Az előadások sorrendje ez után

1. Az előadások sorrendje ez után Próbálunk logikusan végighaladni a gyógyszer „születésétől” az embernek való beadásáig Nyilvánvaló, hogy ez a gyógyszerkutatással kezdődik! 1

2. A gyógyszerkutatás szabályozása 2

3. Valóban gyógyszerkutatást végzünk?Biztos?Vagy „csak” biológiailag aktív anyagokkal kapcsolatban „kutatunk”? Ismétlés az elmúlt szemeszterből 3

4. Gyógyszerkutatás forgalmazható gyógyszerkészít-mény minél előbb figyelembe veszi, beépíti ami szükséges Biológiailag aktív anyagok kutatása publikáció, disszertáció… nem veszi figyelembe, csak a saját szakmai szabályait ami érdekes célja a gyógyszerengedélyezési (jog)szabályokat tárgya 4

5. A gyógyszerkutatás egymásra épülő fázisai „molekula-kutatás” állatkísérletes farmakológia gyógyszerformagyártásának rögzítése a hatóanyag minőségének rögzítése” humán klinikai vizsgálatok állatkísérletes toxikológia engedélyez-tetés gyógyszerforma-fejlesztés a hatóanyag gyártásának rögzítése” időskála (megkezdés) 5

6. Lehet a gyógyszert célratörően „kutatni” és lehet „kutatgatni” !engedélyezésre benyújtható a dokumentáció valamilyen kutatási eredmény 1. ! 2. ? 3. ! 6

7. Szabályozható-e a gyógyszerkutatás? • Van, ami jogszabályokkal, közvetlenül állatkísérletek: általános elvek és egyes vizsgálatok minőségbiztosítása humán klinikai vizsgálatok • Az összes többi jogszabállyal csak közvetvejogszabály megmondja, hogyan kell a dokumentációt összeállítani és benyújtani, s szakmai útmutatókkal („soft law”) közvetlenül 7

8. Az új gyógyszer „kutatása és kifejlesztése” • Nálunk gyakran mondják: • a hatóanyag feltalálása a kutatás • s ebből gyógyszerformát fejlesztenek • Az angol R&D (research and development) értelme: ha kikutattak egy hatóanyagot, ebből akkor lesz gyógyszer, ha ki/továbbfejlesztik gyógyszerkészítménnyé! Nem választható szét és egyik sem magasabbrendű! 8

9. Tehát új gyógyszer: „kémiai dosszié” indirekt szab. direkt szab (GMP) Új hatóanyagot találnak • szintézis • gyártás • fizikai és kémiai minőség • bomlási folyamatok Állatkísérletek • farmakológia • toxikológia Gyógyszerkészítmény-fejlesztés • összetétel (ennek logikája) • gyártás • kémiai és gyógyszerforma-minőség • eltarthatóság Klinikai vizsgálatok embereken A dosszié összeállítása, kísérőiratok, engedélyezés „nemklinikai dosszié” indirekt szab. direkt szab. (GLP) „kémiai-gyógyszerészeti dosszié” indirekt szab. 9

10. Kémiai-gyógyszerészeti kutatás • Jogszabállyal tehát indirekt módon szabályozott. Miniszteri rendelet melléklete (közösségi irányelv alapján) megadja a forgalomba hozatali engedélyhez benyújtandó dokumentációk sorrendjét (nagyjából jelzi a kutatás logikus, egymásra épülő lépésit!) és tartalmát • Rengeteg útmutató („soft law”) ad direkt szabályozást 10

11. Kémiai-gyógyszerészeti kutatás Az elmondottakból („a gyógyszerkutatás indirekt szabályozása”)a forgalomba hozatali engedélyezési előadás gyógyszer-értékelésről szóló részében kapunk majd ízelítőt!

12. Állatkísérletek általános jogi szabályozása 1998. évi XXVIII. (állatvédelmi) törvény: az állatkínzás és az állatkísérlet definiálása • Az állatkínzás tilos (kivéve liba tollfosztása, liba-kacsa tömése), életének kioltása csak szükséges esetben és elkábítása után 12

13. Állatkísérletek, általában • Külön Korm. r. is van (243/1998. XII. 31.)! • Kísérleti állat: élő gerinces állat • Az állatkísérletek szabályozása:csak engedéllyel rendelkező intézmény, csak oktatási-kutatási célból (szépítőszerhez pl. nem!), a lehető legkisebb számú állat, lehetőleg kábítás alatt 13

14. Állatkísérletek, általában • Munkahelyi Állatkísérleti Bizottság, ez először jóvá hagyja a vizsgálati tervet • A vizsgálati tervet a megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás engedélyezi, ez hatósági felügyeletet is gyakorol... • A MÁB le is állíthatja a vizsgálatot… 14

15. A kísérletes toxikológiára vonatkozó, jogszabályban előírt minőségbiztosítási rendszer: a helyes laboratóriumi gyakorlat Good Laboratory Practice GLP 15

16. 9/2001. (III. 30.) EüM-FVM együttes rendelet a helyes laboratóriumi gyakorlat alkalmazásáról 16

