A szófelismerés információs értelmezése

1. A szófelismerés információs értelmezése Információs pszicholingvisztika 2. óra Pléh Csaba 2014. ősz pleh.csaba@gmail.com

2. Áttekintés • Gyakoriság és a szótár. • Ziff törvények. • Predikció a vizuális szófelismerésben. • Bejóslás és felismerési idő. • Kohorsz elmélet és a szókezdet értéke. • ‘Az egyéni szótár információs elemzése.

3. Gyakorisági viszonyok a nyelv egészében • A Zipf törvények Estoupf gyorsíró is észrevette már • A szó gyakorisága fordított arányban áll rangszámával. Vagyis nagyon gyakori szó kevés van, ritka szó sok. Zipf első törvénye • Ri ~ 1/iα • Ahol α~ 1 • Hozzá hasonló Lotka törvény, Pareto eloszlás: • Kevés sokat publikáló, s kevés nagyin gazdag ember van • Mandelbrot általánosítja, optimális információként értelmezi

4. Ziff törvény Németh Géza és Zainkó Csaba (BME) adatai

5. A leggyakoribb szavak : Mit tudunk meg ebből? Mi a népszerű a nyelvben ?

6. Milyen gyakorlati következményei vannak? • Írásban, rövidítésben. Sok rövidítés kell-e? • Szókincs elsajátításában gyermekeknél • Szókincs növekedésében második nyelven. A hapax szerepe • Tárolásban, keresési optimalizációban

7. Zipf „második törvénye” • A gyakori szó rövidebb. A legkisebb erőfeszítés törvénye • Egy példa az Anna Karenyina 1. fejezetére

8. Ennek finomítása. ‚információs tartalom’ jobban mutatja a gyakoriságot Minél bejósolhatóbb valami, annál kevesebb erőfeszítés a bejóslásához

9. Menjünk át pszicholingvisztikáraSzavak felismerése és a mentális szótár • Alaptények: gyakoriság, kontextus felülről-lefelé kutya – kuvasz • Hozzáférési utak: akusztikus, grafémikus, közös. • Általánosítás 1: a jelentés egy közös szótárban Általánosítás 2: a hó és a hav a Hóhoz kapcsol Általánosítás 3: a szófaj is tárolva van, s sok mindent elárul pl. kabát *ik hisz a kabát főnév

10. A szavak gyakorisága gyakran felmerül • Olvasás és szókincs tudás mérés megalapozásához • Asszociatív adatok értelmezéséhez • Betegek bizarr beszédének interpretáláshoz • Még stílus statisztikák is megjelennek

11. Információelméleti észlelés kutatás • G. A. Miller • Zaj és észlelés • Expoziciós idő és felismerés

12. Gyakoriság és felismerési idő Howes és Solomon 1952 • Korrelációk

16. A gyakoriságnak vannak szubjektív mutatói is Ezek jól összefüggenek az objektívakkal

17. Elsajátítási kor

18. TypeToken arány és szókincs

20. A gyakoriság értelmetlen szavakkal is szimulálható Solomon és Postman Az ingerek A gyakorisági hatás

21. Goldiamond és Hawkins ez akkor is megvan, ha nincs is ott az inger • Nagy viták • Valódi észlelési hatás • Vagy • Válaszhajlam • Könnyebben mondom ki, hogy program mint azt, hogy proliferáció

22. Főbb modellek a szófelismerésre • Küszöb és alapszint változások: logogén, kohorsz, és konnekcionista modellek • Adatok: előfeszítés kutya - macska kutya - kapu kiolvasás kereszt szódöntés kertesz

23. Logogén modell Morton

24. Kohorsz modell Marslen-Wilson: hallott szavak felismerése: már az első szótag alapján • Aktiválódás minden kompatibilis szóra, majd kiválasztás • A bálon rajta volt a … malom,majom, maszk maszat,maszek, maszk maszk Tévedés: A bálon rajta volt a maszat. Visszamenés a bemenethez. Igazodás akkor erős, ha összefüggő a szöveg. Izolált szavaknál s értelmetlen szövegnél kevesebb elvárási hatás van.

25. A konnekcionista felfogás lényegi mozzanatai • PDP, a Parallel Distributed Processing. (Rumelhart és McClelland, 1986), McClelland (1988) • A modell egységekből és azok kapcsolataiból áll. Az egységek (az elméleti neuronok) környezetüktől összegzett aktivációt kapnak bemenetként. A kapcsolatok pozitív vagy negatív előjelű súlyozott, módosítható "drótok" az egységek között. • A különböző feladatokat eltérő hálózatok (hálózatrészek) valósítják meg. • Mindegyikre jellemző azonban a párhuzamos működés. • A modellben nincsen elvszerű különbség alulról-felfelé s felülről-lefelé való hatások között, a hálózatokra teljes összekötöttség jellemző.

