100 likes | 245 Views
Koncz Noémi : Ipar és kereskedelem a 18. században. 18. századi ipar. a mezőgazdaságnál is rosszabb állapotban van az ipar a magyar ipart nem kell fejleszteni megmarad: bányászat fejlődése (réz,vas). az udvar nem fogja fejleszteni a magyar ipart marad a céhes rendszer, kevés manufaktúra
E N D
18. századi ipar • a mezőgazdaságnál is rosszabb állapotban van az ipar • a magyar ipart nem kell fejleszteni • megmarad: bányászat fejlődése (réz,vas)
az udvar nem fogja fejleszteni a magyar ipart • marad a céhes rendszer, kevés manufaktúra • szűk piac, fizetőképes kereslet hiánya
18. századi kereskedelem • belkereskedelem: kezdetleges • sok vásár, piac • külkereskedelem: mérlege pozitív (az export túlsúlya)
export: • mezőgazdasági termékek (gabona, bor, állat, fémek) • import: iparcikkek • fő külkereskedelmi partnerünk: • osztrák örökös tartományok
,,Vitam et sanguinem!” Mária Terézia vámrendelete • 1754-ben hozta létre a vámrendeletet: birodalmimunkamegosztás állandósítása kettős vámhatárral • cseh-osztrák ipar helyzetének erősítése • nemesség adómentessége miatt a jövedelem-kiesés pótlása
kettős vámhatár: • külső vámhatár: birodalom köré • belső vámhatár: örökös tartományok és Magyarország közé • elválasztja Magyarországot Ausztriától és Csehországtól • cseh-osztrák ipar helyzetét erősíti • megbénítja a magyar ipar fejlődését
vélemények a vámrendeletről: • szándékosan alárendelte a magyar gazdaságot a birodalom gazdaságának visszafogja a magyar ipar fejlődését • nem magyarellenes a rendelkezés, hiszen a birodalom érdeke az, hogy a legfejlettebb területeken folyjon a termelés • 1850-ben eltörölték