Kétnyelvűség, Kettősnyelvűség

1. Kétnyelvűség,Kettősnyelvűség Készítette: Csallóközi Réka

2. Kiss Jenő: szakkifejezések meghatározása

3. A kétnyelvűség és a kettősnyelvűség közti azonosságok • Mindkettő nyelvi kontaktus következménye • Mindkettő lehet: egyéni és közösségi, kétoldalú és egyoldalú, aktív és passzív, spontán és kulturális, kiegyensúlyozott és domináns • Végigkísérik a nyelvtörténetet • Mindkettő instabil állapot az unilingvizmushoz és a monoglossziához képest • Mindkettő szülője lehet új nyelvnek v. nyelvváltozatnak

4. Különbségek • A bilingvizmusnál különböző, a diglossziánál hasonló nyelvi rendszerek állnak egymás mellett • Interferencia lehetősége más a két esetben • Hosszabb távon a kettősnyelvűség maradandóbb

5. Bilingvizmus: együttélési modell • Kétnyelvű ember tudatában él A és B nyelv • A beszélő hol az egyiket, hol a másikat használja • Szabályok nem keverednek

6. Kettősnyelvűség – variabilitás modell • A beszélő tudatában 3 különböző szabályfajta • Az elsődleges és a másodlagos változatot kategorikus szabályok alkotják  ezek elkülönülnek • Variábilis szabályok: köztes állapot

7. Bilingvizmus és diglosszia viszonya Fishman: • Bilingvizmus és diglosszia • Diglosszia bilingvizmus nélkül • Bilingvizmus diglosszia nélkül • Sem nem diglosszia, sem nem bilingvizmus

8. DiglossziaEgy nyelv két vagy több változata egymás mellett létezik és mindkettő meghatározott, külön funkciót tölt be

9. 4 példanyelv (Charles A. Ferguson) • Arab, újgörög, svájci német, haiti kreol A diglosszia kialakulása: • Arab visszanyúlik a legtávolabbi múltba • Görög: 19. század kezdete • Svájci német oka a német sztenderdizácó központjától való eltérés • Haiti kreol: a pidzsin-szerű francia nyelv kreolizálásának eredménye Mind a négynek saját elnevezése van a sztenderd és a regionális változatra

10. Funkció

11. Funkció 2.

12. Tekintély • A sztenderdet a különböző nyelvváltozatok fölöttinek tekintik • Fensőbbsége néha valláshoz tartozik Irodalmi örökség • Terjedelmes irodalom a sztenderd nyelven • A kortárs irodalom ennek szerves része

13. Elsajátítás • Szülők a gyerekekkel szemben és a gyerekek egymással: regionális • A sztenderd: iskolai oktatás keretein belül • A regionális szerkezetét: szabályok nélkül, a sztenderdet pedig grammatikai fogalmakkal, normák alapján tanulja

14. Sztenderdizáció • Megállapított normák • A különböző nyelvváltozatoknak nem nagyon vannak leíró, normatív tanulmányok • Kis nyelvközösség: kialakulhat sztenderd regionális nyelv Stabilitás: a diglosszia sok területen több századon át fennmarad

15. Grammatika • A két nyelvváltozat között a legnagyobb különbség; pl.: szórend, mondatkezdő-és kötőszavak Szókincs • Szókincsük túlnyomórészt közös (jelentésbeli eltérések vannak) • A sztenderdben terminus technikusok • A reginálisban:hétköznapi, népies kifejezések

16. Teljes definíció • Olyan viszonylag állandósult nyelvi helyzet, amelyben az elsődleges nyelvjárások mellett van egy azoktól erősen eltérő, nagymértékben szabályozott (grammatikailag gyakran bonyolultabb) föléhelyezett változat is, amely irodalmi, s amelyet v. egy korábbi időszakban, v. egy másik nyelvközösségben hoztak létre (lsd.: haiti francia), s amelyet nagyrészt iskolai oktatásban sajátítanak el és többnyire írásban és formális beszédalkalmakkor használnak a nyelvközösség tagjai, de amely a mindennapi társalgásban nem használatos a közösség egyetlen szektorában sem

