1 / 11

Szabadesésben Az MSZP 2006-2010. közötti népszerűségvesztésének politikai napirendi magyarázatai

Szabadesésben Az MSZP 2006-2010. közötti népszerűségvesztésének politikai napirendi magyarázatai. Beck László – Bíró Nagy András – Róna Dániel. Elmélet. társadalmi háttérváltozók és az attitűdök helyett a politikai napirenddel lehet megmagyarázni a rövidtávú ingadozásokat pártválasztásban

jaser
Download Presentation

Szabadesésben Az MSZP 2006-2010. közötti népszerűségvesztésének politikai napirendi magyarázatai

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. SzabadesésbenAz MSZP 2006-2010. közötti népszerűségvesztésének politikai napirendi magyarázatai Beck László – Bíró Nagy András – Róna Dániel

  2. Elmélet • társadalmi háttérváltozók és az attitűdök helyett a politikai napirenddel lehet megmagyarázni a rövidtávú ingadozásokat pártválasztásban • Hangsúly a közvélemény napirendje és a pártpreferencia közötti kapcsolaton lesz: • ügybirtoklás • priming • választók memóriája • időkülönbözet • kumulatív hatás • performatív-hatás • Napirend-észlelés: szűrő (Zaller, szelektív észlelés, kultivációs elmélet) média-napirend közvélemény-napirend pártpreferencia

  3. Napirend-észlelés

  4. Módszertan • Havi pártpreferencia-adatok a választani tudók körében (Medián) • A napirend-érzékelés (priming) és a média tálalása (framing) egy mutatóban • A havi 15 ügy mindegyikénél kontextuális változó a tálalás (ellenzéki/kormánypárti) • Ezt besúlyoztuk a fontosságpercepcióval • Végül a 15 ügyre összevontuk az indexet, amely így az egész hónap napirendjének az indikátora lett

  5. 3 fő ügy: megszorítások, reformok és korrupciós ügyek • Legnagyobb a hatásuk, de a többinek is lehet jelentősége • Hosszú időn keresztül dominálták a napirendet, az egészségügyi reform már a bevezetése előtt • A megszorítások ellentmondtak a választási ígéreteknek • a választók becsapva érezhették magukat (performatív-hatás modell) • nem mindegy, hogy ki szorít meg: Bajnainak nem csökkent a népszerűsége a keményebb intézkedésektől sem • Az egészségügyi reform • bevezetésének voluntarista, elitista módja ellenmondott a szocialista szimpatizánsok konfliktuskerülő, populista politikai habitusának • paternalizmussal is szembe megy • konfliktusokat generált a koalíción belül • Negatív ügybirtoklás mindhárom esetben

  6. korrupció • Figyeltek a szocik és azonnal reagáltak • Amikor nem volt botrány, akkor stagnált az index – nem felejtettek a választók • A ciklus végére már a „keménymag” is korruptabbnak tartotta az MSZP-t, mint a ciklus elején az egész társadalom

  7. Konklúzió • A társadalom legnagyobb része tájékozott volt a ciklus kulcsfontosságú eseményeiről • a 2006 őszi események, a 2009-es miniszterelnök-váltás vagy a BKV-botrány nem eredményeztek azonnali elmozdulást • Azonban így is lehetett hatásuk (sorrendiség, kumulatív hatás) • MSZP számára kedvező hír nem volt – negatív események kiszorították, ezért a választók látóköréből is kikerültek azok

  8. Köszönöm a figyelmet! ronadaniel84@gmail.com

More Related