Demokráciadeficit az Európai Unióban (1. rész)

1. Demokráciadeficit az Európai Unióban(1. rész) Az Európai Unió árnyoldalai

2. Mottó: „Soha ne akarj egy disznót táncra tanítani! Nem csak az idődet vesztegeted, de a disznót is zavarod!”

3. Témakörök: • Az Európai Integráció története • Az Európai Unió intézményei • Mi a célja az európai egyesítésnek? • Mit jelent az „Európai integráció”? • A belső piac • Az európai politikai környezet megváltozása • Nacionalizmus, vagy európai nagyállam? • Történelmi sikerrecept európai módra • A többségi döntés spirálja • Többség vagy verseny? • A demokratikus ellenőrzés

4. Gyors helyzetértékelés A két legfőbb probléma: • Hazánk megalázó feltételekkel csatlakozott az Európai Unióhoz(újratárgyalásuk mindenképpen szükséges) • Az Európai Unió rossz irányba „fejlődik”(talán inkább visszafejlődik?) centralizáció, központosítás

5. Az európai integráció létrejötte

6. Az európai integráció létrejötte A II. világháború után Németország, illetve a francia-német ellentét rendezésének szükségessége. Nyugat-Európa felismerte, hogy • Versenyképességük • Politikai és • Gazdasági befolyásuk növelése érdekében szükség van valamilyen összefogásra, egységes fellépésre.

7. 1951 Franciaország, Németország, Belgium, Hollandiaés Luxemburg aláírta apárizsi szerződést, amellyel létrehozták az Európai Szén- és Acélközösséget (ECSC), másnéven a Montánuniót.

8. 1957 A római szerződéssel létrejött azEurópai Gazdasági Közösség(EEC) és az Európai Atomenergia Közösség(Euratom)

9. 1965 Az egyesülési szerződésselEurópai Közösség (EC) névenösszevonták az előbbi háromközösség vezetői

10. 1973 Az Európai Közösség első bővítése.Az új belépők: Dánia, Írország és azEgyesült Királyság

11. 1981 Görögország belépése

12. 1986 Portugália és Spanyolország csatlakozása.Így a tagok létszáma 12-re növekedett.Ebben az évben lépett életbe azegységes európai okmány (SEA),megteremtve a tagországok egységesközös piacát

13. 1992 A maastrichti szerződés,bevezette az Európai Unió (EU) elnevezést és döntött a gazdasági és • pénzügyi unió megteremtéséről, • a közös valuta bevezetéséről, valamint • a közös kül- és biztonságpolitikáról • bel- és igazságügyi együttműködés kialakításáról.

14. 1995 Ausztria, Finnország és Svédországbelépésével a tagok száma15-re emelkedett.

15. 1997 Az amszterdami szerződés Szorosabbra fűzte a bel- és igazságügyiegyüttműködést, uniós szintre emelte a foglalkoztatáspolitikát, valamint • módosította az uniós döntési mechanizmusokat • szélesítette az Európa Parlament döntési jogkörét.

16. 2000 Nizzai szerződés Megállapodás az unió keleti bővítéséről és a közös egyetértéssel (egyhangúlag) kialakított döntéshozatallal szemben kiterjesztette a többségi döntések körét.

17. Az Európai Unió intézményei

18. Az Európai Unió Tanácsa (CEU)röviden: tanács Az unió döntéshozó, jogalkotó szerve. Tagjai a tagállamok kormányainak képviselői, általában mindig az adott – tárgyalt – témáért felelős miniszterek. Ezért szokásos a miniszterek tanácsa elnevezés is.

19. Az Európai Tanács (EC) Az unió csúcsszerve, a tagországok (államberendezkedésüktől függően) állam- és kormányfőinek testülete. Stratégiai kérdésekben dönt és meghatározza az EU számára kötelező politikai irányvonalat. Évente két rendes ülést tart.

