Diffúz szennyezések szabályozása: Best Management Practices

1. Diffúz szennyezések szabályozása: Best Management Practices

2. LEGJOBB GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT (BMP) Diffúz források: legjobb gazdálkodási gyakorlat alkalmazása a vízminőség kontrollálására Biztosítják a vízszennyezések kockázatainak kezelését és gondoskodnak a szabványok teljesítéséről A pontszerű forrásoknál alkalmazott „end of pipe” jellegű kezelések megfelelői a diffúz emissziókra (de forrásszabályozás főleg) BMP: kiválasztott módszerek, eszközök, intézkedések, gyakorlatok a diffúz szennyezések kontrollálása érdekében. Magában foglal mindazon folyamatot, műveletet, épített szerkezetet, melyek csökkentik vagy megszűntetik a szennyezőanyagok víztérbe jutását a diffúz forrásokból. A BMP koncepció által igényelt elemek: • Útmutató a gyakorlatban alkalmazható módszerek listájával • Meghatározott és egyértelmű megoldási opciók az egyes problémákra • Kutatási és tapasztalati alapokon nyugvó lehetőségek

3. LEGJOBB GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT (BMP) A BMP koncepció az alkalmazható eszközök listáját nyújtja különböző célszektorok (erdőgazdaság, mezőgazdaság, települések, tengerek, stb.) számára (műszaki és gazdasági hatékonyság) Minden szektor számára az opciók két nagy csoportja adott: folyamatok és szerkezetek Folyamatok: szennyezést csökkentő tevékenységek (kutyatulajdonosok felkérése az anyagcsere-termékek összegyűjtésére – részletes instrukciók a peszticidek alkalmazására, vagy az ipari kemikáliák elhelyezésére) Szerkezetek: mérnöki épített létesítmények (szennyezés kockázatának csökkentése – tényleges szennyezőanyag visszatartás, pl. műtárgyak, földművek, növénysávok) Egy adott szabályozandó probléma megoldására több opció is választható, ill. ezek kombinációja gyakran javasolt (folyamatok és szerkezetek egyaránt) Az alkalmazható opciók listája mellett az elérhető hatékonyság, a várható költségek, a figyelembe veendő további faktorok, a szabályozható szennyezőanyagok, a kontrollálható források, ill. helyek is leírtak Hatékony kontroll: átfogó és kombinatív (több problémát, több eszközzel)

4. LEGJOBB GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT (BMP) Szennyezés megelőzési lehetőségek a forrásterületeken: • Források szabályozása: az okok megszüntetése / csökkentése (veszélyes anyagok tiltása, kibocsátás csökkentése szabályozással, hatékony gazdálkodás, művelési mód / ág váltás, támogatási rendszerek) • Forrásterületek hidrológiai viszonyainak befolyásolása: a felszíni lefolyás mértékének csökkentése (tározóterek létesítése, beszivárgási ráta és felszíni veszteségek növelése, áteresztő burkolatok, talajmunkák) • A szennyezőanyagok eltávozásának megakadályozása a területhasználati tevékenységek során (minimalizált talajművelés, szintvonalas szántás, teraszolás, mulcsolás, szabályozott legeltetés, erdősávok telepítése) • A szennyezőanyagok és a csapadék kapcsolatának megakadályozása (vízelvezető árkok létesítése az esővíz távol tartására a szennyezett felületektől, talajmunkáktól, építési területekről; műtrágyázás, fakitermelés időzítése) • Érzékeny területek védelme (folyóparti sávok, partvonalak, vizes élőhelyek, erózióra hajlamos lejtők) • Természetes hidrológia védelme (áteresztő felületek fenntartása)

5. LEGJOBB GAZDÁLKODÁSI GYAKORLAT (BMP) Továbbszállítás csökkentése a vízgyűjtőn: • Transzport befolyásolása: a kibocsátott szennyezők továbbszállításának (átviteli tényező) csökkentése a források és a befogadó felszíni vizek között az elmozdult szennyezők felfogásával, a lefolyás akadályoztatásával, ill. beszivárogtatásával (szűrőmezők, pufferzónák, tározóterek létesítése a lefolyási útvonalak mentén) • „End of pipe” jellegű módszerek: vízkezelés a lefolyási útvonalak végén, közvetlenül a befogadóba kerülés előtt (wetlandek, ülepítő tavak) Hierarchia: 1. Szennyezőanyagok kibocsátásának minimalizálása 2. A szennyezőanyagok mozgásának megakadályozása 3. A szennyezőanyagok befogadók felé történő transzportjának csökkentése

