Víz keretirányelvek keretirányelvek (VKI, water framework directives, WFD) Általános áttekintés

1. Víz keretirányelvek keretirányelvek (VKI, water framework directives, WFD)Általános áttekintés Irodalom COMMON IMPLEMENTATION STRATEGY FOR THE WATER FRAMEWORK DIRECTIVE (2000/60/EC) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2000/60/EK IRÁNYELVE, Hivatalos IM fordítás – 2004.

2. Vizek monitorozásának módjai

3. A folyóterhelési megközelítés 8Riverine load) a folyó összes terhelésével foglalkozik. Ez a pontforrások összessége és a számított diffúz szennyezések együtt. • A szennyezési út (pathway) megközelítés leírja kibocsájtótol a folyóig történő transportot és kémiai biológiai folyamatokat. • A szennyezőforrás (sourcce) megközelítés a szennyezőket vizsgálja.

4. 2000: EU Víz Keretirányelv A fenntartható vízgazdálkodás hosszú távú európai programja • Célok: • Ökoszisztémák védelme • A vizeket érő szennyezések fokozatos csökkentése • A fenntartható vízhasználatok hosszú távú biztosítása • Balesetek, szélsőséges események káros környezeti hatásainak megelőzése

5. Vízpolitika és analízisek fejlődése

6. Fenntartható Fenntartható vízgazdálkodás Cél: biztosítani a jövő generáció vízzel kapcsolatos elvárásainak teljesítését Rugalmasság és elővigyázatosság Zárt víz- és anyagforgalom Társadalmi, politikai és közgazdasági szempontok Összefonódó ökológiai és mérnöki személet Szemléletváltás a vízgazdálkodásban

7. VKI bevezetésének szükségessége A vízkészletek túlhasználata • A népesség mintegy 18%-a, csaknem minden ötödik ember, azaz 1.1 milliárd fő nem jut egészséges ivóvízhez. • A szennyezett vízzel terjedő betegségekben becslések szerint naponta húsz-harminc ezren halnak meg. • A vizes területek nagysága az elmúlt évtizedekben felére apadt, miközben a víz iránti igény a következő emberöltőben mintegy 50%-kal lesz magasabb. A vizek monitorozása aránylag könnyen megoldható, és nagy jelentőséggel bír.

8. VKI céljai • 2015-ig újra kell szaporítani a túlhalászat miatt kipusztulással fenyegetett halfajtákat, különösen az észak-Atlantióceáni térségben. • A biodiverzitás (faji sokféleség) csökkenésének megakadályozása (korallzátonyok pusztulása, gátak stb.). • A tengerparti zónák és a sekély, szárazföld közeli tengerrészek fenyegetettségének veszélye nyilvánvaló. • Ivóvízkészletek megőrzése. • Szennyezőforrások hatékony ellenőrzése. • Nemzetközileg egyértelmű mutatók. • Előzménye a többi közegre megalkotandó monitoring rendszernek.

9. VKI monitoring célja: • Átfogó állapotjellemezés ökológiai és kémiai oldalról is. Jelenlegi monitoring jellegzetességei • Nagyobb vízfolyások, tavak • Mintavételi hely függvénye szennyezés bevezetése, határszelvény, nagyobb befolyó • Nem víztest minősítés, hanem hely • Vízhozam és vízszint mérés • Kémiai, fizikai paraméterek, • toxikológia csak bevezetésnél • Üledékvizsgálat nem rendszeres • Nincs térinformatikai megjelenítés

10. VKI lényegesebb elemei • A környezeti célkitűzések megfogalmazása nem helyi, hanem általános követelmények szerint történik. • Az ökologiának kiemelt szerepe van. • A jó állapot elérésének eszköze az emberi hatások mértékének csökkentése. • Az európai integrált vízgazdálkodás kialakításának elő lépése. • A tagállamokra és a belépőkre kötelező az alkalmazása. • Alapelvei közé tartozik a szennyező fizet elv, és a nyilvánosság bevonása.

11. VKI monitoring jellegzetességei

12. VKI alapelve A rendszerben a biológiai mutatok az alapvető jellemzők. A biológiai jellemzők megmutatják a környezet állapotát, akkor is ha még nem találták meg a konkrét szennyezés okát. A biológiai mutatók felvilágosítást adnak a szennyezés • idejére (elpusztult és újraéledt fajták eloszlása • súlyoságára (pusztulás regenerálodás adatai) • szóbajöhető szennyezők csoportjára (pl. ösztrogének, Pb.). A biológia jellemzők alapján a kémiai vizsgálatok köre leszűkíthető, és az ismertlen szennyezők keresése elinditható.

