EMLÉKEZZÜNK!

1. Ismerd meg néped kultúráját, szeresd, tiszteld, ápold és őrizd meg, amit örökül kaptál! EMLÉKEZZÜNK!

2. Február 25 A KOMMUNIZMUS ÁLDOZATAINAK EMLÉKNAPJA Az emléknap időpontja arra utal, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le a szovjet megszálló hatóságok Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, bár a politikust országgyűlési képviselő lévén védte mentelmi joga. Az akció a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítését szolgálta, egyben megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt. 1997-ben A kommunizmus fekete könyve címen jelent meg egy francia könyv, a hat szerző által jegyzett mű levéltári kutatások és becslések alapján 80-100 millióra teszi a kommunizmus áldozatainak számát. Magyar Szemle Új folyam XVI. 1-2 /Kovács Béla politikai pályája http://www.magyarszemle.hu/cikk/kovacs_bela_politikai_palyaja

3. Kelet-Közép-Európában a rendszer áldozatainak száma eléri az egymillió főt, ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban vagy kivégzés által. Jóval többre tehető azonban azok száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg nyomorított meg. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, akit megbélyegeztek, akit kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek; mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől. Tóth Bálint- Magyar litánia http://www.youtube.com/watch?v=6a-isDlR0mE

4. Szolzsenyicin köteteit a kelet-európai értelmiségiek a hetvenes években újságpapírba kötve kapták kölcsön, egy-két éjszaka alatt olvasták ki zárt ajtók mögött, kézről kézre adták. Nyugat-Európában A GULag-szigetcsoport a ‘68-as nemzedék nagy kiábrándulását, a baloldali mozgalmak válságát mélyítette el. Szolzsenyicin egymaga több nemzedéket világosított föl, és előkészítette őket a Szovjetunió összeomlására. Bármily ellentmondásos az író egyénisége vagy későbbi pályája, a kommunizmus hazugságaival egyedül szembeszálló szakállas próféta alakja minden más arcánál élesebben vésődött bele a XX. század történetébe. /Hetényi Zsuzsa/ 11 évet töltött börtönökben és munkatáborokban. 1956-ban rehabilitálták, ekkortól matematikát taníthatott. Hamarosan írással kezdett el foglalkozni. Kezdeti művei Oroszországban hamar népszerűek lettek. Szolzsenyicin aztán saját gulagbeli élményeiből merítve írta meg igazán jelentős műveit, amelyek révén már életében klasszikussá vált. Első volt ezek sorában az Ivan Gyenyiszovics egy napja. Ivan Gyenyiszovics egy napja /MVGYOSZ hangoskönyvek http://mek.oszk.hu/03100/03170/mp3/ Tarján M. Tamás 1973. december 28. | Megjelenik A Gulag szigetvilág első kötete http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1973_december_28_megjelenik_a_gulag_szigetvilag_elso_kotete/

5. Szolzsenyicinnek 1970-ben ítélték oda az irodalmi Nobel-díjat. Az író nem mert elutazni a díj átvételére, attól tartott, hogy nem engedik majd vissza az országba. 1973-ban Szolzsenyicin gépírónőjét három napig vallatták a KGB-ben. Voronyanszkaja ezek után lakásán találták meg holtan, felakasztva. A hírre az író üzent Nyugatra: adják ki a művet. 1973 decemberében megjelent A GULag-szigetcsoport első kötete Párizsban, oroszul. 1974. február 12-én az író felhívást tett közzé: ellenállásra és a hazugság felszámolására szólított fel. Másnap letartóztatták, megfosztották állampolgárságától és külön repülőgéppel külföldre toloncolták. Nyugaton éles polémiát folytatott az orosz emigránsok legkülönbözőbb csoportjaival és képviselőivel, köztük egykori barátaival is, az orosz történelem értelmezéséről, a műveiben szereplő egyes tények valódiságáról és Oroszország jövőjéről. A Nyugat sem azt kapta, amit várt: Szolzsenyicin híres Harvard egyetemi évnyitó beszédében (1978) a demokrácia dicshimnusza helyett a fogyasztói társadalom lesújtó kritikáját adta, vádolta a Nyugat közömbösségét, lelki kiüresedését és habzsoló, önmérsékletet nem ismerő életmódját. 1976 és 1994 között Vermont államban Cavendish mellett vásárolt birtokán élt családjával a világtól elzárva, az írásnak szentelve minden percét. 1983-tól hét évig interjút sem adott. Hetényi Zsuzsa: A pokol tornácán. Szolzsenyicin. Forrás 2001. szeptember, 64-80. http://www.forrasfolyoirat.hu/0109/hetenyi.html