26. Hogyan működik a szavaknál? • Klasszikus lineáris, szekvenciális modellek: balról-jobbra felismerés, korlátozott kapcsolat a szintek között • Hierarchikus szótári viszonyok • Konnekcionizmus: totális interakció • Szavak hálója a szótárban

27. A szófelismerés konnekcionista modellje

28. A szintek működése egy konkrét szó (TÉR) felismerésénél

29. A szófelismerés ‚érzelmibb’ befolyásolói? Szubcepció vagy gyakoriság ? • A sajátos kísérleti hatások: szubcepció, előfeszítés, maszkolás, kétértelműség • A tudatosítás ablaka • Mit mondanak ezek a tudatról? • Nyelv és tudat egyéb eltérései • Szemantikai hatás  tudat • A forma tudata

30. A pszichoanalitikus képés a kísérleti felfogás Elő feldolgozás beszámoló Ingerek Egyéb ingerek

31. Szubcepció ’50-es évek • ‘küszöbalatti’ hatás • Gyakoriság, kiejthetőség s hasonlók is befolyásolnak • Érték is küszöbcsökkentő • Tabu szavak: magasabb küszöb. • Talán információs érték kevesebb jó-rossz 1 bit, • Míg a szó kb. 20 bit

32. Bruner et al, 1947: a saját értékrendemnek megfelelő szavakat gyorsabban ismerem fel

33. McGuninees galvános bőrreakció és felismerési idő az érzékeny szavakra

34. Eriksen 1960 kritikus felfogása Eriksen: a C modell az érvényes

35. Amygdala Colliculus superior Recehártya Corpus geniculatum laterale Elsődleges látókéreg A kettős fedolgozás és a szubcepció modellje ma

36. Beépített elektródák epilepsziásoknál • Piros – fenyegető – zöld neutrális • Kék az eltérés • Maszkolt-nem maszkolt • Érzelem: még küszöb alatt is megjelenik a hatása • ? Milyen neurális körökből?

37. Előfeszítés • Ajtó kerék • Ablak ablak

38. Maszkolás • Kutya Legerősebb érzelmi esetben: Pl. dög genny Hasonlított-e a szó érzelmileg? Macska Volt-e ehhez hasonló szó?

39. Nem tudatos előfeszítés jellemzői gyors s nem hagy nyomot Greenwald et al 1996

40. Nyelv és tudat szisztémás eltérülései • (1) Az irreleváns jelentések automatikus aktiválása. • (2) A hangrestauráció jelensége 40 % nem tudja, hol volt • (a) Mindenki csendben volt, csak nekünk jár a *ánk. • (b) Megettük a főzeléket, nekünk már jár a *-ánk. • (3) Társalgásainkat számos rejtett nem tudatos szabályszerűség irányítja. Tudjuk ezt? • (a) Megkérhetlek, hogy csukd be az ajtót? • (b) Be tudnád csukni az ajtót? • (c) Nem akarod becsukni az ajtót? • (d) Nem kellene becsukni az ajtót?

41. Kétértelműség • Általános felismerés: kettős aktiváció • Nyúl • Elvi mechanizmus Főnév • 300 ms • Nyúl

42. Kétértelmű szavak – egyértelmű mondatok • Főnév A zenekarból hiányzik a dob. HEGEDŰ HAJÍT • Ige Feri mindig ballal dob. • HAJÍT HEGEDŰ • Kontroll Mari a labdához fél kézzel nyúl. HAJÍT HEGEDŰ

43. A nem releváns értelem is megjelenik Gergely és Pléh Mit jelent ez? Dekomponálás • Kiolvasási idők

44. Bonyolultabb hatás: mindig a főnév az elsődleges Thumamégpedig ez a gyakoribb

45. Vagyis a szófaj döntő: Főnév mindig előnyben (Thuma és Pléh)

46. Visszatudatosítás pl. szóvicc Megetted már a halad? . Nem én konzervatív vagyok

47. Mindez mit is jelent ? • 300 mscig mindkét jelentés aktív • Utána már csak a releváns • Inger tudatosulás • Dennett 400-800 millisecundumos integrációs ablak • Ezen az idői ablakon belül áthelyezés, kapcsolatképzés

48. Tudatosak-e intuitív ítéleteink? • (a) Ott ült a kávéházban. • (b) Belement a feladatba. • (c) Bement a kávéházban. • (d) Csalódott a feladatba.

49. A stigmatizáció megjelenése reprezentatív mintában Pléh, 1995

50. A tudatosság növekedésével csökken a hiperkorrekció Bodor és Pléh tükörben megítélés