Az Európai Közösség versenypolitikája

1. Az Európai Közösség versenypolitikája  Közgazdasági és jogi keretek Tiltott megállapodások és engedélyezett együttműködések

2. Mi a versenypolitika célja? • Biztosítja a vállalatok versenyszerű magatartását • Védi a fogyasztók érdekeit • Elősegíti a gazdasági hatékonyságot(kedvező légkört teremtve az innováció és a műszaki fejlődés számára) • Meggátolja a versenyt korlátozó magatartást • a vállalatok és • a nemzeti hatóságok részéről

3. Az EK versenypolitikája • Meggátolja • a piac széttöredezését • a domináns vállalatok megszolgálatlan nyereségét(windfall profits) • Megfelelő jogi keretet és gazdasági körülményeket biztosít az európai ipar számára, hogy • fejlődhessék • korszerűsödhessék, és • sikeresen helyt álljon a nemzetközi versenyben

4. Az EK versenypolitikája • Fellép a nagyvállalatok tiltott megállapodásai vagy magatartása ellen, de • engedélyezi azokat az együttműködéseket és maga-tartásformákat, amelyek lehetővé teszik a kkv-k együttműködését (feltéve, hogy nem sértik a fogyasz-tók érdekeit a tagállamok közötti kereskedelemben) • meggátolja, hogy a tagállamok saját iparukat támogassák a más tagállamokbeli versenytársaik rovására (és ezáltal torzítsák az egységes piacot).

5. A közösségi versenypolitika hármas feladata • Meggátolni, hogy a vállalatok felosszák egymás között a piacokat • Megakadályozni, hogy a nagyvállalatok visszaéljenek erőfölényükkel, vagy felvásárolhassák versenytársaikat • Elejét venni annak, hogy a kormányok eltorzítsák a játékszabályokat • támogatásokat nyújtva a magánvállalatoknak • előnyben részesítve a köztulajdonú vállalatokat

6. A közösségi versenypolitika területei • Antitrust • Vállalatfelvásárlások és egyesülések • Kartellek • Liberalizáció • Állami támogatások • Nemzetközi együttműködések

7. A Európai Bizottság feladata • Semleges és köztiszteletben álló bíró, amely a nemzetek feletti érdekeket képviseli. • A versenypolitikában a Bizottság autonóm, szupranacionális jogkörrel rendelkezik • Jogosítványai meghaladják a szokásos kezdeményezési jogot. • Végleges döntéseket hozhat. (Bíróság előtt meg-támadható!) • Létrehozza és fejleszti a közösségi versenyjogot.

8. I. Közgazdasági és jogi keretek Vázlat • A verseny élénksége az egységes piacon • Versenykorlátozó magatartások • Az európai versenypolitika alapjai • A Bizottság jogkörei • A közösségi jog és a nemzeti jog viszonya

9. A verseny élénksége–1 A Közösségen belüli kereskedelem korlátainak lebontása előtt, • néhány ágazatban az árakat mesterségesen magasan tartották, hogy a legkevésbé hatékony (marginális) termelők is életben maradjanak, • Ennek árát a fogyasztók fizették meg. • más ágazatokban sokféle állami támogatás létezett. • Ennek árát az adófizetőkre terhelték.

10. A verseny élénksége– 2 „Az EU nagy piacának leglényege a verseny élénksége.” • A vállalatok • nagy sorozatokban termelhetnek, • új termelési eljárásokat vezethetnek be, ezáltal • csökkenthetik a költségeiket. • A fogyasztók • választhatnak a hazai és a más EU-tagállamokból származó áruk között. • ők a bírái a vállalatok teljesítményének. • a legkevésbé hatékony termelőket a tevékenységük megszüntetésére kényszeríthetik.

11. A verseny élénksége– 3 A vállalkozók reakciója a verseny éleződésére • Pozitív • Piaci részesedésük megőrzésére törekednek áraik – relatív – csökkentésével, amelynek alapját • átszervezésekkel • beruházásokkal • a termelési és kereskedelmi eljárások ésszerűsítésével teremtik meg. • Negatív • Megerősítik a meglévő nemzeti megállapodásokat • Új megállapodásokat kötnek európai szinten • Tartóssá teszik uralkodó helyzetüket a versenytársaik felvásárlásával.