20. Az Európai Bizottság Az unió napi munkáját végző döntés-előkészítő, javaslattevő szerv, a tulajdonképpeni kormány. Nem közvetlenül a kormányokat, hanem az unió egészét szolgálja. Tagjait (a biztosokat) a tagállamok kormányai jelölik ki 5 éves, megújítható hivatali időszakra, kinevezésük után a biztosokat sem az őket jelölő ország, sem az Európai Unió Tanácsa nem válthatja le. Jogalkotási javaslatok beterjesztésére kizárólagos joggal rendelkezik! Székhelye: Brüsszel

21. Az Európai Parlament (EP) Az unió állampolgárai által közvetlenülválasztott képviselőtestület. Fő feladata az unió állampolgáraiérdekeinek képviselete. Önálló jogalkotó hatásköre nincs! Székhelye Strassburg

22. Az Európai Bíróság 15 fős bírói testület Feladata a közösségi jog védelmezése, alkalmazása és betartatása. Tagjait a tagállamok kormányai közös megegyezésével választják megújítható időszakra. Kinevezésük után pozíciójukból elmozdíthatatlanok! Székhelye: Luxemburg

23. 1991: a változás éve • Maastrichtban az Európai Közösséghez hozzárendelődött az Európai Unió • Az európai intézmények új hatáskörök sokaságával bővültek, ezek azonban nem szolgálták a piacok megnyitását. • Az európai egyesülés helyébe egyre inkább a többség hatalma lépett • Az új cél: a „politikai unió” (amszterdami és nizzai alkotmányozó konventek)

24. Mi a célja az Európai egyesítésnek?

25. Az európai egyesítés célja: • Hogy leépítse a népek közt feszülő gazdasági és kulturális korlátokat, s a határokon átnyúlva megalapozza a tulajdonjogok védelmét, egyben biztosítsa a békés fejlődés lehetőségét? vagy, • hogy minél több állami szabályozást egységesítsen és az egész földrészen egy kézbe összpontosítsa a politikai döntéseket?

26. Az EGK szerződés bevezetőjébenaz alábbi célok olvashatók: • A mind szorosabb egység létrehozása • A gazdaságban és a társadalomban hatékony és biztos egyensúly megtalálása

27. Mit jelent az európai integráció? Az integráció egymástól eltérő, sőt gyakran ellentétes dolgot is jelenthet: egyrészt a piacok, másrészt a politikaegységesítését A piacok integrációja: A nemzetközi verseny korlátainak eltávolítása, valamint a saját termelők megkülönböztetésének megszüntetése. A politikai integráció a politika egységesítése, központosítása

28. Mit jelent az európai integráció? • A piaci integráció és a politikai integráció többnyire egymással ellentétes folyamata, mert a piaci integráció csökkenti az állami beavatkozás mértékét, míg a politikai integráció növeli azt.

29. Mit jelent az európai integráció? • A közös intézmények a piaci integrációhoz is szükségesek • A politikai döntések központosítása egy ponton túl károsan erősíti az állam hatalmát a polgárok felett. • A belső piac kialakításával a piaci integráció befejezettnek tekinthető

30. Mit jelent az európai integráció? • A politikai integráció végcélja az európai államiság. • Az eurostratégák törekvései immáron erre irányulnak. • A kérdés: meddig terjedhet Európa központosítása?

31. KONRAD ADENAUER1956. szeptember 25. „Az Európai integráció nem merevedhet meg, olyan tágíthatónak és elasztikusnak kell lennie, amennyire csak lehet. Nem szabad, hogy az európai népeket szorító páncél legyen, hanem inkább közös kapaszkodót, közös támaszt kell nyújtania számukra és fejlődésüknek az egészséges, minden egyes résztvevő sajátságainak megfelelő fejlődés számára.”

32. KONRAD ADENAUER1956. szeptember 25. „Nem tartok szükségesnek szupranacionális (nemzetek feletti) intézményeket. Ezek semmivel sem járulnak hozzá a közös célok megvalósításához.”

33. A BELSŐ PIACRÓL

34. A BELSŐ PIACRÓL • Minél nagyobb valamely belső piac, annál vonzóbb e piac részesévé válni, mivel a munkamegosztás előnyei a piac méretével arányosan növekednek.

35. A BELSŐ PIACRÓL Minél nagyobb valamely belső piac, annál hátrányosabb abból kizárva lenni. • A vámunió a nem-tagok számára hátrányos, mivel eltereli a forgalmat a tagok felé. (3. ország helyett a belső piacról történő beszerzés. • Minél nagyobb a vámunió, annál jobban csökkenthető a külső beszerzések nagysága.

36. A BELSŐ PIACRÓL • A nem-tagok számára vonzóbb tagnak lenni, mint a tagok számára befogadni a nem-tagokat. Éppen ezért magas „belépti díjat” fizettetnek az újonnan csatlakozókkal.