17. Mire vonatkozik a GLP? • A nem-klinikai egészségügyi és környezetbiztonsági vizsgálatokra • Mi ez? Új anyagok biztonságos kezeléséhez ismerni kell Op, Fp, Lobb.p., toxicitás, lebomlás a környezetben, stb. adataikat az engedélyeztetésükhöz! 17

18. Tehát a GLP: olyan minőségügyi rendszer, amely a nem-klinikai egészségügyi és környezetbiztonsági vizsgálatok szervezésével és lefolytatásával foglalkozik, magában foglalja azok tervezését, végrehajtását, ellenőrzését, dokumentálását, archiválását és a zárójelentés kibocsátását 18

19. Milyen “engedélyezendő” új anyagokra vonatkozik? • gyógyszerek (humán, állat) • növényvédő szerek • ipari/háztartási “kemikáliák” 19

20. A GLP által ellenőrzött vizsgálatok típusai • Fizikai-kémiai • Toxicitási (akut - krónikus, reprodukciós, magzati, karcinogenitás, lokális tolerancia, toxikokinetika) • mutagenitási • ökotoxikológiai vízi és szárazföldi szervezeteken (folytatódik) 20

21. A GLP által ellenőrzött vizsgálatok típusai(folytatás) • Vízben-talajban-levegőben lebomlás, bioakkumuláció • szermaradvány (növényvédőszer) • mikroklímára, természetes ökoszisztémákra való hatás • az előzőekkel kapcsolatos analitikai-klinikai vizsgálatokra (klinikai: állat!) 21

22. A gyógyszerkutatáshoz szükséges állatkísérleteket… • …pontosabban: az új szerek nem-klinikai biztonsági („relatív ártalmatlansági”) és hatásossági vizsgálatait • nagyon sok útmutató („soft law”) szabályozza – ezekről majd a forgalomba hozatal engedélyezését megelőző értékelésről szóló előadásban! 22

23. A humán klinikai vizsgálatok szabályozása § 23

24. Vigyázat, a jogi szabályozásban itt nagyon könnyű eltévedni… • Az egészségügyi törvényben külön fejezet: Orvostudományi kutatások • A gyógyszertörvényben fejezet a Klinikaivizsgálatokról • 235/2009. (X. 20.) Korm. R. az emberen végzett orvostudományi kutatások, az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata, valamint az emberen történő alkalmazásra szolgáló, klinikai vizsgálatra szánt orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata engedélyezési szabályairól • 35/2005. (VIII. 26.) EüM r. az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatáról és a helyes klinikai gyakorlat alkalmazásáról 24

25. De ha valaki ezzel foglalkozik: • Az Egészségügyi Tudományos Tanácsról szóló • Az orvosbiológiai kutatásokról szóló • Az orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálatáról szóló EüM rendelet De jobb, ha végignézi a közigazgatási hatósági eljárásokról szóló törvényt is! 25

26. Ugyanis mi történt? • A megbízók, klinikusok, a klinikai vizsgálatszervező cégek „sírtak”, hogy csökken a vizsgálatok száma, egyszerűsítsük a meglévő – kiváló – szabályozási rendszert • Az EU Innovative Medicines Initiative keret-együttműködése hazai rendezvényein meg is állapodtunk… • …de a minisztériumi (főleg IRM) jogászok beléptek… • …és sokkal bonyolultabb lett, mint amilyen volt! 26

27. Dekódoljunk • „Emberen végzett orvostudományi kutatás”: minden ilyen kutatás, ami nem 2. és 3. (pl. új sebészeti technika…) • „Vizsgálati készítmények klinikai vizsgálata”: gyógyszernek szánt új szer Alcsoportja: beavatkozással nem járó vizsgálat (lásd később) • Orvostechnikai eszközök klinikai vizsgálata: pl. új pacemaker 27

28. A logika azt diktálná, hogy… • …az „orvostudományi kutatás” az általános, ennek része (mint „különös”) a „készítményekkel” végzett kutatás • szabályozási szempontból azonban alapvető különbségek vannak közöttük, az utóbbi szigorúbb! 28

29. Ami azonos (később mindez érthető lesz) Mind a készítménnyel, mind az a nélkül végzett humán kutatás • csak egészségügyi érdekből végezhető, hozzá • vizsgálati terv • informált beleegyezés (kiemelten: /korlátozottan/ cselekvőképtelen) • engedély • etikai jóváhagyás kell (más hasonlóságok is vannak) 29

30. Klinikai vizsgálat tehát • Vizsgálati készítménnyel • Ezzel, de „beavatkozással nem járó” • forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerrel, de azt nem a vizsgálat miatt kapja a beteg • nem térnek el az alkalmazási előírástól a beteggel semmi más nem történik, mint a „normál” kezelés során • az adatokat epidemiológiai módszerrel elemzik • (voltaképpen: szokásos módon kezelt betegek adatainak utólagos feldolgozása!) • Orvostechnikai eszközzel • Egyéb (pl. sebészet)

31. Klinikai vizsgálatok, 1

32. Klinikai vizsgálatok, 2

33. (jelmagyarázat) • ETT = Egészségügyi Tudományos Tanács, ennek etikai bizottságai: • TUKEB = Tudományos Kutatásetikai Bizottság • HRB = Humán Reprodukciós Bizottság • KFEB = Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság 33

34. A valóságban ennél is bonyolultabb …de nem foglalkozunk minden részlettel Például a klinikai vizsgálati terv lényegesebb módosítása: • A KFEB-nek 30 napja van • Az OGYI-nak 22 napja Ezt Korm. R. írja elő: naptári nap Ezt közvetlenül nem írja elő jogszabály, a közigazgatási eljárási törvényből következik: munkanap!