13. VKI alapelve • A biológiai mutatók alátámasztására más mutatók monitoringa is történik. • Fizikai kémia paraméterek: Általános vízkémiai paraméterek (hőm, pH, stb • Kémiai paraméterek: (pl. elsődleges szennyezők, cianid, stb.) • Hidromorfologia paraméterek (áramlás, folytonosság stb.)

14. Hagyományos, kémiai méréseken alapuló monitoring • A felmérés egyes szennyezések kémiai meghatározásán alapul. • A listán lévő összes komponenst analizálja. Hátrányok • A listán nem szereplő anyagok kiesnek az észlelésből, • Csak pillanatnyi állapotot rögzíti, • Hosszadalmas és drága, • A vizsgálatok maguk is környezeti terhelést okoznak.

15. Víztípusok fő osztályai • Felszíni vizek (folyóvizek, állóvizek) • Felszín alatti vizek • Átmenti vizek (folyó torkolatok) • Parti tengervíz Ezeken belül megkülönböztetünk: természetes, mesterséges, erősen módosított víztesteket

18. VKI monitoring jellegzetességei • Nem egy adott mintavételi helyről, hanem a víztest egészéről kell információ, meg kell adni a víztest jellemző állapotát, sőt az állapot számszerű megbízhatóságát is • Többszintű, elkülönül az állapotértékelés, kivizsgálás és beavatkozás hatásvizsgálata • Rendszeres üledékvizsgálattal akkumuláció vizsgálat • Fontos szerep jut az ökológiai vizsgálatnak, de hidromorfológiai, fizikai és kémiai vizsgálat is történik

19. A VKI monitoring rendszerek kialakításának általános alapelve • Felszíni vizes feltáró, operatív és vizsgálati monitoring: jó ökológiai állapot” és a „jó kémiai állapotának monitoringja • A felszín alatti vizek „jó kémiai állapotának” és „jó mennyiségi állapotának monitoringja. Minden egyes, a programhoz tartozó paraméterre meg kell adni a mérési gyakoriságot, ciklust és a hozzá kapcsolódó mérőállomások számát. Magyarországon • 392 mintavételi helyen történnek rendszeres felszíni vizek monitoringja míg a felszínalattiaké 1772 helyen. • Határvizek 123 állomás

20. VKI területi alapelve • A rendszer a vízgyűjtő medencék szerint osztja fel a területeket. A rendszer előnye, hogy a funkcionálisan egy csoportba tartozó területeket egyként kezeli. A folyamatokat végig tudja követni terjedésük szerint. • A régi közigazgatási rendszer szerinti felosztás nem követte a földrajzi (terjedési, funkcionális) viszonyokat.

21. Monitorozási típusok a VKI-ban • Feltáró (surveillance) monitoringa víztestek kiinduló állapotát jelzi. • Operatív (operational) monitoring a kiindulási állapothoz lépesti változásokat mutatja: • Vizsgálati, eseti (investigative) monitoringot balesetek, kiugró szennyezések vagy szennyezők ellenőrzésére alkalmazzák. • Kiegészítő monitoringok szükségesek a védett (ivóvíz, speciális élőkörnyezet stb.) fokozott ellenőrzésének érdekében.

22. Feltárási és felügyeleti monitoring • Célja: • vízterek kijelölésének véglegesítése • vízterek kiindulási állapotának jellemzése • a környezeti szempontból kritikus vízterek kiválasztása • információk egyéb monitoring tervezéséhez • a vízminőségi állapot átfogó bemutatása • az emberi hatások és az állapotjellemzők közötti összefüggések bemutatása, hosszú távú trendek kimutatása • Mérendő paraméterek: • hidrológiai, hidromorfológiai jellemzők • biológiai jellemzők (fitoplankton, típus-specifikus flóra, gerinctelenek, halak) • kémiai paraméterek (alapparaméterek, kibocsátott kiemelt • szennyezőanyagok vagy nagy mennyiségben kibocsátott egyébanyagok

23. A feltáró monitoring keretében végzett vizsgálatok folyóvizeken

24. A feltáró monitoring keretében végzett vizsgálatok tavakon

25. Vizsgálati monitoring • Célja: • a határértéket meghaladó koncentráció ismeretlen okának feltárása • a biológiai állapot nem megfelelő és ennek oka ismeretlen • havária jellegű szennyezések feltárása Mérendő paraméterek: A céltól függően.