6. FOLYAMAT JELLEGŰ BMP PÉLDÁK Városi területeken (egyének szintje) alkalmazott módszerek hierarciája: • Forrásszabályozása háztartásoknál (szennyezés kontroll a napi rutin során) • Csapadékvíz forrásszabályozás (gyűjtés vagy beszivárogtatás a városi felületekkel való érintkezés helyén) • Helyi szabályozás (összegyűjtött csapadékvíz visszatartása, beszivárogtatása vagy ülepítése) • Regionális szabályozás („end of pipe” módszerek: wetland, ülepítő tó)

7. FOLYAMAT JELLEGŰ BMP PÉLDÁK Erózióvédelem • Fűfélék és takarmánynövények ültetése sérülékeny talajokon (védelem) • Az őszi vetésű növények korai ültetése (téli védelem) • Zöld takarmány ültetése a főnövény aratása után (téli védelem) • Minimális vagy nulla talajművelés alkalmazása (talajtakarás, humuszképződés) • Művelés időzítése a talajtömörödés elkerülésére (vízátersztés fenntartása) • Növényi maradványok talajon hagyása (mulcholás) • Talaj szervesanyag tartalmának megőrzése (jó szerkezet) • Kémiai talajszerkezet stabilizáció • Szintvonalas és sávos (váltakozó növényi sorok) művelés • Túllegeltetés elkerülése (fűtakaró megszűnése) • Letaposás (állatok patái) elkerülése nedves vagy jó víztartó talajoknál (talajlazulás, fűszálak roncsolása)

8. FOLYAMAT JELLEGŰ BMP PÉLDÁK Jó mezőgazdasági gyakorlat • Megfelelő mértékű műtrágya alkalmazás a növényi tápanyag felvétel alapján • A műtrágya kihordás megfelelő időzítése • Modern műtrágya/peszticidszóró gépek alkalmazása • Szerves trágyák intenzívebb és ésszerűbb alkalmazása • A mineralizáció figyelembe vétele a mérlegnél • Megfelelő mértékű terület biztosítása a szerves trágya számára • Nitrifikáció késleltetése inhibitorok alkalmazásával • Zöld takarmány ültetése a főnövény aratása után • Az őszi vetésű növények korai ültetése • Alacsony tápanyagtartalmú szerves növényi talajtakarás alkalmazása • Az öntözővíz megfeleő időzítése és adagolása • Szerves trágya kezelése alumínium- vagy vas-oxiddal • Állati takarmány tápanyagtartalmának manipulálása • Legelők elválasztása a vízfolyásoktól (erdősáv, kerítés) • Szélsőséges eset: művelési ág vagy területhasználat váltás

10. SZERKEZETI BMP PÉLDÁK Épített szerkezetek az alábbi általános funkciókkal: • A talajfelszín stabilizációja a szennyezők elmozdulási kockázatának csökkentése érdekében (talajban még nem, a vizekben már szennyezők) • A csapadékvíz talajba szivárgásának elősegítése a felszín eléréséhez minél közelebb (a felszínről lemosódó szennyezések kockázatának mérséklése) • Az intenzív mezőgazdasági, települési, ipari területek távol tartása a vizektől (folyóparti puffer zónák) • Permetezett peszticidek mozgásának megakadályozása (erdősáv) • Talajvédelmi eljárások vízerózió ellen • Lebegtetett anyagok és a hozzájuk kapcsolódó elmozdult szennyezők kiszűrése a befogadók elérése előtt • Csapadékvíz rövid idejű (1-2 nap) visszatartása a lebegtetett anyagok és a hozzájuk kapcsolódó elmozdult szennyezők kiülepítése érdekében • Csapadékvíz hosszabb idejű (2-3 hét) visszatartása a szerves anyagok biológiai lebontása és a tápanyagok növényi felvétele érdekében

11. SZERKEZETI BMP PÉLDÁK Talajstabilizációs eszközök: • Mezőgazdasági területek füvesített, természetes vagy mesterséges csatornái és árkai, melyek szárazak, de nedves időben időszakos vízfolyássá válnak • Városi és ipari területek nem burkolt lejtőin a növényborítottság védelme • Faágakkal, kéreggel, apró kövekkel borított ösvények védelme Beszivárgást elősegítő eszközök: • Füvesített árkok utak, vasutak, telepek mentén, áteresztő talajokon • Kavicsszűrők utak mentén, egyedi szűrősávok épületek mellett • Szivárogtató medencék, áteresztő burkolatok parkolókban, járdákon

