Transznacion lis s multinacion lis v llalatok

1. Transznacion�lis �s multinacion�lis v�llalatok K�sz�tette: F�bi�n M�ria f�ldrajz � k�rnyezettan II.

2. Transznacion�lis v�llalat (TNC), Multinacion�lis v�llalat (multi) A TNC-nak nevezz�k azt a v�llalatot, amely nemzetk�zi, azaz t�bb nemzetgazdas�got fel�lelo termel�si h�l�zatot tart fenn. A TNC-ket gyakran t�vesen multi-nak nevezik Multinacion�lis v�llalatok t�bbf�le identit�st vesznek fel, auton�mi�t tartva fenn a termel�sben �s a kereskedelemi szolg�ltat�saiban a k�l�nb�zo orsz�gokban helyi gy�kereket eresztve Transznacion�lis v�llalatok akt�van igyekeznek kik�sz�b�lni a nemzeti megfontol�sokat, hogy maximaliz�lj�k a k�zpontilag ir�ny�tott, de az eg�sz vil�gra kiterjedo beszerz�seikbol eredo lehets�ges elony�ket

3. A multik tulajdonosai t�bb nemzetbol ker�lnek ki, m�g a TNC-k tulajdonosai egy nemzetbol ker�lnek ki, gyakran egy el�g szuk, behat�rolhat� csoportb�l, �ltal�ban kevesebb mint 20 tulajdonossal (pl.: Nike: Phil Knight, Bill Bowerman) vagy ak�r egyetlen ember (pl.: Virgil c�gcsoport- Richard Branson) tulajdon�ban vannak, b�r t�bb orsz�gban is folytatnak tev�kenys�get.

4. A TNC-k muk�d�se k�lf�ldi le�nyv�llalatai r�v�n egyszerre t�bb nemzetgazdas�gra is kiterjed, �zletpolitik�ja a v�llalat �sszmuk�d�s�nek eredm�nyess�g�re, glob�lis optimaliz�l�sra orient�lt, �s elsosorban az anyaorsz�gban l�vo ir�ny�t�csoport �rdekei �ltal meghat�rozott Az anyav�llalatok k�zel 80%-a a fejlett orsz�gokban, a le�nyv�llalatoknak viszont 90%-a az alacsony vagy k�zepes j�vedelmu �llamokban tal�lhat�. C�ljai: a k�lts�g minimaliz�l�s �s a profit maximaliz�l�sa Piacszerz�s Tulajdonszerz�s, strat�giai c�lok Hat�konys�gn�vel�s

5. Transznacionaliz�l�d�s ir�nyai Kifel� ir�nyul� (k�lso) transznacionaliz�l�d�s Befel� ir�nyul� (belso) transznacionaliz�l�d�s Intafirm kereskedelem: v�llalaton bel�li kereskedelem, ami egy belso �rrendszert hat�roz meg

6. Vonz� t�nyezok Nemzetk�zi befektet�si d�nt�s fontoss�gi sorrendje a t�rs�g megv�laszt�s�hoz: Piac bov�l�se A piac nagys�ga Profitkil�t�sok Politikai �s t�rsadalmi biztons�g Jogi �s szab�lyoz�si k�rnyezet A munkaero minos�ge Az �zleti infrastrukt�ra minos�ge �s �zleti k�rnyezet Az emberi �s p�nz�gyi eroforr�sokhoz val� hozz�jut�s B�rk�lts�gek K+F forr�sok �s k�pess�gek Az �llami kereskedelmi politika jellege A nyersanyagforr�sok k�zels�ge �s hozz�f�rhetos�ge

7. A multik a legdinamikusabban fejlodo v�llalatok k�z� tartoznak Pl.: hipermarketek Oka: Gazdas�gi erof�l�ny Vesztes�gek orsz�gok k�z�tti �tcsoportos�t�sa

8. TNC-k hat�sa az �llami gazdas�gpolitik�ra A globaliz�ci� hat�s�ra no az �rdekk�l�nbs�g az �llam �s a TNC-k k�z�tt Okai: A TNC-k az �llam �ltal meghat�rozott int�zm�nyi keretfelt�telek k�zt muk�dnek: alkalmazkod�si k�nyszer Ha az �llami felt�telrendszer nem megfelelo a TNC sz�m�ra: mozg�konyak A TNC-k a gazdas�gi eroviszonyok r�v�n befoly�solj�k a korm�ny ellenorz�si, szab�lyoz�si lehetos�geit

9. A TNC-k hat�sai haz�nkban Az Ecostat (KSH Gazdas�gi �s Informatikai Int�zet) vizsg�latai szerint Mo-on 159 TNC muk�dik (2004) �ltal�ban: n�velt�k a szeg�nys�get, ahol az orsz�g belso gazdas�gi probl�m�kat nem tudta kezelni Befoly�solja: a lakoss�g j�vedelm�t, foglalkoztat�s�t, muszaki fejlod�s�t Kereskedelmi �s fizet�si m�rleget A t�rsadalmi j�l�tet A nemzetk�zi versenyk�pess�get: moderniz�l�d�s

10. Magyarorsz�g legnagyobb v�llalatai MOL Audio Hung�ria M�hor Kft. Flecstronics T-com Philips

11. A transznacion�lis v�llalatok sz�ma 2004-ben 77 ezer volt, amelyek �sszesen 770 ezer k�lf�ldi �rdekelts�ggel rendelkeztek Szemben a 1995-�s 45 ezer v�llalat illetve 280 ezer k�lf�ldi �rdekelts�g Befoly�sukra jellemzo, hogy a vil�g orsz�gai �sszes�tett exportj�nak a fel�t �ll�tott�k elo, m�g 1995-ben csak a harmad�t 62 milli� embert foglalkoztattak, ami fok�nt 3 t�rs�gbol van: USA, Jap�n, EU

12. Az amerikai Fortune �js�g minden �vben megjelenteti a Global 500 c�mu list�j�t. Az elo t�z helyet: 6 amerikai ( Exxon Mobil, General Motors, Ford Motor, Gerer�l Electric, Chevron Texaco, Wal-Mart Stores), a n�met Daimler Chryler, a jap�n Toyota Motor, a brit BP �s a brit-holland Royal Dutch Shell foglalja el