35. Az egészségügyi tv. • …általános szabályozásával kezdődik: • Emberen végzett orvostudományi kutatások fejezet • Általános, pl. új műtéti technikára is vonatkozik, de ez még a szerekkel való klinikai vizsgálatokra is 35

36. Emberen végzett orvostudományi kutatás Kizárólag új • diagnosztikai eljárás, • kezelési mód, • megelőzés, • rehabilitáció amely eltér a megszokott eljárástól és/vagy nem (teljesen) ismert anyagokkal/eszközökkel 36

37. Emberen végzett orvostudományi kutatás Feltételei(különböznek): • Cselekvőképes • Nem/korlátozottan cselekvőképes • Sérülékeny/függő helyzetű személyek: külön-külön szabályozás 37

38. Orvosbiológiai kutatás cselekvőképes személyeken • A kutatási tervet előzetesen engedélyezték (lásd később) • Korábbi vizsgálatok alátámasztják a jogosságát • A kockázat/haszon viszony megfelelő aránya • Másképp (állaton, stb.) nem is lehet • A személy beleegyezett 38

39. A személy beleegyezése Írásban adott beleegyezés szóbeli és írásbeli felvilágosítás után: • önkéntes, bármikor visszavonható • mi ez a vizsgálat, célja, ideje • mi történik vele, kellemetlenségek (pl. éjjel felkeltik, vért vesznek) • milyen előnye származhat • kockázat, a kártalanítás módja • ha nem vállalja: milyen egyéb lehetőségek • a felelős személy (vizsg. vezető) neve 39

40. Kiemelt „személy”-típusok, akikre speciális szabályok vonatkoznak • Cselekvőképtelen • Korlátozottan cselekvőképes • Cselekvőképes, de • sérülékeny • függő helyzetű 40

41. Orvostudományi kutatás cselekvőképtelen személyeken • Minden előző érvényes, azzal a különbséggel, hogy • Jogi képviselője egyezett bele • A kutatás a személy érdekét szolgálja (kivételek lásd később!) • Cselekvőképes személyen nem lehet 41

42. Orvostudományi kutatás korlátozottan cselekvőképes személyeken Lásd cselekvőképtelen, de azzal a különbséggel, hogy • Jogi képviselője mellettmaga is beleegyezett (gyermek is!) 42

43. Eltérés lehetséges az „a személy érdekét szolgálja” követelménytől Mind cselekvőképes, mind cselekvőképtelen vagy sérülékeny személyek esetében előfordulhat • az eredmény - belátható időn belül - hasonló személyek érdekét szolgálja influenza-vakcina kipróbálása! • minimális a kockázat • az egészségügyi miniszter engedélye kell – „de ez vizsgálati készítményekkel végzett vizsgálatra nem vonatkozik! 43

44. “Sérülékeny” személyek • Állapotos/szoptató nők: orvosbiológiai kutatásba csak akkor vonhatók be, ha • saját/gyermek/hasonló mások egész-ségügyi érdeke • máson nem is lehet • az egészségügyi miniszter (az ETT véleménye ismeretében) engedélyezi – de nem „szerekkel végzett” esetben 44

45. Függő helyzetű személyek • Katonák, fegyveres testületek tagjai • Fő szabályként nem vonhatók be vizsgálatba (parancsolnak nekik!) – kivétel pl. katonai kórház • Rabok • Fő szabályként csak akkor vonhatók be, ha a vizsgálat az ő egészségügyi érdekeiket szolgálja

46. Mikor lehet a személy beleegyezésétől teljesen eltekinteni Igen sürgős maga a beavatkozás, és az új eljárás igen nagy valószínűséggel az egyén egészségét szolgálja 46

47. Etikai bizottság • Független • Orvos, jogász, teológus, etikus, pszichológus tagjai is (nem csak orvosok!) 47

48. Orvostud. kutatás az emberi génállomány bevonásával Nem irányulhat • a leszármazott génállományára • új egyed létrehozására 48

49. A gyógyszertörvény a vizsgálati készítményekkel végzett klinikai vizsgálatokról • Az engedélyezéshatárideje nettó 60 naptári nap, ebből az etikai bizottsági véleményezésé 42 nap • Az OGYI engedélye kell • Immunológiai készítmények esetében az OEK szakhatóságként közreműködik 49

50. Klinikai vizsgálatok, részletek 35/2005. (VIII. 26.) EüM r. az emberi felhasználásra kerülő vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatáról és a helyes klinikai gyakorlat alkalmazásáról 50