290 likes | 437 Views
A tyúk nem tojik aranytojást. Gondolatok a magánnyugdíjpénztárakról Kun János Zalakaros 2009. szeptember 25. Miről lesz szó?. A magánnyugdíjpénztárak évente 500 milliárd Ft-tal növelik a költségvetési hiányt.
E N D
A tyúk nem tojik aranytojást Gondolatok a magánnyugdíjpénztárakról Kun János Zalakaros 2009. szeptember 25.
Miről lesz szó? • A magánnyugdíjpénztárak évente 500 milliárd Ft-tal növelik a költségvetési hiányt. • A magánnyugdíjpénztárak miatt 8%-kal nőtt az államadósság, az adósság-növekedés 30 év múlva 40%-ot is elérhet. • A pénztártagok nem biztos, hogy magasabb nyugdíjat fognak kapni. • A pénztáraknak nincs járulékos haszna a gazdaság számára, a tyúk nem tojik aranytojást. • Legjobb lenne megszűntetni a pénztárakat. • Ha ez nem lehetséges, mindenki léphessen vissza a TB rendszerbe, s legyen önkéntes a tagság!
A rendszer kialakulása • A nyolcvanas években Latin-Amerikában kezdődött. Chile, 1981 • Világbank 1994 – Ideológiai alapvetés • Kilencvenes évek második felétől volt szocialista országokban Csehország és Szlovénia kivételével, a Világbank technikai támogatásával • Jelenleg 18 országban: Latin-Amerika, Kelet-Európa, Közép-Ázsia • Magyarország 1998
A rendszer jellemzői • Nyugdíjjárulék negyede, 8%-pont a pénztárakba • A pénztárak elvben a tagok tulajdonában vannak. „Önkormányzati működés” • Gyakorlatban nagy részük pénzügyi csoportokhoz tartozik. • Prudens befektetési szabályok • Tagok által választható portfoliók
A jelenlegi helyzet • 2009. II. negyedévi adatok: • 19 magánnyugdíjpénztár • 2980 ezer tag • Pályakezdőknek kötelező tagság • Vagyon: 2145 milliárd Ft • 2013-ig egyösszegű kifizetés lehetséges. Járadékszolgáltatás jelenleg nincs. • Visszalépések • A pénztárak miatti hiány a TB kasszában 354 milliárd Ft, a költségvetés megtéríti • Emellett kb. 150 milliárd Ft a pénztárak miatt létrejött államadósság kamatterhe.
TB nyugdíjrendszer folyamatábrája Járulékfizető TB Nyugdíjalap Nyugdíjas
Magánnyugdíjpénztári rendszer folyamatábrája az átmenetben, állampapír vásárlás esetén Nyugdíjalap Nyugdíjas Járulékfizető Költségvetés Nyugdíjpénztár Állampapír + kamat
Magánnyugdíjpénztári rendszer folyamatábrája az érett időszakban, állampapír vásárlás esetén TB Nyugdíjalap Nyugdíjas Járulékfizető Költségvetés Nyugdíjpénztár Hiány a GDP 40%-a Tőke és hozam
Magánnyugdíjpénztári rendszer folyamatábrája az átmenetben, részvényvásárlás esetén TB Nyugdíjalap Nyugdíjas Járulékfizető Tőkepiac Költségvetés Nyugdíjpénztár
Magánnyugdíjpénztári rendszer folyamatábrája az érett időszakban, részvényvásárlás esetén TB Nyugdíjalap Nyugdíjas Járulékfizető Tőkepiac Kamat Költségvetés Hiány a GDP 40%-a Nyugdíjpénztár + járadékszolgáltató Kamat Tőke és hozam
Várt pozitív hatások • A pénztárak a gazdaság finanszírozását segítik • A nemzetgazdasági megtakarítás nem nő • A magyar gazdaság finanszírozásában a tőkepiacnak nincs szerepe • Kevesebb részvény forog, mint a magánnyugdíjpénztári rendszer bevezetése előtt • Elsődleges kibocsátás alig van • A részvényarány növelése külföldi részvényekkel lehetséges
Várt pozitív hatások • Fenntarthatóvá teszi a TB nyugdíjrendszert • Egyensúly: Nyugdíjjárulék x Átlagos nyugdíjjárulék alap x Járulékfizetők száma = = Átlagnyugdíj x Nyugdíjasok száma Ha deficites, a paramétereket kell változtatni, vagy költségvetési támogatás kell Költségvetési deficit Kiszorító hatás • Ha75%-os nyugdíjrendszer egyensúlyban van, egyensúlyban lesz a 100%-os is
A TB nyugdíjrendszer hiánya a GDP százalékában(Orbán Gábor és Palotai Dániel 2007)
Magánnyugdíjpénztári rendszer egyensúlya Nyugdíjjárulék x Átlagos nyugdíjjárulék alap x Járulékfizetők száma = = Átlagnyugdíj x Nyugdíjasok száma Ha deficites, a paraméterek változnak, vagy és értékpapír eladás Kiszorító hatás
Várt pozitív hatások • Felhívja a figyelmet a nyugdíjrendszer problémáira • Implicit adósság explicitté válik • De: bruttó implicit adósság ≠ nettó implicit adósság Bruttó: A TB összes nyugdíjkötelezettségének jelenértéke – GDP 230 - 115%-a Nettó: Jövőbeni nyugdíjkötelezettségek és befizetések jelenértéke A maastrichti hiányba az implicit adósság nem számít bele, az explicit beleszámít Új EU tagországok tárgyalási kudarca
Várt pozitív hatások • Növeli a járulékfizetési fegyelmet • Az elmúlt tíz év nem ezt bizonyítja • A magánnyugdíjpénztári járulék együtt jár a többi bért terhelő adó és befizetésével • A magánnyugdíjpénztári vagyon örökölhetősége sem elég vonzerő • A TB rendszerben is van öröklési elem: az árvajáradék és az özvegyi nyugdíj. Ezek szociális szempontból kedvezőbbek