12. Versenykorlátozó magatartások– 1 Megállapodások és koncentráció • Megállapodás (vállalatok magatartása): • Olyan vállalatok egyezménye, • amelyek függetlenek maradnak, • abból a célból, hogy sajátos piaci magatartást tanúsítsanak (általában a verseny csökkentésére/kizárására) • Koncentráció (a vállalati szerkezetet érinti): • Megszünteti az érintett vállalatok függetlenségét • Integrálja a tőkét és a vezetést

13. Versenykorlátozó magatartások– 2 Megállapodások Konzervatív jellegűek • A meglévő vállalatokat kívánja megőrizni, elkülönítve a piacaikat • Nagyon ritkán szolgálják a fogyasztók érdekeit • Csak korlátozottan fogadhatók el, a következő célokból: • kutatás • szakosodás • a termelési és kereskedelmi módszerek fejlesztése

14. Versenykorlátozó magatartások– 3 Koncentrációk Javítják a piacok szerkezetét • Megszüntetik (felvásárlások útján) a legkevésbé életképes és legkevésbé hatékony piaci szereplőket. • Elvileg elfogadhatók, mert • a piacon sikeresebbek a nagyvállalatok • a költségek csökkenéséhez vezet, aminek a fogyasztók is haszonélvezői lehetnek • javuló szerkezet • a termelés racionalizálása • belső hatékonyság javulása.

15. Versenykorlátozó magatartások– 4 Állami támogatások • A gazdasági integráció és a liberalizáció csökkentette a protekcionizmus hagyományos eszközeinek hatásosságát: • Magas vámok, mennyiségi korlátozások, műszaki akadályok • Különféle támogatási formák kerültek előtérbe: • Némelyek szociális/regionális politikai okokból indokoltak  • Orientálják a vállalatokat a szerkezeti alkalmazkodásban • Mások: mesterségesen biztosítják a szerkezeti változásokon keresztülmenő szektorok túlélését • Támogatási spirálokat váltanak ki (leapfrogging!)

16. Versenykorlátozó magatartások– 5 Köztulajdonban lévő vállalatok • A tagállamok eszközül használják őket: • A beruházások bizonyos szektorokba és régiókba való irányítására • Némely veszteséges közszolgáltatás fenntartására • „Stratégiai” tevékenységek kezelésére • „Nemzeti bajnokok”, „zászlóshajók” (championsnationaux) • Olyan munkavállalók foglalkoztatására, akik nem találnak munkát a magánszektorban • Torzítják a versenyt: • Saját országukban működő magánvállalatokkal szemben • Más tagállamban gyökerező vállalatokkal szemben

17. Az európai versenypolitika alapjai – 1 • EKSZ 3. cikk:A 2. cikkben foglaltak megvalósítása céljából a Közösség tevékenysége … a következőket foglalja magában:g) olyan rendszer, amely megakadályozza a belső piaci verseny torzulását; • A versenypolitikai fejezet arra hatalmazza fel a közösséget, hogy a tagállamok közötti kereskedelmet úgy szervezze meg, hogy • ne legyenek korlátozások • A kereslet-kínálat törvénye szabályozza • 81. cikk:megállapodások • 82. cikk:erőfölénnyel való visszaélés • 87. cikk: állami támogatások • 17/1962/EKG rendelet: szupranacionális jogosítványokat ad a Bizottságnak.

18. Az európai versenypolitika alapjai – 2 • Csaknem minden közösségi politikát érinti: • iparpolitika (strukturális és szektorális intézkedések) • regionális politika (fejlesztési segély a szegényebb régióknak) • energia- és szállítási politika (nagy köztulajdonú és multinacionális vállalatok működnek itt) • mezőgazdasági és halászati politika (közös piacszervezetek) • A versenypolitika hatályát kiterjesztették: • Az Európai Gazdasági Térségre (1994. január 1. óta) • Az Európai Megállapodásokra • A FÁK-ra (enyhébb formában) • Az EU és az USA versenyhatóságai közötti együttműködésre.

19. A Bizottság hatásköre – 1 • A főszereplő versenyügyekben. • Bármilyen információt begyűjthet a tagállamok kormányától és illetékes hatóságától + vállalatoktól és szövetségeiktől. • Együttműködik az államok versenyhatóságaival, nemzeti és közösségi bíróságokkal. • Együttműködés az EFTA-val: • Ha az EGT-forgalom >67% az EU piacain bonyolódik: a Bizottság illetékes • Ha az EGT-forgalom >33% az EFTA piacain bonyolódik: az EFTA felügyelete (Surveillance Authority) illetékes.

