OKEAN Mérnöki Tanácsadó Kft. (36) 1 402 0827 kardoss@okean.hu

1. A stratégiai tervezés íve – Az EU 2020-as tervezés politikája és a hazai fejlesztéspolitikai dokumentumok bemutatása OKEAN Mérnöki Tanácsadó Kft. (36) 1 402 0827 kardoss@okean.hu

2. Tervezéstől a megvalósulásig

3. Multiannual Financial Framework (MFF) 2014-2020 EU-s politikai prioritások megtestesítője; Közösségi kiadások tervezést segíti elő; 2014-2020 közötti évekre lebontott kiadási plafont határoz meg (nem az EU 7 éves költségvetése); 2 évente vizsgálja felül a Bizottság, első felülvizsgálat 2016-ban lesz.

4. MFF-ben megjelölt prioritások (kiadási fejezetek) 1/a.Versenyképesség és foglalkoztatás; 1/b. Gazdasági, szociális, területi kohézió; 2. Természeti erőforrások, mezőgazdaság; 3. Állampolgárság, biztonság és a jog érvényesülése 4. Az EU, mint globális szereplő; 5. Igazgatási kiadások ((6. Csatlakozási kompenzáció (Horváto.))

5. Köt.váll. fejezetek szerint

6. Köt.váll. éves bontásban

7. Kohéziós politika (1/b. prioritás) Elsődleges célja a tagállamok régiói közötti fejlettségi különbségek áthidalása; EU befektetési politikája is egyben – ösztönzőleg hat a munkahelyteremtésre és a gazdasági növekedésre; EU-s költségvetés kb. 33%-át teszi majd ki;

8. Kohéziós politika • Megváltozik a stratégiai programozás: • Közös Stratégiai Keret (KSK) • alapok jóval hatékonyabb összekapcsolását teszi lehetővé a hatásuk maximalizálása érdekében • A nemzeti és regionális hatóságok e keret alapján fogják megfogalmazni a Bizottsággal kötött „partnerségi szerződésüket v. megállapodást”. • Hatálya alá tartozik az 5 támogatási alap: • KA, ESZA, ERFA, EVMA, létrehozandó ETHA (együtt: KSK alapok)

9. Alapok – a támogatások forrásai I. • Kohéziós Alap • Támogatásra azok a tagállamok jogosultak, amelyekben az egy főre eső bruttó nemzeti jövedelem (GNI) az EU 25-ök átlagának 90 %-nál kevesebb. • Létrehozás célja: gazdasági, társadalmi kohézió erősítése, fenntartható fejlődés elősegítése; • Általában országos beruházásokat finanszíroznak belőle. • Strukturális alapok • Támogatási jogosultság: A régióGDP-je nem éri el az EU huszonötök bruttó nemzeti össztermék (GDP) átlagának 75%-át; • Általában regionális beruházásokat finanszíroznak belőle. • Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) • célja, hogy segítse a Közösségen belüli főbb regionális egyenlőtlenségek orvoslását; • hozzájárul a különböző régiók fejlettségi szintje közötti különbségekcsökkentéséhez. • Európai Szociális Alap (ESZA) • Erősíti a gazdasági és társadalmi kohéziót a foglalkoztatási lehetőségek javítása révén.

10. Alapok és a célok, amelyeket finanszírozhatnak

11. Kifizetésekkel kapcsolatos szabályozásban változások • Az „n+3” szabály (a támogatásokat a kötelezettségvállalás évét követő 3. év végéig lehet kifizetni) általánossá tétele; • A regionális politikához kapcsolódó jogi szabályozás, kifizetési és monitoring rendszer átfogó egyszerűsítése az elmúlt évekhez képest. • Túlzott államháztartási deficit megállapítása az összes támogatás (nem csak KA) felfüggesztéséhez vezethet; • Tovább csökkent a tagállamoknak fizetett előleg mértéke; • Indikátorokszerepe tovább nő: eredményindikátorok nem teljesülése visszafizetési kötelezettséget von maga után. • Jogharmonizáció: egy adott területen a tagállami szabályrendszer harmonizációjának elmulasztása: kifizetések felfüggesztését vonja maga után az adott területen (a régiókban is!);

12. Szabálytalansági eljáráskor felmerülő kérdések • Egy projekt v. a rendszer szabálytalan: • Egy projekt: nem teljesítik a kifizetést, de másra átcsoportosítható; • A rendszer szabálytalan: Bizottság a teljes OP-ra visszatartja a kifizetéseket amíg nincs módosítás (Tagállam ezt vitathatja EUB előtt- de amíg nincs döntés, addig szünetelnek a kifizetések v. minden kifizetés az adott % levonásával teljesül. + bírósági döntés esetén az elmaradó összeg folyósításra kerül (n+3!)

