Serdülőkor

1. Serdülőkor

2. Biológiai és szociális fejlődés

3. Serdülőkori elméletek • Klasszikus elméletek: • Jean-Jacques Rousseau: • - a serdülőkornak 3 jellemzője van: • - a biológiai érés következtében fokozott labilitás és érzelmi konfliktus • néhány szempontból a serdülőkor megismétli (rekapitulálja) a gyerek néhány korábbi fejlődési szakaszait • a biológiai és szociális változásokat pszichológiai változások kísérik • Stanley Hall: • a serdülőkort fokozott érzelmi állapot, stressz, izgalmak iránti rajongás jellemzi • a gyerekkor utáni újjászületés időszaka • a rekapituláció nála nem a gyerek életet, hanem a faj korábbi fejlődési állomásait ismétli • az iskoláskor a történelmi fejlődés ősi időszakának felel meg • a serdülőkor a legmagasabb rendű emberi képességek kialakulásának az időszaka, amely az emberi fejlődés alapja

4. Serdülőkori elméletek • Modern elméletek: • Arnold Gesell(biológiai megközelítés): • - a környezeti hatások fontosak, de alapvetően nem befolyásolják a fejlődés alapvető szintjét • egyetért Hall-al, hogy a fejlődés megismétli az emberi faj fejlődéstörténetét • a biológiai tényezők határozzák meg a pszichológiai működéseket • Sigmund Freud (biológiai megközelítés): • a szociális tényezők is fontosak, de az ember elsődleges célja, hogy beteljesítse a biológiai parancsot (szaporodás, reprodukció • elméletében a serdülőkor a genitális szakasz -> a szexuális viselkedés az érintkezés fő mozgatórugója • a serdülőkor érzelmi viharai az id, az ego és a szuperego harcait tükrözik • a nemi érés újraéleszti a primitív ösztönöket, növeli az id hatalmát, ezzel felborul az iskoláskorban elért pszichológiai egyensúly • a serdülőkori fejlődés legfontosabb célja ennek az egyensúlynak a helyreállítása

5. Serdülőkori elméletek • Bandura (környezeti tanulási megközelítés): • a serdülő fiúk agresszivitása a környezeti megerősítések következménye pl: apa bíztatása, hogy álljon ki magáért • a korábbi életkorokra jellemző tanulási elvek a serdülőkorra is jellemzőek • elveti, hogy a serdülőkor különálló fejlődési szakasz lenne, illetve, hogy több stressz és feszültség lenne serdülőkorban, mint felnőttkorban • Univerzális konstruktivista megközelítés: • Jean Piaget • serdülőkorban a konkrét műveleti szintről a formális műveleti szintre lépünk • elkezdünk előre tervezni és rendszeresebben gondolkodni • Erik Erikson: • - serdülőkorban meg kell tanulni bánni a szexuális késztetésekkel, illetve eleget kell tenni a társadalmi követelményeknek • ennek a két folyamatnak az integrálásának az eredménye az identitás kialakulása • nem tekinti a serdülőkort a fejlődés végső állomásának, szerinte a fejlődés egész életen át tart

6. Pubertás • Serdülőkorban a növekedés hirtelen felgyorsul (testsúly testmagasság) és átalakul a testalkat) • pl: lányoknál mellek növekedése, csípő kikerekedése, fiúknál kiszélesedik a váll, izmosabbá válik a nyak • Pubertás = nemi érés (biológiailag érett, szaporodásra alkalmas egyedek kialakulása) • A pubertás átlagosan 4 évig tart • A kialakult elsődleges nemi szervek funkcionális (részt vesznek a szaporodásban: pete, herék) éretté válnak és kialakulnak a másodlagos nemi jellegek (anatómai, élettani jellegzetességek, amik külsőleg is megkülönböztetik a két nemet pl: testszőrzet, mellek, arcszőrzet)

