Beszélni nehéz

1. Beszélni nehéz

2. A Kazinczy-díj és a Magyar Lajos újságírói díj alapítója, Péchy Blanka (1894-1988)

3. A Beszélni nehéz! jelölésrendszere

4. Főhangsúlyt az a szó kap, amelyik az újdonságértéke, fontossága miatt a leglényegesebb a mondatban Tegnap^vittem^el. Ő különösen^nagy^segítségre^szorul. Főleg akkor,^ha semmi^esélye^sincs^a győzelemre. Nem^az állatok^tették,^hanem^az emberek. Az ember nem^nyelhet^le^egy falatot^se. Amit megígér^az^ember,^azt teljesítenie^kell

5. Gyenge szakaszhangsúly kerül a szóra, ha pl. a mondatban csak említő értéke van, vagy ha jelentéséből, mondatbeli szerepéből következően csekély a szerepe. Döntött Ilyenkor mi^a^teendő? Hiszen ennek utóélete^is^van,^és azzal^is^foglalkoztunk.

6. A közepes erejű szakaszhangsúly a leggyakrabban előforduló, átlagos erővel kimondott fokozat. A mondanivaló szempontjából lényeges, de nem kiugró fontosságú a szó, amelyet ilyen erővel hangoztatunk. Döntött és aláhúzott Megalakul^az újfrancia kormány. Köszöntöm^a Társalgó hallgatóit. Módosították^a felmondásról^szóló rendelkezést.

7. Az emelt erejű szakaszhangsúlyú szavak érezhetően kiemelkednek az átlagos erővel ejtett szavak közül Döntött és félkövér A nő,^a feleség^helyzete :egészen más^volt,^mint^a későbbi^századokban. A minisztertanács többnemzetközi^témát^is^megtárgyalt. A miniszterelnökre^tartozik,^hogy :kivel tud^és kivel akar együtt^dolgozni.

8. A rövid szünet inkább mondatokon belül, tagmondatok között, közbevetéskor fordul előfélkövér kettőspont Most, :úgy^látom, :nem^tud^mit^kezdeni^magával. De akadtak^a tagság^soraiban^is^olyanok,^akik védték, :mégbukása^után^is. A mintegy hatvan^nyelven^megjelent könyveiben :merész feltételezéseket^bizonyít.

9. A közepes időtartamú szünet jobbára egy gondolat, mondat lezárásakor következik. Gyakorta a mondatvégi írásjel után következik, időnként felsorolások előtt, pontosvesszőnél, kettőspontnál Csakugyan: | hol^tanulták^ezek^a kislányok, :mi^a jóöltözködés? Valamit rosszul^tudok. | Vagy^a magfizikai^folyamatokban, : vagy^a csillagászatban, : vagy mind^a kettőben. De korai^volt^az^öröm. | Mert^az újdonsült kisinas minden^ténykedése :balul^ütött^ki.

10. Hosszabb szünetet tarthatunk pl. egy bekezdés végén, párbeszédkor a két beszélő fél megszólalása közötti szünetet érzékeltetendő, értelmi elhatároláskor stb. Ma^már április hetedike^van. || Én^is^tudom! Jöttem^volna hamarabb^is. || Bárjöttél^volna! Genf. || Újabb szovjet-amerikai tanácskozás^volt^a hadászati támadófegyver-rendszerek^korlátozásáról.

11. Hangsúlytalan szavak A mondatban található hangsúlytalan elemeket kapcsolóívvel kötjük az előttük álló szóhoz. Ezek a szavak nyelvileg természetesen fontosak, nélkülük értelmetlen lenne a mondat, de a hangsúlyviszonyok szempontjából nem tartoznak a kiemelendő szavak közé. Még mindig^a levegőben^maradunk. Persze^ez nagyon^ritka. Kaphatok^egy óra gondolkodási^időt?

12. Hangsúlyos elemek a mondatban • A kérdő névmás Mennyibe^fog^kerülni^az újparlament? Kik^vehetnek^részt^a zenei^heteken? • A határozó Ezekről nagyon^érdekesen^írt Dienes^István, : neves régészünk. Ha arra^gondolunk,^hogy akkor élt^és tevékenykedett Vitéz^János. • A számnévNe^beszéljen! | Szóval egy^esztendőben^születtünk? Ma^már április hetedike^van. || Én^is^tudom!

13. Hangsúlyos elemek a mondatban • A családnév Hallgassátok^meg Alekszej Tolsztoj kétmeséjét, : Rab^Zsuzsa fordításában. A negyedik^emeleten Chopin gyászindulója^szól^a rádióban. • Az egyenes szórendű igekötős ige(név) S kifizettek hatezer^forint tárolási^díjat^is. Reggel^meg főzök^neked levest, : azért^majd fölásod^a félkertemet. • A tagadó- és tiltószó Nincsmentőgépkocsi-gyártás. Most : úgy^látom, : nem^tud^mit^kezdeni^magával. A koros házaspár megdöbben,^de nem^csodálkozik.

14. Hangsúlyos elemek a mondatban • Az "is" kötőszóval nyomósított rész Nemcsak^a jobbfizetés, : hanem^az érvényesülés^lehetősége^is^hívja. Jöttem^volna hamarabb^is. • A jelzőkAz ablak üvegezését^a római^korban^találták^fel. A záhonyi hídépítése befejeződött. Tudod^mit szomszéd? | Adok^neked^egy bölcstanácsot.

15. Ritkán kapnak hangsúlyt (vagy egyáltalán nem): • A határozott névelőTüntet^a voltosztrák kancellár. Azon^töprengett, | miként^járhatna^túl^az^eszükön. • A határozatlan névelő Gondolja^meg,^hogy^egy ember boldogsága^van^a^kezében. De^egy életre belém^vésődött. • A kötőszó A falu megmaradása^vagy pusztulása^forgott^kockán. Az első^középdöntőben részt^vesz Tihany^és Keszthely^város^csapata.

16. Ritkán kapnak hangsúlyt (vagy egyáltalán nem): • A névutó Ha bárki keresne telefonon; | csak hat^óra^felé^leszek^itt. A Posta kábelügyelete^szerint: :nem! Kivétel : szembeállításban: Nem^az asztal mellett,^hanem^az asztal alatt^láttam. • A hátravetett igekötő A közgyűlés holnapután^fejezi^be^munkáját. Nem^valószínű,^hogy valaki gyilkosságot^kövessen^el ok^nélkül. • A mondathangsúlyos (főhangsúlyos) részt követő szó (szavak) Leonardo ekkor^az ötvenes^éveiben^járt. Jaj, :rossz^vége^lesz^ennek, fiam!

17. Hangsúlyozandó példa Hazánk kontinentális klímájából és az ország alacsony, tengerszint feletti magasságából következik, hogy felettünk a levegő sokszor poros, párás és a napot gyakran felhő takarja el.