13. Szabálytalansági eljáráskor felmerülő kérdések • Szabálytalanságot kifizetés előtt v. után állapítják meg: • Kifizetés előtt: X projekt , de átcsoportosítható az összeg Y-ra • Kifizetés után: teljes összeg 

14. Tagállami Fejlesztési Politika Nemzeti stratégiai tervezés

15. Programok kapcsolódása

16. Nemzeti Stratégiai Referenciakeret • EU-s követelmény minden országnak egy NSRK készítése minden hét éves tervezési ciklusra ahhoz, hogy SA és KA támogatásban részesüljön; • Alapjai: • EU: közösségi rendeletek, közösségi stratégiai iránymutatások;

17. Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció Országos stratégiai tervezési dokumentum; NFT, UMFT, Széchenyi-terv, OFK, OTK az előzményei; OFK-t, OTK-t hatályon kívül helyezi; Orzsággyűlés 2014. januárjában fogadta el. Magyarország társadalmi, makrogazdasági, pénzügyi, politikai öndefiniálását szolgálja; Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal készítette.

18. OFTK • négy hosszú távú, 2030-ig szóló átfogó fejlesztési célt fogalmaz meg: • a) értékteremtő, foglalkoztatást biztosító gazdasági fejlődés, • b) népesedési fordulat, egészséges és megújuló társadalom, • c) természeti erőforrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezetünk védelme, • d) térségi potenciálokra alapozott, fenntartható térszerkezet.

19. OFTK célrendszere: • 7 szakpolitikai célkitűzés: • a) versenyképes, innovatív gazdaság, • b) gyógyító Magyarország, egészséges társadalom, egészség- és sportgazdaság, • c) életképes vidék, egészséges élelmiszertermelés és ellátás, az élelmiszer-feldolgozóipar fejlesztése, • d) kreatív tudástársadalom, piacképes készségek, K+F+I, • e) értéktudatos és szolidáris öngondoskodó társadalom, • f ) jó állam, szolgáltató állam és biztonság, • g) stratégiai erőforrások megőrzése, fenntartható használata, környezetünk védelme,

20. OFTK célrendszere: • 6 területi specifikus cél: • a) az ország makro-regionális szerepének erősítése, • b) a többközpontú térszerkezetet biztosító városhálózat, • c) vidéki térségek népességeltartó képességének növelése, • d) kiemelkedő táji értékű térségek fejlesztése, • e) területi különbségek csökkentése, térségi felzárkóztatás és gazdaságösztönzés elősegítése, • f) összekapcsolt terek: az elérhetőség és mobilitás biztosítása.

21. OFTK célrendszere: • 2014–2020-as fejlesztési programok tématerületei: • a) patrióta gazdaság, kis- és középvállalati bázison, nagyvállalati partnerségben, • b) fordulat a teljes foglalkoztatottság és tudástársadalom felé, • c) útban az erőforrás- és energiahatékonyság, illetve az energiafüggetlenség felé, • d) népesedési és közösségi fordulat, • e) területi integráció, térségi és helyi fejlesztések a helyi gazdaság bázisán.

22. Partnerségi Megállapodás (PM) • a 2014–2020-as időszak tervezési folyamatának alapdokumentuma; • A korábbi ciklusok tervezési alapdokumentumaihoz képest nagyobb fokú integrációt jelenít meg: • magában foglalja az EU Kohéziós Politikájának pénzügyi alapjai (SA/KA) által finanszírozott operatív programokat, valamint az EMVA és az ETHA hazai felhasználásáról szóló programokat; • összhangot teremt a magyar tagállami programok és az EU Európai Területi Együttműködési programjai (határ menti programok, Duna térség transznacionális programja) között is.

23. PM Nem hagyományosan felépülő tervdokumentum; az EU Bizottsága által kiadott sablonoknak kell megfelelnie; azonosítja Magyarország legfontosabb kihívásait, és kitűzi fő fejlesztési prioritásait a 2014 és 2020 közötti időszakra; nem Magyarország nemzeti céljait hivatott bemutatni; ismerteti a tagállam hozzájárulását az EU 2020-as céljaihoz.

24. PM Ezeket az EU szintű célokat az Európa 2020 Stratégia valamint a belőle levezetett ún. 11 tematikus célkitűzés jelöli ki. ...ennek ellenére szerepel benne a fő nemzeti fejlesztési prioritások bemutatása is A PM 2014. március 7-én benyújtásra került az Európai Bizottság részére; A hivatalos egyeztetések jelenleg tartanak.

25. Operatív Programok • Magyar halgazdálkodási OP (MAHOP) • Környezeti és energiahatékonysági OP (KEHOP) • Emberi erőforrás fejlesztési OP (EFOP) • Gazdaságfejlesztési és innovációs OP (GINOP) • Integrált közlekedésfejlesztési OP (IKOP) • Terület- és településfejlesztési OP (TOP) • Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) • Vidékfejlesztési Program (VP)

26. Operatív Programok Társadalmi egyeztetésük 2013. decemberében zárult le; Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal honlapján hivatalos verziók még nem érhetők el. 8 szakpolitikai; 7 regionális OP van (készülőben).

27. Akciótervek Ez volna az utolsó tervezési láncszem; Operatív programok prioritási tengelye mentén készülnek el; 2 évre készülnek; Konkretizálják a stratégiai dokumentumokban foglaltakat; Nincs információnk a 2014-2016-os akciótervek tervezésének állásáról.

28. Köszönöm a figyelmet!