7. Pubertás • A késői és korai érés következményei:a • a korábban érő fiúk pszichológiailag és szociálisan és érettebbek, kevesebbet kell küzdeniük a társas pozíciókért, gyakran ők lesznek a vezetők • Preskin szerint komorabbak, néha nyugtalanabbak, kevésbé nyitottak, a nemi éréskor kevésbé aktívak • a lányoknál a korai érés társadalmi preztizst jelent • jobban felfigyelnek rájuk a fiúk, hamarabb lesz párkapcsolatuk, nagyobb a szexuális tapasztalatuk, gyakoribb a nem kívánt terhesség

8. Társas élet szerveződése • Egyre több időt töltenek a kortársakkal és kevesebbet a szülőkkel (szülőkkel szembeni érzelmi távolságtartás és fokozott önállóság) • Kortársakkal való kapcsolat jellemzői: • - már nemcsak azonos neműekkel alakul ki barátság, hanem vegyes csoportok jönnek létre • - a közeli barátok még jobban hasonlítanak egymásra, mint iskoláskorban • - megváltozik a barátság alapja, 12-13 éves korban már a közös érdeklődési kör, hasonló értékek, attitűdök, lojalitás, az intimitás válik fontossá • az ilyen barátok megértőbbek, nagyobb támogatást nyújtanak • lányoknál az intim, feltárulkozó, meghitt beszélgetések segítik: • feltárják a problémákat és az esetleges megoldásokat • felfedezik saját magukat és az identitásukat • felkutatják a szexualitást és az ezzel kapcsolatos érzéseiket

9. Társas élet szerveződése • James Coleman: • - a vezető rétegbe való bekerülés egyik legfontosabb tényezője a jó személyiség • - fiúknál -> jó hírnév, sportteljesítmény, jó ruhák, jó külső, jó osztályzatok • -lányoknál -> jó külső, jó ruhák, jó hírnév • Hollingshead, August: • a barátságot és a klikkeket hasonló társadalmi és gazdasági hátterű társak alkotják • Az intim barátság, a klikk és a banda ugyanannak a szociális folyamatnak az egyes lépcsőfokai: • barátság -> az egyén a társakhoz kapcsolódik • klikk -> a barátok azonos neműek csoportjává alakulnak • banda -> azonos nemű baráti kapcsolatok heteroszexuális csoportokká alakulnak • barátság/párkapcsolat/házasság -> bandán belüli egymásra találás, szerelem

10. Társas élet szerveződése • Szülőkkel való kapcsolat: • - vannak területek, ahol barátok és vannak, ahol a szülők befolyása nagyobb • pl: a szülőkkel egyetértés van a morális kérdésekben, de eltérhet a vélemény az öltözködési stílus, a hajhosszúság vagy az alvásidőt illetőleg • az apával való interakció eltér az anyával való interakciótól • az apa képviseli a tekintélyt, aki kitűzi a hosszú távú célokat, személyes ügyekbe csak speciális ügyekbe vonják be • az anyával való interakció sokkal személyesebb, célja a tanácskérés vagy megerősítés az érzelmeket vagy benyomásokat illetően • sokkal bizalmasabb a kapcsolat az anyával, mint az apával • minőségileg eltér a szülőkkel és a barátokkal töltött idő • a szülőkkel inkább étkezés, vásárlás, otthoni munka, a barátokkal pihenés, szórakozás, játék • a serdülőkor elején a kortársak nyomására való fogékonyság nő, aztán csökken • inkább engednek a proszociális befolyásolásnak, mint a rossznak

11. Serdülőkor pszichológiai fejleményei

12. Gondolkodás • Daniel Keating (1980) a serdülők gondolkodásának 5 jellemzője: • lehetőségekről való gondolkodás • alternatív lehetőségeket is megfontolnak már, nemcsak azt, ami az adott pillanatban az érzékszervekkel érzékelhető • előre gondolkodás pl: nyári szünet tervezése • hipotézisek használata a gondolkodásban pl: elmenjen-e buliba XY-al, mi lesz… • gondolkodásról való gondolkodás • módszeresebben, részletesebben átgondolják a nézőpontjaikat • megszokás korlátait meghaladó gondolkodás • újragondolják, hogy mit gondoljanak a vallás, erkölcs, politika, társas viszonyokról