20. A Bizottság hatásköre – 2 • Információkat kérhet (ha nem kapja meg: büntet!) • Hogyan szerezhet tudomást törvénysértésekről? • Meglepetésszerű helyszíni (‘in situ’) ellenőrzések • Ellenvetés/tiltás (Statement of objections) • Védőintézkedéseket fogadhat el • Büntetéseket vethet ki • 1 millió € vagy az érintett vállalatok előző évi összesített forgalmának 10%-a • A Bizottság hatáskörének korlátjai: az Európai Bíróság.

21. II. Tiltott megállapodások és engedélyezett együttműködések Vázlat • Notifikáció és ‘negative clearance’ • A‘de minimis’szabály • Engedélyezett szerződéses kapcsolatok • Csoportmentességek • Tiltott megállapodások

22. 81. cikk: (1) A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos minden olyan vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása, így különösen: a) a beszerzési vagy eladási árak, illetve bármely egyéb üzleti feltétel közvetlen vagy közvetett rögzítése; b) a termelés, az értékesítés, a műszaki fejlesztés vagy a befektetés korlátozása vagy ellenőrzése; c) a piacok vagy a beszerzési források felosztása; d) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek; e) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezett-ségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához. (2) Az e cikk alapján tiltott megállapodás vagy döntés semmis.

23. 81. (3) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásától azonban el lehet tekinteni az olyan esetekben, amikor - a vállalkozások közötti megállapodás vagy megállapodások csoportja; - a vállalkozások társulásai által hozott döntés vagy döntések csoportja; - az összehangolt magatartás vagy összehangolt magatartások csoportja hozzájárul az áruk termelésének vagy forgalmazásának javításához, illetve a műszaki vagy gazdasági fejlődés előmozdításához, ugyanakkor lehetővé teszi a fogyasztók méltányos részesedését a belőle eredő előnyből anélkül, hogy: a) az érintett vállalkozásokra olyan korlátozásokat róna, amelyek e célok eléréséhez nem nélkülözhetetlenek; b) lehetővé tenné ezeknek a vállalkozásoknak, hogy a kérdéses áruk jelentős része tekintetében megszüntessék a versenyt.

24. Notifikáció és negative clearance – 1 • A Bizottságnak kell döntenie a szerződéseknek és a rendeleteknek való megfelelésről • Az 1962. évi 17. rendelet: megállapodások bejelentése • Nemzetközi megállapodások a verseny korlátozására • Árrögzítés, piacok felosztása, engedmények és értékesítési körülmények, szabványosítás • Olyan megállapodások, amelyek csak egyetlen tagállammal kapcsolatosak, de tagállamközi vonatkozásai is vannak • Harmadik országbeli vállalkozások megállapodásai, amelyek érintik a közösségbeli versenyt.

25. Notifikáció és negative clearance – 2 • Vállalatok megállapodását és vállalatok szövetségeinek döntéseit jelenteni kellett a Bizottságnak  2004 májusa óta nem kell!!! • A/B formula • Kivéve: csoportmentesség alá eső megállapodások • Három lehetséges kimenet • Nem sérti a 81(1) – negative clearance • Beleütközik a 81. cikkbe, dea (3)bekezdés érvényes rá – egyedi mentesség • Beleütközi a 81. cikkbe – tiltás (statement of objections)

26. A‘de minimis’szabály • 1970 májusa: bizottsági közlemény a csekély jelentőségű megállapodásokról, amelyek nem érintik a versenyt a közös piacon vagy a tagállamok közötti kereskedelmet. • Határok (1977.és 1986. évi módosítások): • a vállalatok részesedése <5% • összevont forgalmuk <200 millió EUR • Nincs szükség a Bizottság értesítésére • Különösen a kkv-k számára kedvező

27. Engedélyezett szerződéses kapcsolatok – 1 • Vállalatok és gazdasági ágak közös összehasonlító vizsgálata • Statisztikák és modellek közös kidolgozása • Közös piackutatások • Együttműködés a könyvelésben • Közös pénzügyi garanciák megszerzése • K+F-szerződések, projektek és megbízások közös kivitelezése • Termelési, tárolási és szállítási eszközök közös használata • Megrendelések közös teljesítése, közös értékesítés, közös értékesítés utáni és szervizszolgáltatások • Közös hirdetés