17. Kétnyelvűség kiterjedtsége • Egynyelvűség tévhite • Állam nem egyenlő nemzet

18. A világ nyelvei és a kétnyelvűség • Nyelvek száma 2800 – 10000 • 1967. William Mackey: Első munka a kétnyelvűségről: „a kétnyelvűség olyan probléma, amely a föld lakosságának nagy részét illeti”

19. Okok, megitélés • Bevándorlás, új munkaerő elvándorlása, katonai megszállás, stb. • „Ahány nyelven beszélsz, annyi ember vagy” (V. Károly) • Mindig valami jelző tapad hozzá

20. Grosjean meghatározása (1992.) • „A kétnyelvűség két (vagy több) nyelv rendszeres használata, kétnyelvűek pedig azok az emberek, akiknek mindennapi életük során szükségük van két vagy több nyelvre, és ezeket használják is”

21. A kétnyelvűség eredete • Többnyelvű államalakulatok • Hatalmi területi terjeszkedés • Határok átrendeződése • Békeszerződések • Szocialista államok politikai rendszerváltásai • Népmozgások • Kereskedelem fejlődése

22. A kétnyelvűség eredete 2. • Államszövetségek létrejötte • Politikai házasságok • Társadalmi csoportnormák • Vallások

23. Az egyéni kétnyelvűség kialakulásaCharlotte Hoffmann osztályzása • Bevándorlás • Migráció • Szoros érintkezés más nyelvi csoportokkal • Az iskola szerepe • Kétnyelvű családban felnövő gyermek

24. Kétnyelvűség kialakulásának modelljei a családban • Ronjat-féle (1913): Egy személy, egy nyelv • Fantini-féle (1985): Nem domináns otthoni nyelv • Haugen-féle (1953): Nem domináns otthoni nyelv közösségi támogatottság nélkül

25. Kétnyelvűség kialakulásának modelljei a családban 2. 4. Elwert-féle (1959): Két nem domináns otthoni nyelv közösségi támogatottság nélkül 5. Saunders-féle (1982): Nem anyanyelvi szülők 6. Kevert nyelvek

26. A magyarországi romák • Magyarul beszélő magyar cigányok: romungrók • Magyarul és cigányul beszélő: oláh cigányok • Magyarul és románul beszélők: beások

27. Cigány nyelv • A szakirodalom és a köznyelv szerint is a cigány nyelv a cigányság indiai eredetű nyelve • Több nyelvjárás: • Oláhcigány • Magyarcigány • Németcigány (szintó)

28. Cigány nyelv 2. • Oláhcigányok: lovari • A cigányt anyanyelvüknek tekintők legnagyobb része az oláhcigányok közül kerül ki • Magyarcigányt és a németcigányt csak néhány kisebb csoport használja • A beáaok a román nyelv archaikus változatát beszélik

29. Cigány nyelv 3. • Legtöbbnek Mo-n, magyar az anyanyelv • Nyelvvesztés útján anyanyelvüket magyarra cserélték

30. Nyelvhasználat (oláhcigányok) • Bilingvizmus vegyül a diglossziával (beásoknál is) • Családban: cigányul • Hivatalos helyeken, nem cigány környezettel magyarul beszélnek • Nem egyformán viszonyulnak a 2 nyelvhez • Gyakran váltanak nyelvet mondaton belül

31. Nyelvi szocializáció (oláhcigányok) • Elsődleges szocializáció: nagy rokonsági kör • Több felnőttel találkozik a gyerek • A szóbeliséget jellemző beszédműfajok korán jelennek meg a gyerek életében • Mesemondás, éneklés

32. A magyar nyelv Szerbiában • 1990. Szerbia új alkotmánya • 1991. szerb képviselőház rendelete Heinz Kloss 5 fokozata a nyelvek státusa szempontjából • Országosan hivatalos nyelv • Nagyobb regionális egység hivatalos nyelve

33. 3. Kisebbség nyelvhasználat hatósági engedélyezése különféle módon 4. Tolerancia a nyelvvel szemben a privát szférában 5. Nyelv betiltása Magyar nyelv Jugoszláviában: 3-as szint Egyes vonatkozásokban 2-es, más helyen 4-esre szorult vissza napjainkra

34. Funkcióbeli különbségek • Szerb nyelv: mindhárom nyelvhasználati szinten • Magyar a legalsó és a legfelső szinten aktív • Funkcióelszegényedés -> államnyelv térhódítása

35. vége