26. Eseti Monitorozó programok tervezése WFD 2 szerint • A vízgyűjtő veszélyezettségének megállapítása • A megfelelő intézkedések elmulasztásának a lehetséges következményei • A tervezet programok hatása • Mintázóhelyek : • Reprezentatív mintázó helyek kiválasztás a veszélyeztetés függvényében • hatástanulmányok • A monitorozandó komponensek kiválasztása

27. Operatív monitoring • Célja: • a célkitűzések szempontjából kockázatos vízterek állapotának folyamatos megfigyelése • a beavatkozások hatásának nyomon követése • ahová kiemelt szennyezőanyagot, vagy nagy mennyiségű szennyezőanyagot vezetnek • védett vízfolyás-szakaszok monitoringja • Mérendő paraméterek: • a vizsgált terhelésre érzékeny hidrológiai, hidromorfológiai vagy biológiai elem • az adott víztérbe bevezetett kiemelt szennyezőanyagot, vagy nagy mennyiségben bevezetett szennyezőanyagot

28. TAVAK Operatív monitoringja (HUSWPS_1LW )Vizsgálandó minőségi elemek

29. Monitorozó programok tervezése WFD 2 szerint • Eseti monitoring (Annex V.) • A vízgyűjtő veszélyezettségének megállapítása • A megfelelő intézkedések elmulasztásának a lehetséges következményei • A tervezet programok hatása • Mintázóhelyek : • Reprezentatív mintázó helyek kiválasztás a veszélyeztetés függvényében • hatástanulmányok • A monitorozandó komponensek kiválasztása

30. Operatív monitoring" oszlopban alkalmazott kódszámok (1-8.) a kockázatosságot jelölik számmal • 1. tó, tápanyag és szerves kockázat miatt kijelölt mintavételi hely (HUSWPO_1LWNO) • 2. tó, hidromorfológiai kockázat miatt kijelölt mintavételi hely (HUSWPO_1LWHM) • 3.folyó, veszélyes anyag kockázat miatt kijelölt mintavételi hely (HUSWPO_1RWPS) • 4. folyó, tápanyag és szervesanyag kockázat miatt kijelölt mintavételi hely (HUSWPO_1RWNO) • 5. folyó, hidromorfológiai kockázat-1. miatt kijelölt mintavételi hely(HUSWPO_1RWHM)(a hosszanti átjárhatóság akadályozottsága) • 6. folyó, hidromorfológiai kockázat-2. miatt kijelölt mintavételi hely(HUSWPO_2RWHM)(völgyzárógátas átfolyó tározó, duzzasztás, vízkivétel, vízmegosztás hatásai) • 7. folyó, hidromorfológiai kockázat-3. miatt kijelölt mintavételi hely (HUSWPO_3RWHM)( keresztszelvény menti elváltozások, szabályozással kapcsolatos elváltozások hatásai) • 8. folyó, hidromorfológiai kockázat-4. miatt kijelölt mintavételi hely (HUSWPO_3RWHM)( keresztszelvény menti elváltozások, szabályozással kapcsolatos elváltozások hatásai)

31. Operatív monitoring paraméterei és gyakori-ága függ a víztestek veszélyezettségétől Tápanyagtartalom miatt kockázatos tavak mintázása

32. A VKI a védett területekre vonatkozó kiegészítő monitoring • Ivóvízkivétellel érintett víztestek monitoringára külön mérések, de más védettség is (pl. természetvédelmi védettség, nitrát irányelv szerint kijelölt érzékeny terület, városi szennyvizes irányelv alapján érzékeny terület, ivóvízkivételre kijelölt, halas vízként vagy fürdővízként kijelölt víztest, stb.).

33. A VKI a védett területekre vonatkozó kiegészítő monitoring • Ivóvízkivétellel érintett víztestek monitoringára külön mérések, de más védettség is (pl. természetvédelmi védettség, nitrát irányelv szerint kijelölt érzékeny terület, városi szennyvizes irányelv alapján érzékeny terület, ivóvízkivételre kijelölt, halas vízként vagy fürdővízként kijelölt víztest, stb.).