28. Engedélyezett szerződéses kapcsolatok – 2 • Kizárólagos képviselet (1962) – értékesítő ügynökökkel kötött szerződések: • A megbízó nevében fellépő ügynökök tevékenysége nem tartozik a 81. cikk hatálya alá. • Ügynök az, aki nem vállal magára pénzügyi kockázatot • Alvállalkozás (1978) – kivették a 81. cikk hatálya alól: • A kis és közepes vállalkozások érdekében

29. Csoportmentességek – 1 • ‘Block exemption’ (1965) – olyan hasonló meg-állapodások esetében alkalmazzák, amelyek versenyt erősítő hatása nagyobb, mint a verseny korlátozásából eredő károk • Ahol teljesülnek a rendelet követelményei, • nincs szükség notifikációra • a megállapodások végrehajthatók • A legtöbb esetben forgalmi/piaci részesedési plafonokat állapítanak meg, ami a kkv-knak kedvez

30. Csoportmentességek – 2 • Kooperációs szerződések • Szakosodási megállapodások (1984) • Kutatási és fejlesztési megállapodások (1984) • Ha a közösen végzett K+F-ből eredő know-how jelentősen hozzájárul a műszaki és gazdasági haladáshoz, • Meghatározó új és jobb minőségű termékek előállításában • Kooperatív jellegű közös vállalatok közötti együttműködés (1992) • Szakosodás, K + F, szabadalmi és know-how-licenc

31. Csoportmentességek – 3 • Forgalmazási megállapodások (1983– 2005!!!) • Kizárólagos forgalmazási megállapodások egy szállító és egy szerződött partner között (gépjárművek) • Kizárólagos beszerzési megállapodások (sör, üzemanyag) • A viszonteladó kizárólag egyetlen termelőtől, nagykereskedőtől vásárolhat, és nincs kizárólagos joga egy területre – max. 10 év • Ipari tulajdonjogok (1984, 1992) • Szabadalmi licenc – kizárólag jog a licenc tulajdonosának bizonyos termékek előállítására vagy forgalmazására • Franchisemegállapodások (1988) • Technológiatranszfer-megállapodások (1996)

32. Tiltott megállapodások – 1 • Piacok felosztása,amely korlátozza/lehetetlenné teszi bizonyos termékek Közösségen belüli forgalmát • Árakat vagy az ügylet más feltételeit rögzítő megállapodások • Új termelők/kereskedők piacra való belépésének korlátozása – pl. kiskereskedők széles körét szerződés köti egyetlen termelő gyártmányainak értékesítésére • Olyan „törzsvásárlói kedvezmények” nyújtása, amelynek mértékét közösen határozzák meg

33. Tiltott megállapodások – 2 • Közös értékesítési megállapodások (szállítási kvóták meghatározása, árak rögzítése) • Közös beszerzési megállapodások (erőfölénnyel való visszaélés) • Kizárólagos forgalmazási megállapodások – csoportmentesség érvényesül, de csak ha nincs abszolút földrajzi/területi védelem a párhuzamos import megakadályozására • Közös hirdetési megállapodás – ha meggátolja a résztvevők abban, hogy termékeiket önállóan is promotálják

34. A tíz legnagyobb versenypolitikai büntetés

35. A tíz legnagyobb büntetés ágazatok szerint

36. Erőfölény kihasználása (82. cikk) A közös piaccal összeegyeztethetetlen és tilos egy vagy több vállalkozás-nak a közös piacon vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre. Ilyen visszaélésnek minősül különösen: a) tisztességtelen beszerzési vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett kikötése; b) a termelés, az értékesítés vagy a műszaki fejlesztés korlátozása a fogyasztók kárára; c) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek; d) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.

