A talajok alapvető jellemzői III.

1. A talajok alapvető jellemzőiIII.

2. A talajosztályozás rendje, szabványai

3. Másodlagos jellemző állapot egyéb alkotórész szemalak szemcseérdesség szag, szín helyi elnevezés Alapvető jellemzők szemcseméret, frakciók plaszticitás szervesség tagoltság rétegzett, keveredett jelleg geológiai eredet Az azonosítás és osztályozás tartalmaaz új MSZ EN szerint

4. MSZ EN ISO 14688-1Geotechnikai vizsgálatokTalajok azonosítása és osztályozása1. rész: Azonosítás és leírásMSZ EN ISO 14688-2Geotechnikai vizsgálatokTalajok azonosítása és osztályozása2. rész: Osztályozási alapelvekMSZ 14043-2 Talajmechanikai vizsgálatokTalajok megnevezése talajmechanikai szempontból

5. Közelítő talajazonosítás és leírás • szemcsék • plaszticitás • szervesség vizuális és manuális vizsgálatok alapján MSZ EN ISO 14688-1

6. Pontos talajazonosítás és osztályozás • szemeloszlás • plaszticitás • szervesség laboratóriumi vizsgálata alapján MSZ EN ISO 14688-2 MSZ 14043-2

7. AZ MSZ EN által osztályozáshoz ajánlott talajparaméterek • egyenlőtlenségi mutató CU • görbületi mutató CC • víztartalom w • folyási határ wL • sodrási határ wP • plasztikus index IP • konzisztencia index IC • folyási index IL • hézagtényező e • tömörségi index ID • drénezetlen nyírószilárdság cu • kompressziós index Cc

8. A talajok azonosítása, leírása közelítő osztályozása,felismerése

9. A talajok felismerésének módszereiMSZ EN ISO 14688-1 • Szemcsés talajok a szemcseméret megítélése szemrevételezéssel • Nedves kötött talajok késsel vágott felület (iszap matt, agyag fényes) rázogatás, nyomogatás (az iszap gyorsan az agyag lassan adja le és veszi fel a vizet) • Száraz kötött talajok szétesés vizsgálata rög vízbemártásával (iszap gyors, agyag lassú) • Kötött talaj konzisztenciája sodrással (morzsalékos kemény, vékony szál puha)

10. főfrakció – mellékfrakció nagyon durva és durva szemcséjű talajok a tömegarány a meghatározó finom és vegyes összetételű talajok esetén a finom szemcsék plasztikus viselkedése meghatározó megnevezési példák homokos kavics (saGr) durva homokos apró kavics (csaFGr) közepes homokos iszap (msaSi) aprókavicsos durva homok (fgrCSa) iszapos finom homok (siFSa) aprókavicsos, durva homokos iszap (fgrcsaSi) közepes homokos agyag (msaCl) kissé kavicsos agyag (grCl) kavics/homok (Gr/Sa) finom/közepes homok (FSa/MSa) közbetelepült homokot tartalmazó kavicsos agyag (grClsa) Összetétel, alapvető viselkedés megállapítása, jellemzése MSZ EN ISO 14688-1

11. Rétegzett talajösszlet és talajkeverék MSZ EN ISO 14688-1 • jellemzés • különböző vastagságú és kiterjedésű rétegek sorozata (vékony rétegcsíkok, sűrű változás) • az eredeti rétegződés összekeverve, áthalmozva (gyökerek, járatok, fagyhatások, erózió által) • értelmezés, kezelés • gyakorlati megfontolásokból ésszerűen összevontan • leírás • az egyes rétegek tulajdonságainak leírása • az igen vékony rétegekre is figyelmet fordítva

12. Folytonossági hiány(diszkontinuitások, gyenge felület, tagoltság, tagoltsági felület, -rés)MSZ EN ISO 14688-1 helyzetük • különböző talajfajtákat szétválasztó felületek, • egy talajon belüli gyenge felületek eredetük • keletkezési” folytonossági hiányok lerakódásának vagy képződés körülményeiből réteghatárok, (párhuzamos, keresztrétegződés, kiékelődés) • mechanikai” folytonossági hiányok, zsugorodásból, a jégnyomás megszűntéből, földmozgásokból réteglapok, elválások, repedések, vetők és nyírási felületek távolságuk • tagoltságköz megadása (méret, leírás) • rétegvastagság

13. Geológiai eredet MSZ EN ISO 14688-1 • megadás • közvetett információkból • előzetes ismeret alapján • utalás rendszerint zárójelben • megadanadó, hacsak lehet • hasznossága • bizonyos tulajdonságok jelzése • ásványi összetétel ismerete

14. SzervességMSZ EN ISO 14688 • szerves szennyeződés • kis mennyiség • szétszórt megjelenés • jellegzetes szag és szín intenzitása

15. Szervesség minősítése a régi MSZ szerint Szemcsés talajok 3 % szervesanyag-tartalom felett Kötött talajok 5 % szervesanyag-tartalom felett

16. SzervességMSZ EN ISO 14688 • Szerves talaj • dominálnak a szerves anyagok, szilárd összetevő aránya csekély • fekete szín és jól látszó növényi maradványok

17. A talajok pontos osztályozása

18. Nagyon durva és durva szemcséjű talajok Szemcsés talajok Szárazon ömleszthetők Nem plasztikusak Talajtípusok Finom szemcséjű talajok Kötött talajok Szárazon szilárdak Plasztikusan viselkednek

19. Az osztályozás alapja MSZ 14043-2:2006 • szemeloszlás alapján, ha S0,06 40 % és IP 10 % • plasztikus index alapján, ha S0,06> 40 % és IP> 10 % • szemeloszlás és plasztikus index együttes értékelésével, ha S0,06 és IP ellentmondó

20. Durva szemcéjű(szemcsés) talajok megnevezéseaz MSZ 14688-2:2006 és az MSZ 14043-2:2006szerint

21. Szemcsés talajok megnevezése a régi MSZ 14043-2 szerint • Név annak a frakciónak a neve, amelyből a legtöbb van benne • Jelző kavics, homok és homokliszt 20% felett iszap és agyag 10% felett

22. Szemeloszlás jellemzéseMSZ EN ISO 14688-2

23. Finom szemcséjű (kötött) talajok megnevezéseaz MSZ 14688-2:2005 és az MSZ 14043-2:2006 szerint

24. Plasztikus index Ip=wL-wP

25. Szemcsés talajok tömörsége

26. Szemcsés talajok tömörségének minősítése a régi MSZ szerint 0 < Tre < 1/3 laza 1/3 < Tre < 2/3 közepesen tömör 2/3 < Tre < 1 tömör

27. Finom szemcséjű talajok állapota

28. Kötött talajok konzisztenciájának minősítése a régi MSZ szerint IC < 0 folyós 0 < IC < 0,25 nagyon puha 0,25 < IC < 0,50 puha 0,50 < IC < 0,75 könnyen sodorható 0,75 < IC < 1,00 sodorható 1,00 < IC < 1,50 kemény 1,50 < IC nagyon kemény

29. Osztályozási példák • sárgásbarna, legömbölyödött szemcséjű, dunai tömör homokos kavics • kékesszürke, kissé szerves, pannon kemény közepes agyag • szürke, finom homokerekkel átszőtt, barna, pleisztocén puha közepes agyag