Az első világháború és a párizs-környéki békék

1. Az első világháború és a párizs-környéki békék Közép-Európa összehasonlító társadalom- és politikatörténete

2. A háború okai • szerb nacionalista mozgalmak • osztrák–magyar – orosz ellentét • a Balkán feletti hegemónia • német expanzív törekvések • Mitteleuropa, Drand nach Osten, világuralmi (?) tervek • francia revansvágy (Elzász–Lotharingia) • angol–német flottaverseny • a szövetségesi rendszerek automatizmusa • inkább csak felgyorsítja az eseményeket! • a német expanzió meggátlása • Belgium semlegességének megvédése • (gyarmati területek felosztása – jóval kevésbé fontos!) • a vasúti menetrendek… és a mozgósítás kényszere • „Schlieffen halott keze”

3. Szövetséges és társult hatalmak 1893 orosz–francia szövetség 1904 francia–angol „entente cordiale” (antant) 1907 angol–orosz 1914 Japán 1915 Olaszország 1916 Románia 1917 USA, Görögország stb. Az „antant” kifejezés csak az I. vh.-ban használható és csak Nbr., Fro. és Oro. hármasára vonatkozik! Központi hatalmak 1879 kettős szövetség (Németország, Monarchia) (1882 hármas szövetség Olaszországgal) (1883 Románia) 1914 Török birodalom 1915 Bulgária Előny: összefüggő terület Hátrány: blokád alá vehető, több frontos harcra kényszerül A hadviselő felek

4. lövészárok-háború a védekező fegyverek fölénye koncepciótlan tábornokok óriási véráldozatok, láza-dás, démonizált ellenség hazug propaganda, az antant „erkölcsi fensőbb-rendűség-érzése mozgó háború lovasság, tüzérség és a német erőfölény sikere sikeres (új) stratégiák óriási véráldozatok, de csak az orosz sereg törik meg nemzetiségi ellentétek folyamatos éleződése A két legfontosabb front:nyugat és kelet a támadók vesztesége mindig nagyobb! aki sokat támad, vereséget szenved

5. Főbb események • 1914: a nyugati villámháború kudarca: a Marne-i csata • váratlan orosz gyorsaság, a Monarchia kudarcai • 1915: a keleti frontok éve, a központi hatalmak sikerei (gorlicei áttörés, a Balkán elfoglalása, Gallipoli) Olaszország belépése • 1916: nyugat: felőrlő harcok, anyagcsaták (Verdun, Somme) • kelet: Bruszilov-offenzíva, Románia belépése • 1917: a huszadik század kezdete? • USA belépése, Oroszország forradalmasodása, új harci módszerek, tankok tömeges bevetése; I. (IV.) Károly békekísérlete (Sixtus-levél) • 1918: német támadások nyugaton – győzni akar, mielőtt jönnek az amerikaiak. Legjobb erői elvéreznek, így az antant győzhet • Wilson amerikai elnök 14 pontja • az összeomlás előbb keleten, dominóelv szerint: Törökország, Bulgária, Monarchia, majd ezek miatt Németország is • compiègne-i fegyverszünet: 1918. 11. 11., 11 óra

6. A leninizmus • Spontán forradalom helyett tudatos cselekvés kell • Nem a munkásság, hanem a kommunista párt mint élcsapat lép fel • A párt működési rendje a „demokratikus centralizmus” • csak a „választott” vezetés hozhat döntést, ez a döntés viszont mindenkire nézve kötelező, kétség nélkül végrehajtandó; vita csak a döntés meghozatala előtt lehet • „Leggyengébb láncszem” elmélete • „a forradalom nem iparosodott országban győzhet először • a szegényparasztság is forradalmi osztály • „permanens forradalom” eredetileg Trockij elmélete, kettős jelentéssel • polgári forradalmat azonnal szocialista forradalomnak kell követnie (mivel előbb jött létre a proletariátus, mint a burzsoázia) • ezután a forradalmat exportálni kell más országokba is (világforradalom!) • Az imperializmus a kapitalizmus legfelsőbb (és utolsó) foka • Cél a világforradalom kirobbantása • Georgij Plehanov: ipar híján eredeti felhalmozás kell, ennek piszkos munkája viszont totális diktatúrához vezet majd • Messianizmus és önkényuralmi jelleg már Lenin idején is • Az elmélet „tudományos”; hirdetői papok/szentek módjára lépnek fel

7. Az orosz forradalmak • A birodalom a forradalmak kitörése előtt szétzilálódott • A cár a fronton, Raszputyin otthon, a nemzetiségek forrongnak, a katonák megcsömörlöttek a harcoktól • Februári forradalom: Ideiglenes Kormány és petrográdi szovjet • A háború folytatása súlyos hiba volt • A bolsevik befolyás minimális a szovjetekben • Lenin, a német „export” – áprilisi tézisek, több puccskísérlet • Alkotmányozó nemzetgyűlés terve • A Kornyilov-„puccs” legendája – valójában tragikus félreértés egy politikai kalandor miatt • Október: katonai puccs egy szétesett állam ellen, a pétervári szovjet nevében, de annak ellenére. A terv Leniné, a kivitelezés Trockij érdeme; Sztálin szerepe igen csekély volt a hatalomátvételben • Dekrétumok: „béke”, föld, kormányzás; nemzetgyűlés szétkergetése • Az állam élén: Népbiztosok Tanácsa, a párt élén: Politbüro