37. A BELSŐ PIACRÓL Két esetben a kívánt sarc olyan magas volt, hogy az érintett országok inkább kívül maradtak: • Norvégia – a halászati kvóta és az Északi-tengeri olaj miatt, • Svájc – a környezetvédelmi követelmények miatt (nem járultak hozzá ahhoz, hogy az unió által előírt mértékben növekedjen a járműforgalom az Alpokban)

38. A BELSŐ PIACRÓL • Az európai intézmények – a bizottság, a parlament és a bíróság – egyaránt érdekeltek az Európai Unió „bővítésében” és „elmélyítésében”, mert mindkettő növeli hatalmukat és presztízsüket.

39. A BELSŐ PIACRÓL • A tagok számának növekedésével növekednek az érdekkülönbségek és az egyesülés költségei is, ezáltal mind nehezebbé válik ezen uniós szervek működése is.

40. AZ EURÓPAI POLITIKAI KÖRNYEZET MEGVÁLTOZÁSA

41. AZ EURÓPAI POLITIKAI KÖRNYEZET MEGVÁLTOZÁSA • A legfontosabb változás a hidegháború és a keleti fenyegetés megszűnése. Ezért meglepő, hogy az európai intézmények éppen a 90-es években kaptak biztonságpolitikai illetékességet.

42. AZ EURÓPAI POLITIKAI KÖRNYEZET MEGVÁLTOZÁSA • A történelemben számos példát találunk arra, hogy államok külső fenyegetés hatására politikai centralizációban kerestek menedéket. • Több szövetségi állam (Svájc, Hollandia, USA) is emiatt és ezen a módon jött létre.

43. AZ EURÓPAI POLITIKAI KÖRNYEZET MEGVÁLTOZÁSA • A fenyegetés megszűntével a központosítás előtti állapotot kellene visszaállítani, ez azonban ritkán, vagy szinte soha nem történik meg. • Ennek oka, hogy a központ immáron elég erős ahhoz, hogy birtokállapotát, azaz a közösségi vívmányokat minden támadás ellen megvédje.

44. AZ EURÓPAI POLITIKAI KÖRNYEZET MEGVÁLTOZÁSA • Az Európai Unióban ehhez képest annyival rosszabb a helyzet, hogy az európai törvényhozás bármely megváltoztatásának előfeltétele az Európai Bizottság javaslata. A bizottság azonban nem érdekelt a decentralizációban. • Ebből következően az európai integráció ezért egyirányú utca. Nincs visszaút!

45. AZ EURÓPAI POLITIKAI KÖRNYEZET MEGVÁLTOZÁSA • Egy másik fontos változás: Németország pozíciója az újraegyesítéssel megváltozott. • Az újraegyesítés gazdaságilag legyengítette Németországot.(Az egy főre eső jövedelem a dobogós helyről az európai középmezőnybe csúszott vissza!)

46. NACIONALIZMUS VAGY EURÓPAI NAGYÁLLAM?

47. Nacionalizmus vagy európai nagyállam? • A nacionalista a saját országát jobbnak tartja más országoknál. • A piac azonban kozmopolita. • A nacionalista az ún. „nulla végösszegű” játékot játssza. Ez olyan játék, ahol a játékosok csak egymás kárára nyerhetnek. • A piaci integrációval a kölcsönösen előnyös együttműködések önként megkötött szerződéseken alapulnak.

48. Nacionalizmus vagy európai nagyállam? Ezért kell megakadályoznunk, hogy bármely ország kárt okozhasson a másiknak. A nacionalizmus elleni eszközök: • a népek közötti kölcsönös megértés, • az idegen nyelvek elsajátítása • a nemzetállam határain túltekintő és az előítéleteket leépítő történelemoktatás • diák-, hallgató- és kulturális csere • interkulturális menedzsment

49. Nacionalizmus vagy európai nagyállam? • A kulturális cél, hogy megismerjük Európát a maga sokféleségében és tanuljunk ebből az összehasonlításból. • Semmiképpen sem lehet az a cél, hogy Európa „egységesítése” céljából ezt a sokféleséget megszüntessük.

50. Nacionalizmus vagy európai nagyállam? • A nacionalista erős államot kíván magának. A nagyhatalmi Európának is híve. (Megnövekedett világhatalmi pozíció – például az USA-val és Japánnal szemben) • Így a nacionalizmus ezáltal csak magasabb, kontinentális – európai – síkra emelkedik. • Hazánk a számunkra előnytelen (megalázó) feltételekkel megkötött csatlakozási szerződéssel az euronacionalizmus áldozatává vált.