13. Gondolkodás • Piaget elméletében a serdülőkor a formális műveleti szakasz (12-19 év) • - újfajta gondolkodás kialakulása, logikai struktúrába illeszkedik • - egy probléma megoldásánál kipróbálnak minden lehetséges kombinációt • - új logikai, matematikai szabályok elsajátítása a hétköznapi problémákról • - elvont elveket alkalmaznak a politikáról, törvényekről való gondolkodásban • a törvényeknek már nemcsak büntető, hanem a jótékonyoldalát is felismerik • Siegler szerint a serdülőknek azért jobb a problémamegoldó képessége, mert nagyobb megbízhatósággal alkalmazzák a szabályokat, nem azért, mert egy minőségileg újfajta gondolkodás alakul ki • Morális gondolkodás: • - a férfiak és a nők különböző erkölcsi kritériumokat alkalmaznak • - a férfiak inkább az egyéni jogokra összpontosítanak, a nők a másokért viselt felelősségre

14. Identitás integrációja A serdülőkor a stabil felnőtt személyiség kialakulásának az ideje - elkezdenek többet figyelni önmagukra, elkezdik fitogtatni a saját tulajdonságaikat ( a lányok alacsonyabbra értékelik önmagukat, mint a fiúk) - a legnépszerűbbek a külső és a társai általi elfogadottság alapján kerülnek ki - a serdülőkor végén az évek során kialakult különböző, egymásnak ellentmondó énképet kell integrálni -> indentitáskrízis - felnőtté válás két alapfolyamata: - identitáskrízis megoldása - nemi identitás megszilárdítása

15. Identitás integrációja • Erikson -> a serdülőkor legfontosabb feladata az identitásképzés • serdülőkorban a korábbi megoldott fejlődési krízisek újbóli feldolgozása a feladat • 4 korábbi fejlődési krízis van: • bizalom megalapozása • autonómia megalapozása (döntések meghozatala önállóan) • kezdeményezés igénye (nagyravágyó álmok megvalósítása) • teljesítmény igénye (célok önálló kijelölése, saját munkáért vállalt felelősség) • az identitásképzés folyamata függ: • hogyan ítélnek meg másokat • mások hogyan ítélik meg őket • miként vélekednek mások ítéleteiről • mennyire veszik figyelembe a kulturális, társadalmi kategóriákat, amikor másokról ítélkeznek

16. Identitás integrációja James Marcia-> identitásképzéssel való megküzdés 4 folyamata: - elért identitás - meghozták a döntéseiket, törekednek céljaik elérésére „Végiggondoltam és úgy döntöttem, hogy..” - korai zárás - elköteleződnek egy döntés mellett, de nem mentek át identitáskrízisen, nem szervezték át a szemlyiségüket, hanem átvették a szüleik identitásmintázatát „Azért szavazok erre a pártra, mert a szüleim is” - moratórium - éppen átélik az identitáskrízist „Bizonytalan vagyok, hogy melyik pártra szavazzak” - diffúz identitás - sok identitást kipróbálnak, de egyik mellett sem köteleződnek el „Évekkel ezelőtt feladtam, hogy a politikával foglalkozzam” A család a legalkalmasabb arra, hogy elősegítése az identitás elérését, mert biztonságos, támogató, de bátorítja a serdülőt az identitáskeresésre

17. Identitásképzés különbségei • Nemi különbségek: • - a fiúk energiája kifelé irányul,a vezetés, a környezet feletti uralom megszerzése • - a lányok energiája befelé, a kapcsolatok elmélyítésére • Kisebbségi csoportok: • afro-amerikaiknál gyakori, hogy identitásválságot élnek át az etnikai identitásukkal kapcsolatban • ebben az esetben vagy eltávolodnak az adott csoporttól és elfogadják a többségi véleményt vagy elfordulnak a többségi véleménytől és erősen azonosulnak a saját csoportjukkal • Kulturális különbségek: • nyugati kultúrák -> független önmeghatározások (független énkép, egyediség, egyéni célok elérése, saját gondolatok, érzések kifejezése • keleti kultúrák -> függő önmeghatározások (mások/csoportnak megfelelni, csoportcélok követése)