8. A háború következményei • tízmillió halott katona + spanyolnátha • hazug propaganda elterjedése – gyűlölet Európa népei közt • a háborús „bűnösök” keresése, bosszúvágy, nacionalizmus • óriási pusztítás, anyagi károk • a hadviselő államok gazdasági megroppanása, viszont az USA és Japán megerősödése: Európa hanyatlása • blokád: a gazdasági kapcsolatok megszakadása • forradalmak Oroszország mellett a (fél)periféria más országaiban is (főleg: Németország) • Köztes-Európa birodalmainak szétesése (spontán felbomlás, az „elnyomott népek” új államokat alapítanak) • nők munkavállalása, egyenjogúsága (pl. választójog) • választójog általános kibővülése is (szegényebb rétegekre)

9. Az igazságos békekötés akadályai • az antant csak névleg fogadta el a 14 pontot, önrendelkezést • nyílt diplomácia helyett a tízek, ill. négyek tanácsa zártan döntenek • a helyszín (Párizs) hisztérikus légköre, uszító sajtója • a győztesek „előkonferenciája” végleges döntéseket hoz (vesztesek nélkül dönt: diktált béke) • a hosszú fegyverszüneti időszak véglegessé tett mindent • a túl sok bizottság miatt átláthatatlan az összhatás • az USA kivonta csapatait és hiteleit: nincs adu ásza • Wilson nem hozott konkrét javaslatokat, mindig csak bírált • a naiv amerikaiakat orruknál fogva vezették, nem tudtak alkudni sem (a többiek túlzott követelésekkel álltak elő) az igazság és a bosszú furcsa keveréke!

10. A Nemzetek Szövetsége • Wilson 14. pontja alapján • minden békeszerződés első fejezete • feladata: kollektív biztonsági rendszer (de csak addig sikeres, amíg tart a konszolidáció!) • tagjai: eleinte csak győztes és semleges államok (de az USA sem) • fő szerve a Tanács – nem képvisel minden nagyhatalmat • vitás kérdések állandó döntőbíróság elé kerülnek • a béke megsértőivel szemben csak gazdasági szankciók • mandátum-rendszer (a vesztesek gyarmataiból) • kisebbségvédelmi szerződések garanciája • „cordon sanitaire” bázisállamai: önrendelkezési elv megsértése • szilárdságuk biztosítására kellett a kisebbségek védelme • az új államok elismerésének ez a feltétele • egyéni jogokat garantál csak (állampolgárság, jogegyenlőség, politikai jogok, anyanyelvi oktatás, kulturális egyesületek)

11. Versailles, 1919. június 28. • Németország elveszti területének 13%-át (71.000 km2-t) • Elzász-Lotharingia, Eupen, Észak-Schleswig, Posen, Kelet-Szilézia, Danzig, korridor (No. területét Lengyelország így kettévágja!) • Megtiltják az Anschluss-t (Ausztria csatlakozását) • Elveszik összes gyarmatát, flottáját • ismeretlen összegű jóvátételre kötelezik • szénbányái felett jó időre elveszti uralmát (Saar-vidék ön-álló állammá válik + kártérítés) –» gazd. következmények!! • egyoldalú leszerelésre kényszerítik (100 ezer fős hivatásos sereg, a Rajna-vidék demilitarizálása) • az országot kollektív felelőssé minősítik („háborús bűnös”) • a „le sem győzött” Németország aláírja a diktált békét • „tőrdöfés”-elmélet; a gyenge demokrácia lejáratódik • túl szigorú, hogy elfogadják, de nem eléggé, hogy ne tudjanak visszavágni

12. A többi békeszerződés • Saint-Germain, 1919. szept. 10 „L’Autriche, c’est le reste” • etnikailag német területeket igényli csak • az Anschluss-terve és tilalma, s emiatt más téren engedményeket kap • Neuilly, 1919. nov. 27. Bulgária • plusz területeket igényel, ehelyett régebbieket is elveszt • Trianon, 1920. jún. 4. Magyarország • hibás béke-előkészítés, az integritás-elv • „egy jó közlekedési vonalért feláldozhatunk párszázezer magyart” • a Tanácsköztársaság szerepe elhanyagolható a határok létrejöttében! • Apponyi beszéde és a „vörös térkép” • Sèvres, 1920. aug. 10. Törökország • öt korábbi szerződés előre felosztotta; ezzel szemben azonban nemzeti ellenállás és belső (forradalmi) megújulás – Musztafa Kemál „Atatürk” katonai sikerei érvénytelenítik a „szultán békéjét” • Lausanne, 1923. júl. 24. Törökország • egyenrangú fél; etnikai határok, nincs jóvátétel

13. a legnagyobb viták a győztesek között bontakoztak ki Jugoszlávia: „brigama” – három győztes szomszéd is Fiume: ütközőállam – városállam – annexió Bánát: francia semleges zóna, a terület megosztása „etnikai” elv szerint Csehszlovákia: nyelvi–etnikai és/vagy történeti állam? Teschen: három bizottság, egy kis háború Epirusz, Dodekanészosz, Korfu legnagyobb csalódás: Olaszországban. Következmény: szélsőséges mozgalmak, fasizmus Breszt-Litovszki béke, 1918. márc. polgárháború és „intervenció” nem hívják meg Párizsba Curzon-vonal, 1919. dec. Lengyelország dilemmája: merre hódítson? lengyel preventív háború, a „varsói csoda”, 1920. aug. «–» a szovjet világforradalom terve Finnország, Baltikum: tanácskísérletek bukása Románia: Besszarábia elvesztése Kaukázus: átmeneti függetlenedés összesen 900.000 km2 területi veszteség A kis győztesek vitái és Szovjet-Oroszország