37. Koncentrációk az egységes piacon – 1 • A koncentráció előnyei: • Sorozatnagyság/skálahozadék (a termelésben és a forgalmazásban) • Nagyobb jövedelmezőség • Gyorsabb műszaki haladása közösségi ipar versenyképesebb lesz • A koncentráció hátrányai: • Monopolisztikus vagy oligopolisztikus struktúrák alakulhatnak ki • Csorbát szenvedhetnek a fogyasztók érdekei • A koncentrációi formái: • Holding– tőkerészesedés birtoklása más vállalat(ok)ban • Felvásárlás – egy vállalat megszerez egy másik vállalatot • Összeolvadás – két vagy több vállalat egyesül

38. Koncentrációk az egységes piacon – 2 • Az erőfölény önmagában nem tilos – csak a vele való visszaélés! • A piac monopolizálása maga is az erőfölénnyel való visszaélés (Continental Can-ügy, 1973) • Rendelet a vállalati koncentrációk szabályozására (1973–1989) magas küszöbök • 1997 – módosítás: • Világméretű forgalom > 2,5 Mrd ECU • Legalább három tagállam mindegyikében a forgalom >100 mió ECU • A tagállami versenyhatóság illetékes, ha minden vállalat forgalmának ⅔-aegyetlen tagállamban összpontosul.

39. Közvállalkozások • Állami vállalatok – a gazdaságpolitika eszközei lehetnek • Az államok gyakran monopóliumot biztosítanak vállalatoknak • Ellátásbiztonsági célból • Energia és vízellátás • A lakosság egésze számára nyújtott alapvető szolgáltatásokat biztosítanak • Posta, bank, biztosítás • Drága elosztási hálózatok megkettőzésének elkerülésére  • Energia- és vízellátás, távközlés, szállítás • Az általános közvállalatok és a közszolgáltató vállalatok megkülönböztetése (kivételek az utóbbiak esetében) • Az állam és a vállalatok között pénzügyi kapcsolatok átláthatóságát biztosítani kell

40. Közvállalkozások (86. cikk) (1) A közvállalkozások és az olyan vállalkozások esetében, amelyeknek a tagállamok különleges vagy kizárólagos jogokat biztosítanak, a tagállamok nem hozhatnak és nem tarthatnak fenn az e szerződéssel, különösen az annak 12. és 81–89. cikkében foglalt szabályokkal ellentétes intézkedéseket. (2) Az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vagy a jövedelemtermelő monopólium jellegű vállalkozások olyan mértékben tartoznak e szerződés szabályai, különösen a versenyszabályok hatálya alá, amennyiben ezek alkalmazása sem jogilag, sem ténylegesen nem akadályozza a rájuk bízott sajátos feladatok végrehajtását. A kereskedelem fejlődését ez nem befolyásolhatja olyan mértékben, amely ellentétes a Közösség érdekeivel.

41. Állami támogatások • Mélyen gyökereznek valamennyi tagállamban: • A foglalkoztatás fenntartására, hagyományos iparágak, „zászlóshajók” védelmében • Általában tilos, de vannak kivételek (vö. következő kép) + • ‘De minimis’: <50,000100,000200,000ECU/EUR három év alatt

42. Állami támogatások (87. cikk) (1) Ha e szerződés másként nem rendelkezik, a közös piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. (2) A közös piaccal összeegyeztethető: a) a magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatás, feltéve, hogy azt a termék származásán alapuló megkülönböztetés nélkül nyújtják; b) a természeti csapások vagy más rendkívüli események által okozott károk helyreállítására nyújtott támogatás; c) a Németországi Szövetségi Köztársaság Németország felosztása által érintett egyes területei gazdaságának nyújtott támogatás, amennyiben a támogatásra a felosztásból eredő gazdasági hátrányok ellensúlyozá-sához szükség van.

43. Általános támogatások • Olyan támogatások, amelyekből bármely vállalat részesedhet, tekintet nélkül • Földrajzi elhelyezkedésére • Arra az ágazatra, amelyben működik • A Bizottságot értesíteni kell, és az ezt követően vizsgálódik • Tilos: • Exporttámogatás a Közösségen belüli „kivitelre” • Időhatár nélküli működési támogatás • Állami tőkerészesedés szerzése magánvállalatok tőkéjében • Elfogadható: • Regionális, K+F, kkv, környezetvédelem, szakképzés, állásteremtés munkanélkülieknek

44. Szektorális támogatások • Fokozódóan tartózkodó magatartás a Bizottság részérőlnem szabad protekcionista jelleget öltenie • Nem késleltetheti a szükséges alkalmazkodást, és nem torzíthatja a versenyt • Közösségi keretek: a közösségi szinten elérendő célok és elérésük módja • A szektorális támogatások általános alapja: a kapacitásfölösleg • Hajógyártás, acélipar, szintetikus szövetek, gépjárművek