Kalandozások és életmód

1. Kalandozások és életmód Tk, 199-201. oldal

2. Kalandozások • a letelepedést követően kezdődtek • nyugati irányban jól szervezett hadsereggel bíró államok találhatók - nem sikerült őket huzamosabb ideig leigázni • céljuk nem a hódítás, hanem a zsákmányszerzés volt - segítettek a törzsi feszültségek csillapításában is • egész Európát bejárták • szokatlan harcmodorukkal kezdetben hatalmas sikereket arattak

3. elképzelhető, hogy a magyarok az avar koronát keresték – talán a mai Szent Koronát

4. Híres hadjáratok • számuk 40-60 • 926: Szentgalleni kaland • 933: Merseburg – Madarász Henrik győzelme • 955: Augsburg (Lech mező) – I. Ottó győzelme - Lehel kürtje - nem volt megsemmisítő vereség - a legyőzhetetlenség mítosza ért véget • 958: Botond monda • 970: az utolsó hadjárat Bizánc ellen

6. Harcmodor • a nyugat-európai seregek elsősorban nehézfegyverzetű lovasságból álltak • a magyarok gyorsak, mozgékonyak voltak - hosszú időn keresztül ez volt sikerük egyik oka • Reginoprümi apát így írt szokatlan harcmodorukról: "Karddal nem sokat vágnak le, annál többet ölnek le nyilakkal, amelyeket szaruból készített íjakból oly művészettel igazítanak, hogy alig lehet azokat kikerülni... Előre száguldó vagy meghátráló lovakon harcolnak, gyakran színlelnek futást is.És nem tudnak sokáig harcolni egyébként, ha akkora lenne a kitartásuk is, amilyen erős a támadásuk, akkor elviselhetetlenek lennének. Többnyire a heves viadal közepén otthagyják az ütközetet és kevéssel utóbb a futásból visszafordulnak a csatába és amikor azt hinnéd, hogy már győztél, éppen akkor jutsz halálos veszedelembe."

7. Harcmodor • a könnyűlovas magyarok a törzs- vagy nemzetségfők vezetésével kisebb-nagyobb csapatokban kalandoztak - kard, kopja, buzogány, íj, fokos - taktika: - igyekeztek a nehézlovasságot minden oldalról körülfogni - nyilazni őket, majd menekülést színlelve visszafordultak és csapdába csalták az ellenséget • portyáik során Európa gazdag régióit sarcolták • több tényező kedvezett a magyaroknak - a meglepetésszerű lovas harcmodor - az országokat belülről gyengítő feudális anarchia - az Európát megosztó állandó háborúskodás

9. Társadalom • honfoglalók számát 200-500 ezer közé tehetjük • tudatos politika irányította a megtelepedést • 904-től Árpád a nagyfejedelem • törzsenként telepedtek le és alakították ki saját törzsi településeiket • hét törzs: Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer, Kürtgyarmat • hét vezér (Hétmagyar): Álmos, Előd, Ond, Kond, Tas, Huba, Töhötöm (Tétény) - törzsfők egy-egy országrész urai voltak • kp-i település a Megyer törzsfő szállása volt a mai Csepel-sziget területén

12. Társadalom • a törzsi keretek már erősen bomlottak - a társadalom erőteljesen differenciálódott – alapja a vagyon - alapsejt: nagycsalád – több családból állt • csúcsán a fejedelem állt • törzsfők (úr) – uraság, ország (7 vezér – hetedhét ország) • nemzetségfők (bő) – bőség • köznép és a szolganépek (ín) – ínség • rabszolgák – számuk minimális • külön csoportot alkottak a szabad népek – székelyek, besenyő határőrök

13. Településhálózat • nem volt egységes - téli és nyári szállások - a téli szállások lassan falvakká alakultak - földbe süllyesztett házak (korábban jurták) - a törzsfők és nemzetségfők udvarhelyei – piachelyek is - fejedelmi udvar - különböző mesteremberek (pl. íjászok, patkoló- és fegyverkovácsok, solymárok, tolmácsok, írnokok, prémesek) - gyógyító sámán(ok) – tudtak koponyát lékelni

14. Életmód • félnomád életmódot - ridegen tartott lovak, juhok, szarvasmarhák, sertések - köles, búza, árpa • mesterségek - prémek (fizetőeszköz) és a bőrök feldolgozása - fonás, szövés, nemezkészítés, varrás • ipar - vasverő műhelyek (vaskohászat, fémművesség) - fazekasműhelyek - szövőházak

15. Életmód Rakamazi griffes tarsoly • az azonos foglalkozásúak egy helyre kerültek • a kereskedelem is fejlődésnek indult - Kijev - Bizánc - Prága • ruházat - megőrizte keleties jellegét - a nők is nadrágot hordtak - kaftán, csúcsos bőrsüveg, gomb - tarsoly keleti luxuscikkek, ló, prém, szarvasmarha, só, ezüst

16. Vallás és művészet • a kereszténység elterjedése előtt sámánizmus (totemizmus) - táltos (sámán) dobot verve - révületbe esett - megküzdött a gonosz szellemekkel - jósolt - egyistenhit – az Ég Ura • Művészet - egységes és fejlett volt - számos perzsa, mohamedán és bizánci elemet vettek át