17. SZERKEZETI BMP PÉLDÁK Puffer zónák: • Természetes, zavartalan növényzetből (fák, bokrok, lágyszárúak, fűfélék) álló zóna a szennyezést kibocsátó terület (mezőgazdaság, erdőgazdaság, település) és a védendő víztest között (tábla szélén vagy vízfolyás mellett) • Céljuk a szennyezők vízterek felé történő transzportjának minimalizálása • Visszatartják a felszíni lefolyást és csökkentik a vízterek lebegőanyag terhelését, megszűrik a szennyezőket a zónán való áthaladáskor, felfogják a permetezett peszticideket • A zóna szélessége, az alkotó növényzet típusa, a talaj típusa, a lejtés, a szennyezési tevékenység intenzitása, a szennyezőanyagok típusa befolyásolja a hatékonyságot • Biztosítani kell a zóna minél nagyobb mértékű zavartalanságát(talajbolygatás, kikötés, fakitermelés, közlekedés a zónán kívül, műtrágya és peszticid felhasználás minimalizálása) • A közel természetes növényi sáv kedvező a biodiverzitás szempontjából

20. SZERKEZETI BMP PÉLDÁK Fűvel borított árkok és szűrőmezők: • Természetes, sekély, fűvel borított mélyedések, árkok melyek időszakosan tárolják és elvezetik vagy beszivárogtatják a lefolyást • Szennyezőanyagok és lebegőanyag visszatartása: szűrés a fűtakaró által, ill. beszivárgás a talajba • Mérséklik a mélyedések fenékerózióját a lefolyás során • Hatékony, ha szűrőmező is csatlakozik hozzá (árkok mentén fűvel borított sávok), amelyek a terepi felszíni lefolyásból vonnak ki szennyezőket(további visszatartási kapacitás, önállóan is szerepelhetnek szántóföldek szegélyein) Erózióvédelmet szolgáló létesítmények: • Teraszok kialakítása a lejtőre merőlegesen, füvesített elvezető árkokkal (hosszú lejtőszakaszok megtörése, a lefolyás lassítása és biztonságos elvezetése) • Drénezés és a drénrendszerek fenntartása (rossz vízvezető képeségű altalajoknál, lejtőirányra merőleges dréncsövek)

22. SZERKEZETI BMP PÉLDÁK Mesterséges állóvizek: • Visszatartó medencék: az árhullámok ideiglenes visszatartására alkalmas, csapadékesemények között száraz, permanens állóvíz nélküli medencék. A kifolyás szabályozott (24 órás tartózkodási idő), a szennyezők egy része kiülepedhet. A tárolt víz egy része a talajba szivároghat. • Ülepítő tavak: az árhullámok rövid idejű (1-2 nap) visszatartását szolgáló permanens állóvizek. A lebegtetett anyagok és a hozzájuk kapcsolódó partikulált szennyezők kiülepítésére alkalmasak. • Csapadékvíz wetlandek: mesterséges permanens állóvizek az árhullámok hosszabb idejű (2-3 hét) visszatartására. A tartózkodási idő elegendő a szerves anyagok biológiai lebontására és a tápanyagok növényi felvételére, vizes élőhelyek kialakulására.

27. BMP MEGVALÓSULÁS MEZŐGAZDASÁGI TERÜLETEKEN • Kibocsátási határértékekkel nem lehet szabályozni a mezőgazdasági diffúz emissziókat (hol a forrás…?) • Nincs számszerű előírás a gazdálkodók számára, csak az alkalmazható BMP-k listája adott, ezek közül választhatnak (helyi ismeretek!!!) • Számszerű kívánalom csak a vizsgált vízgyűjtő egészére vonatkozhat • A vízgyűjtőn gazdálkodó összes egyénnek együtt kell teljesítenie az elvárást, nem egyénileg • Az egyéni gazdálkodók megítélése a BMP alkalmazások mértékén és gondossági fokán múlik (milyen színvonalon alkalmazzák) • Beavatkozás: csak a kritikus területeken (nem minden mezőgazdasági művelésű területen) - legtöbbet transzportáló térségek (€ !!!) • Negatív kölcsönhatások is lehetnek (erózióvédelem minimális műveléssel- peszticid igény növekedése)

28. MEGGYŐZÉS… • Két nagy csoport gazdasági szempontból: hasznot hoz vs. pénzbe kerül • Ha gazdaságilag megéri, könnyű a meggyőzés (szerves trágya hasznosítása - nem szemét!!!, műtrágya felesleg csökkentése a terméshozam csökkenése nélkül, tápanyag könyvelés) • Gazdaságilag káros beavatkozások: környezetvédelmi probléma, pénzbe kerül és nincs látható gazdasági haszna (állatszám csökkentése a nagymennyiségű szervestrágya elhelyezési problémája miatt, erózióvédelem a nagy lebegőanyag-terhelés miatt) • Sikeres meggyőzés: ha a környezeti károk költségei kimutathatóak, a gazdálkodó “zöld”, vagy érdekeltté tehető financiálisan • Legtöbbször nem érzékelik a probléma jelentőségét (máshol jelentkezik, nehéz visszavezetni az okokra és a felelősökre) • Gazdasági ösztönzők (támogatások, pályázati pénzek) szükségesek a legtöbb esetben (nagy az ellenállás rendszerint) • Jogszabályi környezet (teljes vagy részleges tiltás, kényszer) - hatékony? • Oktatás, ismeretterjesztés, fórumok, PR

