeri fű • Elsődleges fogyasztók: csigák, rákok, halak • Másodlagos fogyasztók, csúcsragadozók: virágállatok, tengeri csillagok, ezüstsirály, fókák • Lebontók: szivacsok, férgek, csigák, kagylók, zsákállatok (Definiálni a szivacsokat, tüskésbőrűeket, puhatsetűeket)
Nyílt tengerek • Parttól távoli vizek felső 200 m-es rétege. • Szegényes élővilág, mivel nincs aljzat, ezért a szerves anyag kihullik az anyagkörforgalomból. • Meleg és mérsékelt tengerekben moszaterdők. (Moszat: olyan egy vagy többsejtű növények, amelyek nincsenek szerveik.) • Hideg tengerekben planktonok. (Egy vagy néhány sejtből álló növényi vagy állati szervezetek, amelyek a tápláléklánc alapját képezik.)
Mély tengerek • 200 m–nél mélyebb tengerek. • A fényt a felszíni vízrétegek már elnyelik, így állandó sötétség uralkodik. • Óriási víznyomás. • Nincs termelői szint, a tápláléklánc a felszíni vizekből kihulló szerves anyagra épít. • Óriási szájjal, nagy mennyiségű táplálék egyszerre való befogadására képes tápcsatornával, valamilyen csali szervvel rendelkező állatok.
Élőlények közötti kapcsolatok a tengerekben, természetvédelem • Gyűjts szimbiózisra, komenzalizmusra, parazitizmusra példákat a tengerben élő élőlények között. • Állíts össze táplálékláncot a tenger élővilágából. • Túlhalászat: gyűjtőmunka kékuszonyú tonhal • Bálnavadászat: gyűjtőmunka bálnavadászattal kapcsolatos egyezmények és azok kijátszása • Kőolaj kitermelés: Fúrótorony baleset a Mexikói-öbölben • Tengerek elszennyezése kommunális szennyvízzel • Tengerek savasodása