Várt pozitív hatások • Pénztárak versenye növeli a hatékonyságot • A kisebb hozamot biztosító pénztárak taglétszáma jobban nő, mivel ezek ismertebbek, többet költhetnek reklámra és jobb az ügynöki tevékenységük
Várt pozitív hatások • A pénztárak mentesek a politika szeszélyeitől • A vonatkozó jogszabályok legalább 300 helyen módosultak a rendszer bevezetése óta • Minimális hozamgarancia megszűnt • Járadékszámítás, járadékszolgáltatók nem ismertek • Adózási szabályok bármikor módosulhatnak • Szabályozás változhat
Várt pozitív hatások • Magasabb nyugdíj • Egy fenntartható TB nyugdíjjal egyenértékű pénztári nyugdíjhoz 2,7% reálhozam kellene, a hozam 1998 és 2004 között 2,1% volt. (Orbán és Palotai 2005) A hozam jelenleg negatív. • 2008-ban legalább 37 Md Ft működési költség • A hozam biztosan javul, de a későbbiekben is lehetnek válságok. • USA példa: 1968-ban életjáradékra váltott részvényportfolió kétszerannyi járadékot adott, mint egy 1974-ben átváltott (Orszag and Stiglitz 1999) • Életjáradék magas költségei • Brit példa: 45% (Orszag and Stiglitz 1999) • A magyar pénztárak nem alkalmasak a járadékszolgáltatásra • A járadékot drágítja, hogy több fajta járadék között lehet választani
Nemzetközi környezet • Orszag and Stiglitz 1999 • Világbank paradigmaváltása: Holzmann and Hinz 2005 • Világbank igazgatótanácsa 2007-ben elfogadta – Holzmann 2008 • Argentína 2008 november: magánnyugdíjpénztárak felszámolása • Horvátország, Szlovákia: visszalépés, önkéntesség • Románia: magánpénztárba irányított járulék emelés elhalasztása • Lettország, Litvánia: magánpénztárba irányított járulék csökkentése • Bolívia, El Salvador: politikai viták a megszűntetésről (Rudolph and Rocha 2009)
Megszűntetés lehetősége Magyarországon • Jogi aggályok: tulajdon államosítása • Ellenvetés: • a tulajdon szabad rendelkezést jelent, a pénztári vagyonra ez nem igaz • Bőséges kompenzáció: egyharmaddal magasabb TB nyugdíj • Ha a megszűntetés nem lehetséges, az önkéntessé tétel is segít
A megszűntetés hatása • Költségvetési deficit havonta 30 milliárd Ft-tal csökken • Állampapírban tartott pénztári vagyon mértékével azonnal csökken az államadósság, ezen állomány utáni kamatfizetés azonnal megszűnik • Az egyéb értékpapírok eladásánál fokozatosság javasolt.
Irodalomjegyzék 1 • Cesaratto, Sergio (2003): Are Pay-as-you-go and Fully Funded pension schemes on the same footingt with respect to demographic shocks? A Sraffian view, Universitá degli Studi di Siena • Cesaratto, Sergio (2006): The transition to fullly funded pension schemes: a non-ortodox ctriticism, Cambridge Journal of Economics, Vol. 30. No. 1 • Chan-Lau, Jorge A. (2004): Pension Funds and Emerging Markets, IMF Working Paper 04/81, Washington D.C • .European Commission (2009): The 2009 Ageing Report, BrusselsHolzmann, Robert and Richard Hinz (2005): Old Age Income Support int he 21st Century, The World Bank, Washington D.C. • Holzmann, Robert, Richard Hinz and Mark Dorfman (2008): Pension Systerms and Reform Conceptusl Framework, SP Discussion Paper No. 0824, The World Bank, Washinton D.C. • Impaviado, Gregorio and Roberto Rocha (2006): Competition and Performance int the Hungarian Second Pillar, Policy Research Working Paper 3876, The World Bank, Washington D.C. • International Labour Office (2001): Social security: A new consensus, Geneva • Németh György (2009): A nyugdíjreformról. Közgazdasági Szemle, március
Irodalomjegyzék 2 • Orbán Gábor – Palotai Dániel (2005): A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága, MNB Tanulmányok 40 • Orbán Gábor – Palotai Dániel (2006): Kihívások előtt a magyar nyugdíjrendszer, MNB Tanulmányok 55 • Orszag, Peter R. and Joseph Stiglitz (1999): Rethinking Pension Reform: Ten Myths About Social security Systems – The World Bank, Washington D.C. • Pfau, Wade D. (2008): Emerging Market Pension Funds and International Diversification, GRIPS Discussion Paper 08-10, Tokyo • Raddatz, Claudio and Sergio L. Schmukler (2008): Pension Funds and Capital Market Development, Policy Research Working Paper 4787, The World Bank, Washington D.C. • Rudolph, Heinz and Roberto Rocha (2009): Enabling Conditions for Second Pillars of Pension Systems, Policy Research Working Paper 4890, The World Bank Washington D.C. • San Martino, Jorge (2007): Pension Reform and the Development of Pension Systems – An Evaluation of World Bank Assistance - The World Bank Washington D.C. • Sinn: Hans-Werner (2000): Why a Funded Pension System Is Useful and Why it is Not Useful, NBER Working Paper 7592, Cambridge, MA • The World Bank (1994): Averting Old Age Crisis: Policies to Protect the Old and Promote Growth (Oxford University Press, Oxford)