29. VÍZGYŰJTŐ MANAGEMENT ALAPELVEI Nincs egyetlen megoldási alternatíva a diffúz szennyezési problémára (a szennyezések többféle forrásból és irányból érkeznek) Vízgyűjtő léptékű, többszintű, hierarchikus megközelítés szükséges a kezelésre, amely átfogóan, a hatékony BMP-k kombinációjával képes az emissziók csökkentésére, a vízminőség javítására A diffúz szennyezési probléma kezelése mellett az árvízvédelem és az emberi vízhasználatok biztosítása is fontos területe a vízgyűjtő gazdálkodásnak (kombinatív management, konfliktusok feloldása) A vízgyűjtő management főbb irányelvei: • Átfogó (valamennyi diffúz forrást és ezek hatásait érinti) • Egyértelmű célok és kritériumok (ténylegesen fennálló probléma) • Méltányos (valamennyi szektor, megfelelő részesedés) • Folytonos és dinamikus (időbeli léptékek) • Integrált (pontszerű és diffúz, árvízvédelem, BMP és kibocsátási engedélyek)

30. P terhelés csökkentést segítő intézkedések költség-hatékonysága (dombvidéki vízgyűjtők) A FÖLDHASZNÁLATOKAT ÉRINTŐ VÍZGYŰJTŐ SZINTŰ INTÉZKEDÉSEK • Művelési ág- és a művelési mód váltás: • Legnagyobb léptékű, önkéntes jellegű (ÚMVP) • Több szempontú döntés: költségek, környezeti előnyök, társadalmi fogadtatás, tájökológiai szempontból kívánatos arányok. • Kapcsolódó feladatok, melyek a vízminőségre is kedvezően hatnak: • Területi vízvisszatartás - belvízelvezetés új koncepciója → felszíni víz terhelhetőségét csökkenti • Keresztirányú átjárhatóság biztosítása – nyílt ártér (dombvidéki kisvízfolyások) → mederbeli visszatartás növelése

31. A FÖLDHASZNÁLATOKAT ÉRINTŐ VÍZGYŰJTŐ SZINTŰ INTÉZKEDÉSEK Példa: Vadász-patak vízgyűjtője Forrásterületek, hordalék és diffúz P terhelés Alapadatok • Javaslatok: • Táblaszegélyek, „puffer sáv” • Ártér szélesítés • Erózióvédelem • Szántó→gyep, erdő • Költségek: 5e - 50e Ft/ha • Támogatási rendszer → FVM (területek optimalizálása) Optimalizáció transzport modellel (PhosFate, BME) Javasolt beavatkozási területek

32. MEZŐGAZDASÁGI EREDETŰ TERHELÉS JOGI – GAZDASÁGI SZABÁLYOZÁSA Nitrát direktíva: a mezőgazdasági tevékenység szabályozása Nitrát-érzékeny területek kijelölése Állattartó telepek: trágyatárolás (műszaki előírások) Földhasználat: jó mezőgazdasági gyakorlat, erózióvédelem, tápanyag gazdálkodási szaktanácsadás, trágyakijuttatás szabályozása Nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettség Ellenőrzés Agrár környezetvédelmi program: célzott támogatások Szántó/gyep konverzió, gyümölcsös telepítése, őshonos állatok beszerzése, az állattartáshoz kapcsolódó legeltetési berendezések helyreállítása, létesítése (karámépítés, itatók, stb.), agrár-környezetvédelemhez kapcsolódó eszköz, illetve járulékos munkagép beszerzése, talajvízháztartás helyreállítása, épület beruházások, feldolgozási, marketing támogatások, stb. → már beépült az ÚMVP-ba!

33. FELSZÍNI VIZEK VÉDELME - MEDERRENDEZÉS http://digiscience.hu/wwf/wwf_trapezmeder.html

34. FELSZÍNI VIZEK VÉDELME - MEDERRENDEZÉS

35. FELSZÍNI VIZEK VÉDELME - MEDERRENDEZÉS

36. FELSZÍNI VIZEK VÉDELME - MEDERRENDEZÉS

37. FELSZÍNI VIZEK VÉDELME - MEDERRENDEZÉS