7. 310 éve halt meg Zrínyi Ilona 1703.február.18-án A Wesselényi összeesküvésben kivégzett Zrínyi Péter lánya, I. Rákóczi Ferenc majd Thököly Imre felesége, a későbbi fejedelem, II. Rákóczi Ferenc anyja, a férje mellett száműzetésben halt meg Nikodémiában 1703. február 18-án, nem sokkal a Rákóczi szabadságharc kitörése előtt. Apja a költő Zrínyi Miklós ugyancsak költő öccse, Zrínyi Péter volt. Édesanyja Frangepán Katalin műfordítóként is ismert. 1666 március 1-én férjhez ment I. Rákóczi Ferenchez. Házasságuk nem volt boldog, de két gyermek született belőle, 1672-ben Julianna és 1676-ban a későbbi II. Rákóczi Ferenc. Zrínyi Ilona apját, Zrínyi Péter horvát bánt és nagybátyját, Frangepán Miklóst a Wesselényi Ferenc vezette rendi mozgalomban való részvételért a császár 1671-ben Bécsújhelyen lefejeztette. Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben Madarász Viktor https://sites.google.com/site/magyarfestokmadaraszviktor/home http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=394

8. Öccsét várfogságra ítélték, s bár férje kegyelmet kapott, 1676-ban meghalt. Huszonhárom évesen özvegyen maradt két gyermekkel, Juliannával és Ferenccel. Zrínyi Ilona katolikus hite ellenére gyűlölte a Habsburg-házat. Anyósa, Báthory Zsófia, férje halála után rekatolizált, és az ellenreformáció egyik élharcosává vált. Miután anyósa is meghalt, ő lett a hatalmas Rákóczi birtok úrnője. A fiatal özvegy ezután egyedül irányította a birtokait és sikerült elérnie, hogy ő legyen gyermekei gyámja. Így fia nevében intézkedhetett minden lényeges ügyben.  A bécsi udvar, mind a Porta jóváhagyásával, 1682 férjhez ment Thököly Imréhez http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=10512 Zrínyi Ilona második férje oldalán maga is egyik szervezője volt a Habsburgok elleni kurucfelkelésnek 1678-ban, vagyonával is támogatást nyújtva a harcokhoz. Márk Éva: „Fehér liliom fekete gyászban” http://korok.webnode.hu/products/feher-liliom-fekete-gyaszban-zrinyi-ilona1/

9. Zrínyi Ilona Munkács várában (Zrínyi Ilona vizsgálóbírái előtt) Madarász Viktor Művészet /1904.4 Szerkesztette: Lyka Károly A vár úrnője, két gyermekével oldalán, néma tiltakozással utasítja vissza az eléje terjesztett okmány aláírását. Görnyedt tartásban, mintegy szégyenkezve, úrnője előtt áll az áruló várnagy jellegzetes alakja. http://www.mke.hu/lyka/03/3-4-6-madarasz.htm

11. 1945. február 13-án fejeződött be Budapest hathetes ostroma. Ez volt a második világháború ostromainak egyik legnagyobb, legvéresebb csatája, A nagyvárosok között Sztálingrád és Leningrád után Budapest ostroma tartott a legtovább a második világháborúban, több, mint száz napig. 1944 decemberének utolsó napjaiban a 2. és 3. Ukrán Front (Malinovszkij és Tolbuhin marsall) csapatai bezárták az ostromgyűrűt a fővárosban maradt 50 ezer német és 30 ezer magyar katona körül. Miután Hitler Budapestet „erőddé” (Budapest-Festung) nyilvánította, melyet „ háztól-házig” kell védeni, a második világháború befejező szakaszának egyik legdrámaibb, időben és térben is a legkiterjedtebb csatája zajlott le a következő hat hétben. http://www.rubicon.hu/megrendelheto/termek_cikkek/ungvary_krisztian_legures_terben_budapest_ostroma_a_mai_magyar_emlekezetkulturaban/1/1/0#2

12. Cseh Tamás: Széna tér http://www.youtube.com/watch?v=dLo2MLNxV_s

14. Január 22 a magyar kultúra napja A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük meg január 22-én, annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban ezen a napon tisztázta le Csekén a Himnusz kéziratát. KÖLCSEY FERENC ÖSSZES MŰVEI http://mek.oszk.hu/06300/06367/html/01.htm

