Az oktatás és a könyvtárak

1. Az oktatás és a könyvtárak

2. A tanulás fogalma az önfejlesztés útján járni A „tanulás” ismeretszerzést vagy a képességek fejlesztését, önképzést jelent. köznapi értelmezése: az elsajátítás valamennyi formája, amelynek eredményeként az egyén olyan ismeret, tudás, képesség birtokába jut, amellyel azelőtt nem rendelkezett. pedagógiai értelmezés: az oktatás során elsajátított ismeretek, jártasságok és készségek kialakítása,képességek kifejlesztése. pszichológiai értelemben: minden (teljesítmény-, viselkedésbeli vagy tudásbeli ) változás, amely külső hatásra, tapasztalásra, gyakorlás révén jön létre.

3. Az oktatás Köznapi értelmezés szerint: leggyakrabban valamely információ (tudás) – általában nagyobb mennyiségben történő, rendszeres , esetleg intézményesített– átadását nevezzük. Pedagógiai értelemben: a gyermek személyiségének irányított tanulás útján történő céltudatos formálása, képességeinek optimális fejlesztése. Magába foglalja a tanítást és a tanulást, mint egymással kölcsönhatásban lezajló aktív tevékenységet.

4. Tudásátadás és a könyvtárak Bár a könyvtárak a tanuláshoz értékes anyagokat tárolnak ezt a múltban nem ismerték el megfelelően ennek okai: • 1. Nyilvánosan nem hangoztatták az oktatáshoz szükséges könyvtári anyagok fontosságát. (Menedzsment hiány) • 2. A tanulók többsége (fizikailag) valóságos tantermekben szerezte bizonyítványait, diplomáit. A könyvtárlátogatások ugyan jótékonyak hatottak a tanulók ismeret felhalmozására, de ezek nem voltak kötelezőek. • 3. Az oktatásban, hangsúlyos szerepet kapott az előadások és a kijelölt olvasmányok bemagolása és memorizálása, így a tanulók kevés kíváncsiságot, kezdeményezést vagy kritikus képességet mutattak. Ezt a helyzetet enyhítette a tudomány és a technológia fejlődése, és a különféle területeken történő szakosodások.

5. Könyvtárak – tanulási környezet Jelenleg a könyvtárak tanítási – tanulási folyamatot támogatják a : • Dokumentumok hozzáférhetőségével, • Gyűjtemények szervezésével, kiegészítő források • IKT eszközök beszerzésével • On-line katalógusok kialakításával, • On-line könyvtári szolgáltatások közzétételével, • Információkereső technika tanítása, • Különböző típusú teljes szövegű adatbázisok kialakításával és szolgáltatásával az interneten, • Diákok önálló és csoportos munkavégzése, (Elektronikus könyvtárak, digitális könyvtárak, tudás alapú könyvtári portálak kialakítása) Könyvtáros szerep megváltozása

6. Könyvtári portálok Egy átlagos könyvtári portál jellemzője: - Az olvasót bevigye a könyvtárba, vonzó szolgáltatásain keresztül, - Rendezvényeket, programokat ajánljon, - Elérhetővé tegye on-line katalógusát, különböző típusú adatbázisait, - Kapcsolat külső adatbázisokkal, • Legyen közvetlen, közvetett kapcsolata a felhasználókkal, (web 2.0-ás eszközök) • Esélyegyenlőség biztosítása A digitális könyvtárak kialakításáról (felépítés, létrehozás stb.)a hangsúly áttevődött a szolgáltatások kialakítására.

7. Tudásmenedzsment portál A tudásmenedzsment portál jellemzője: • Egy belépési ponttól perszonalizálható, személyre szabott elérhetőséget biztosít a különböző forrásokból összegyűjtött adatok, információk és a tudás széles köréhez, • Támogatja a tudás „újratermelődését” és annak feldolgozását. • Támogatja a csoportmunkát, szabványos elérhetőséget biztosít más rendszerekhez. • Támogatja az oktatást és a tanulást • Támogatja az oktatás kisugárzását is, akár az intézmény falain túl is, városi szinten.

8. Az e-learning alapú portálok jellemzői • Személyre szabhatóság • Célcsoport meghatározása • Hozzáférhetőség, szerepkörök, jogosultságok • Oktatási tartalom felmérése (készítsünk vagy vásároljunk? - > szerzői jog) • Szabványosság (tananyagcsere, stb.) • Metaadatok • Web 2.0 • Fenntarthatóság

9. Az e-learning alapú portálok feladatai • önálló tudásbázissal támogassa a hagyományos és az e-learning alapú képzést, oktatást, kutatást, • - egységes és hatékony felhasználást biztosít, • - olyan technikai környezetet teremt, amelyben egy tapasztalatlan felhasználó is könnyedén elboldogul, a kapott információt másokkal együttműködve használni is tudja, • - kreatív, interaktív, személyre szabott szolgáltatásokkal segítse elő az információhoz való hozzáférést, (web 2.0) • - szervezett és rendszerezett formában tegyen elérhetővé más tudásbázisokat is, • - más intézményekkel való együttműködési lehetőségek keresése, amely a helyi tudásbázist, digitális tárház gazdagítását célozza meg

10. Megvalósítások • Könyvtárhasználati webkalauz • http://webkalauz.uw.hu/index.html • Drupal • http://www.tanarurkerem.hu • E-book • http://ebookz.hu/ • Almási utcai általános iskola (Makó) • http://www.tananyag.almasi.hu/tananyag.html • Informatikai tananyag • http://informatika.gtportal.eu/ • Videotorium • http://videotorium.hu/ • http://oktatovideo.lap.hu/ • SDT • http://sdt.sulinet.hu • Egyszervolt • http://egyszervolt.hu/

11. Tanulási – tanítási irányzatok • A távoktatás fejlődési szakaszai • Behaviorizmus: Tradicionális oktatási környezet, hagyományos tanár-diák felállás, melyre a feladatorientált tanulás és a frontális oktatás a jellemző. A tananyag – lineáris rendben épül egymása - ismétlés után sajátítható el, megfelelő ingerre megfelelő válasz adható. (mérhetőség, teszt, visszajelzés) • Kognitívizmus: Strukturáló, modellező jellegű. A megismerési folyamatokkal foglalkozik. Cáfolja az inger – válasz – megerősítés logikájára épített behaviorista elméleti rendszert. Azzal foglalkozik, hogy mi történik az inger és a válasz között, fontos az egyének közötti különbségek. (Hólabda technika, háttértudás, előzetes ismeretek előhívása stb.) • Konstruktivizmus: Tanulóközpontúságra épül. A diák saját maga dolgozza fel a tananyagot, az információk között keresik az összefüggéseket, a tanár-tutor szerepe a tanácsadás, útmutatás. (szimulációk, szerepjátékok, felfedezéses tanulás stb.) • Konnektivizmus: Jellemezője a hálózat alapú tanulás. A konstruktivista módszereket ötvözi a hálózati együttműködéssel. (IKT eszközök)(virtuális egyetem, Second Life)