34. Víztest jellemzése, minősítése

35. Határértékek definíciói • Szennyezettségi határérték: Felszín alatti vizeknél az ivóvízminőséget meghatározó koncentráció • Kármentesítési célállapot határérték: Az alkalmazott technológiával elérendő koncentráció érték az emberi egészség, az ökoszisztéma és a környezeti elemek károsodásának megelőzése érdekében • Egyedi szennyezettségi határérték Egy adott területre megengedett érték, ami nem lehet szigorúbb a szennyezettségi határértéknél

36. Igénybevételi határérték: A víztest egy adott behatárolt részén megengedett legnagyobb vízszintsüllyedéshez tartozó igénybe vehető összes vízmennyiség [m3/év] Fontos!! 2000. VI.7. tilos felszín alatti vízbe és mélyművelésű bányába közvetlenül kockázatos anyagot elhelyezni. Kockázatos anyag elhelyezése engedélyköteles tevékenység!!!!!!!!!!!!!! És adatszolgáltatás kötelező

37. Biológiai elemek felszíni vizeknél • A vízi flóra (aquatic flora) összetétele és sokasága • Makroszkópikus gerinctelenek (Macroinvertebrate) összetétele és sokasága. • A fenéklakó gerinctelen fauna (benthic invertebrate) összetétele és egyedsűrűsége • A halfauna (fish) összetétele és egyedsűrűsége. Tavaknál még • A fitoplankton (phytoplankton) összetétele, egyed sűrűsége és biomasszája.

38. Fitoplanktonok mikroszkópos képe

39. Fenéklakó gerinctelen fauna monitorozás

40. Vízi flóra monitorozása

41. Makroszkópikus gerinctelenek VITUKI: A Duna vízi makrogerinctelen élővilága

42. A VKI a védett területekre vonatkozó kiegészítő monitoring • Ivóvízkivétellel érintett víztestek monitoringjára külön mérések, de más védettség is (pl. természetvédelmi védettség, nitrát irányelv szerint kijelölt érzékeny terület, városi szennyvizes irányelv alapján érzékeny terület, ivóvízkivételre kijelölt, halas vízként vagy fürdővízként kijelölt víztest, stb.).

43. Mintavételi helyek kódja megmutatja a mintavétel jellegét és okát Feltáró monitoring "oszlopban az"F" a folyó (HUSWPS_1LW) , a "T" a tó (HUSWPSW_1RW)mintavételi helyeket jelöli Tó, tápanyag és szerves kockázat miatt kijelölt mintavételi hely (HUSWPO_1LWNO) tó, hidromorfológiai kockázat miatt kijelölt mintavételi hely (HUSWPO_1LWHM) Folyó, tápanyag és szervesanyag kockázat miatt kijelölt mintavételi hely (HUSWPO_1RWNO)

44. A minősítéseket színkóddal is jelölik

45. Referencia állapot

46. A vizek besorolása, kódolása EU szinten egységes • Víz típus • Hely • Nagyság • Jelleg • Ökológiai paraméterek • Természetesség • Veszélyezettség

47. Tipológia, víztípus Osztályozás a tengerszint feletti magasság szerint: magas: >800 m közepes magasságú: 200-800 m mély fekvésű: <200 m Osztályozás a vízgyűjtő terület nagysága alapján kicsi: 10-100 km2 közepes: >100-1000 km2 nagy: 1000-10 000 km2 igen nagy: >10 000km2 Geológia (folyómeder): meszes szilikátos szerves

48. Víztípus Ökorégió: Magyar Alföld Al-ökorégió: hegyvidék, síkvidék, dombvidék Típusok definíciói hidrogeokémiai jelleg (szilikátos, meszes, szerves), meder anyaga (durva, közepes, finom), vízgyűjtő mérete (kicsi, közepes, nagy) Elnevezés: ér, csermely, patak, kis folyó, közepes és nagy folyó

50. Az emberi tevékenységek környezetihatásainak áttekintése, felszíni vizek • Jelentős pontszerű terhelések: települési szennyvíztisztítók kibocsátásai, ipari kibocsátások • Jelentős diffúz terhelések: mezőgazdasági növényi tápanyag és peszticid felhasználás, csatornázatlan települések lakossági szennyvízszikkasztása • Jelentős vízkivételek: mezőgazdasági, ivóvízellátás, ipari, oldaltározó, vízmegosztás energetikai célra, Hidromorfológiai változástatások: völgyzárógátas tározók, medertározás, duzzasztás, árvízvédelmi töltések, depóniák, mederátvágás, mederáthelyezés, folyószabályozás keresztirányú művekkel, mederkotrás, partvédelem