15. Az 1838-ban 48 évesen elhunyt költő műve előtt a magyar katolikusok néphimnusza a Boldogasszony Anyánk és az Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga kezdetű ének volt, míg a magyar reformátusok a 90. zsoltárt, a Tebenned bíztunk, eleitől fogva kezdetűt énekelték. Népszerű volt – a hatóságok által többször betiltott – Rákóczi-nóta is. Boldogasszony Anyánk http://www.youtube.com/watch?v=rFE8AXTBAWo Ah, hol vagy magyarok tündöklő csillaga http://www.youtube.com/watch?v=hxXLmOMdFPE http://www.youtube.com/watch?v=vg44EFKr0xI http://www.youtube.com/watch?v=709OLvOEiRc Kodály Zoltán Ének Szent István királyhoz Tebenned bíztunk, eleitől fogva http://www.youtube.com/watch?v=91jckfxi_z4

17. 70 éve történt Hetven éve, 1943. január 12-én kezdődött a második világháborúban a szovjet Vörös Hadsereg támadása a Don-kanyarban, ahol pár napok alatt óriási veszteségeket szenvedett el a kétszázezres 2. magyar hadsereg. Miért? – A 2. magyar hadsereg http://www.youtube.com/watch?v=RMgGmkKNSFQ Cseh Tamás – Táborilap Karádi Katalinnak http://www.youtube.com/watch?v=fZJ1WEp-2gs

18. Jány Gusztáv Egy több mint 200 kilométeres arcvonalszakasz jutott Jány Gusztáv hadseregére, ami irreális volt, különösen ha hozzávesszük ehhez a fegyverzetben, különösen a harckocsikban és a páncéltörő ágyúkban mutatkozó hiányt. Ráadásul ezen az arcvonalszakaszon két jelentős - és néhány kisebb - hídfőt is a kezükben tartottak a szovjetek a Don innenső partján, később ezekből, konkrétan Urivból és Scsucsjéből indították a támadásukat január 12-én, illetve január 14-én. Szakály Sándor

19. Szakály Sándor „A doni magyar vereség csupán egy apró epizód volt a keleti hadműveleti területen, egy nagyobb szovjet támadási terv kisebb mozaikdarabja. Az már más kérdés, hogy a magyaroknak mit jelentett az, amikor elveszítették a legerősebb hadseregük negyven százalékát. De legalább ekkora veszteség érte később, 1944. nyarán a Kárpátok előterében a magyar 1. hadsereget, s ha a százalékokban kifejezhető arányokat tekintjük, akkor kimagaslóan magasnak látjuk a Budapestet védő honvédegységek veszteségeit is!” „Ott a messzi Donnál” / MTV videótár/ http://videotar.mtv.hu/Videok/2013/01/12/17/_Ott_a_messzi_Donnal____2013_.aspx

20. „Nemeskürty Istvánnak komoly érdemei vannak abban, hogy a II. világháború magyar áldozatait meg lehetett egyáltalán siratni.” Requiem egy hadseregért http://mek.oszk.hu/08500/08575/08575.htm „Nemeskürty műve első megjelenése óta jelentős példányszámban hat kiadásban jelent meg (legutoljára 1999-ben), ezért mind a mai napig befolyásolja a témáról folytatott közbeszédet. Mindezt azért is ki kell emelni, mert a progresszív mondanivaló mellett Nemeskürty sok valótlanságot is elterjesztett és ezekből mind a mai napig semmit sem vont vissza” Ungváry Krisztián Ungváry Krisztián – Mítoszok a Don-kanyarról http://index.hu/tudomany/tortenelem/2013/01/17/mitoszok_a_don-kanyarrol/

21. „Az az érdem, hogy a 2. magyar hadsereg szenvedéstörténete generációk számára kézzel foghatóvá is vált, Sára Sándoré és munkatársaié, akik közül a rövidség kedvéért most csak Csoóri Sándort, Hanák Gábort és Marx Józsefet említem. Krónika című 1982-es huszonöt részes tévésorozatukat már az első néhány rész levetítése után is cenzúrázták, majd a tizenötödik rész után betiltották. Sára Sándor Krónika a Második magyar hadseregről bevezető http://www.youtube.com/watch?v=ECjf54VGXv4 „….. a legtöbb visszaemlékező harci élményeit eltorzítva, csonkán adta elő és elsősorban arra helyezte a hangsúlyt, hogy a hadsereg felbomlását, az özönlésszerű visszavonulást mutassa be. Ha azonban közelebbről vizsgáljuk meg az eseményeket, nyilvánvalóvá válik, hogy ez a kép a valóságnak egy felnagyított szelete csupán. Ha a magyar katonák csakugyan komolyabb harc nélkül özönlöttek hátra, akkor hogyan lehetséges, hogy a támadás első három napja alatt az urivi hídfőből támadó 132 szovjet harckocsiból 83 megsemmisült? Ha nem volt néven nevezhető ellenállás, akkor egyáltalán miért menekült meg bárki is a hadsereg katonái közül?” Ungváry Krisztián

22. Miért? Veiszer Alinda Ungváry Krisztián Szakály Sándor Miért? – 2. magyar hadsereg http://www.youtube.com/watch?v=4PI2rYrI4IQ

23. 2. magyar hadsereg Elpusztult az ország fegyverzetének fele 1943.jan. 12-14 1. Magyar hadsereg Budapestet védő egységek Jány Gusztáv Miért?

