110 likes | 206 Views
Szabadesésben Az MSZP 2006-2010. közötti népszerűségvesztésének politikai napirendi magyarázatai. Beck László – Bíró Nagy András – Róna Dániel. Elmélet. társadalmi háttérváltozók és az attitűdök helyett a politikai napirenddel lehet megmagyarázni a rövidtávú ingadozásokat pártválasztásban
E N D
SzabadesésbenAz MSZP 2006-2010. közötti népszerűségvesztésének politikai napirendi magyarázatai Beck László – Bíró Nagy András – Róna Dániel
Elmélet • társadalmi háttérváltozók és az attitűdök helyett a politikai napirenddel lehet megmagyarázni a rövidtávú ingadozásokat pártválasztásban • Hangsúly a közvélemény napirendje és a pártpreferencia közötti kapcsolaton lesz: • ügybirtoklás • priming • választók memóriája • időkülönbözet • kumulatív hatás • performatív-hatás • Napirend-észlelés: szűrő (Zaller, szelektív észlelés, kultivációs elmélet) média-napirend közvélemény-napirend pártpreferencia
Módszertan • Havi pártpreferencia-adatok a választani tudók körében (Medián) • A napirend-érzékelés (priming) és a média tálalása (framing) egy mutatóban • A havi 15 ügy mindegyikénél kontextuális változó a tálalás (ellenzéki/kormánypárti) • Ezt besúlyoztuk a fontosságpercepcióval • Végül a 15 ügyre összevontuk az indexet, amely így az egész hónap napirendjének az indikátora lett
3 fő ügy: megszorítások, reformok és korrupciós ügyek • Legnagyobb a hatásuk, de a többinek is lehet jelentősége • Hosszú időn keresztül dominálták a napirendet, az egészségügyi reform már a bevezetése előtt • A megszorítások ellentmondtak a választási ígéreteknek • a választók becsapva érezhették magukat (performatív-hatás modell) • nem mindegy, hogy ki szorít meg: Bajnainak nem csökkent a népszerűsége a keményebb intézkedésektől sem • Az egészségügyi reform • bevezetésének voluntarista, elitista módja ellenmondott a szocialista szimpatizánsok konfliktuskerülő, populista politikai habitusának • paternalizmussal is szembe megy • konfliktusokat generált a koalíción belül • Negatív ügybirtoklás mindhárom esetben
korrupció • Figyeltek a szocik és azonnal reagáltak • Amikor nem volt botrány, akkor stagnált az index – nem felejtettek a választók • A ciklus végére már a „keménymag” is korruptabbnak tartotta az MSZP-t, mint a ciklus elején az egész társadalom
Konklúzió • A társadalom legnagyobb része tájékozott volt a ciklus kulcsfontosságú eseményeiről • a 2006 őszi események, a 2009-es miniszterelnök-váltás vagy a BKV-botrány nem eredményeztek azonnali elmozdulást • Azonban így is lehetett hatásuk (sorrendiség, kumulatív hatás) • MSZP számára kedvező hír nem volt – negatív események kiszorították, ezért a választók látóköréből is kikerültek azok
Köszönöm a figyelmet! ronadaniel84@gmail.com