25. Kodály Zoltán 1882.dec.16.-1967. márc.6 Százharminc éve született Kodály Zoltán. Németh Lászlóval szólva ő is úgy hitte, hogy erkölcsben nincs alku. A tanár úr nem is alkudott meg soha. Alkudni ugyanis a dolog természeténél fogva a politikával és a hatalommal lehet – az örök magyarsággal azonban a szellem embere nem egyezkedhet, csak szolgálhatja hűséggel, szerelemmel, eltéphetetlen kötelékkel… S hogy hol fészkel az örök magyarság? Mindig a nemzeti kultúrában, annak mindenféle ágaiban, amelyek azért szép, terebélyes bokorrá kapaszkodnak össze, mert egyazon gyökérből szívják az éltető erőt…. Soha ne feledjük el, hogy Kodály Zoltán népe vagyunk. Olyan kincs birtokába jutottunk egy önfeláldozó, istenes ember életművével, amelyet megérteni, felfogni csak kevesen tudunk. A titok ebben áll: ismerd meg néped kultúráját, szeresd, tiszteld, ápold és őrizd meg, amit örökül kaptál – de egyúttal légy okos és tisztességes magyar, és mindig fogékony emberként tekints a nagyvilágra. Milyen egyszerű mindez, és mégis járhatnának többen a százharminc esztendős Kodály Zoltán útján Szentesi Zöldi László- 2012. december 15., szombat

26. PSALMUS Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus 1920.Június 4. Szenczi Molnár Albert Házsongárd Dsida Jenő

27. Dalos Anna előadása (2006). Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus http://www.mr3-bartok.hu/component/option,com_alphacontent/section,5/cat,18/task,view/id,128/Itemid,52 Nyugat 1923/24. szám Tóth Aladár: Kodály és Psalmus Hungaricusa http://epa.oszk.hu/00000/00022/00349/10532.htm

28. Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus (1) http://www.youtube.com/watch?v=yhaW7aTWM1Q Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricus (2) http://www.youtube.com/watch?v=z5y4B8mY7QA Szöveg http://hu.wikisource.org/wiki/55._zsolt%C3%A1r

29. Nagy Feró-Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus http://www.youtube.com/watch?v=s8hamZaBnq0 Dsida Jenő - Psalmus Hungaricus http://www.youtube.com/watch?v=Am9FZ41ewFw

30. Psalmus A zsoltár (görög pszalmosz, latin psalmus 'dal') az ókori héber irodalom egyik műfaja, az ószövetségi Zsoltárok könyve alkotóeleme. A bibliai eredetű műfaj beépült a keresztény egyház liturgiájába, s különösen a reformáció idején vált népszerűvé. Luther zsoltáros énekei közül az Erős várunk nékünk az Isten és a Mennyből jövök most hozzátok máig ismertek az egész protestáns világban. Magyarra először a teljes zsoltároskönyvet – francia és német átköltések nyomán – Szenci Molnár Albert fordította le (Psalterium Ungaricum, 1607). A 150 zsoltárt 130 dallamra szerezte, körülbelül ugyanennyi versformát és változatos rímszerkezetet alkalmazott. Zsoltárai ma is élő hagyományt jelentenek a protestáns gyülekezetekben, hatása pedig tetten érhető Arany, Ady, József Attila, Sütő András, Kányádi Sándor stílusában és műveiben. http://enciklopedia.fazekas.hu/mufaj/Zsoltar.h Takaró Mihály http://www.youtube.com/watch?v=FdE1N8cbyH4

31. Szenczi Molnár Albert Szenczi Molnár Albert (Szenc, 1574. augusztus 30. – Kolozsvár 1634. január 17.]) református lelkész, nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító. http://mek.oszk.hu/05600/05617/html/ http://www.mek.oszk.hu/01000/01078/01078.htm#1 A Szenci Molnár Albert zsoltárfordításának eredeti szövege és a mai magyarországi református énekeskönyvben (Ék.) lévő Szenci Molnár-zsoltárszövegek közötti eltérésének jelölése.  http://www.uni-miskolc.hu/~egyhtort/cikkek/amolnar-oszlanszki-adatbazis.htm Szenczi Molnár Albert sírja Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben.