Download
1 / 12
120 likes | 249 Views
Szentszék a Szentföldön. Vallás és politika a Vatikán és a modernkori Izrael kapcsolatában a cionizmustól napjainkig. Hipotézis. Vatikánvárosi Állam és a modernkori Izrael Állam diplomáciai kapcsolatának alakulásában jelentős szerepet játszik a katolikus teológiai hagyomány.
E N D
Szentszék a Szentföldön Vallás és politika a Vatikán és a modernkori Izrael kapcsolatában a cionizmustól napjainkig
Hipotézis Vatikánvárosi Állam és a modernkori Izrael Állam diplomáciai kapcsolatának alakulásában jelentős szerepet játszik a katolikus teológiai hagyomány
Herzl és X. Piusz pápa „Nem, nemtámogathatjuk ezt a mozgalmat. (…) Én, mint egyház feje, nem mondhatok mást. A zsidók nem ismerték el a mi Urunkat, ezért mi sem ismerhetjük el a zsidó népet.” (X. Piusz pápa, 1904)
Amleto Giovanni Cicognani levele Myron Taylornak „Ha mindenképpen szükség van egy héber hazára, nem lenne nehéz egy sokkal megfelelőbb területet találni Palesztinánál. (…) A katolikusokat világszerte felzaklatná, és a Szentszék is szomorúan fogadna, és méltán, egy ilyen lépést.” (1943. június 22.)
„Igaz, hogy egykor Palesztinát a héber faj lakta, de a történelemben nincs olyan axióma, amely megalapozná, hogy egy népnek szükségszerűen abba az országba kellene visszatérnie, melyet 19 évszázaddal ezelőtt elhagyott …” (A.G.Cicognani, 1943.)
A Vatikán válasza az ENSZ főtitkárnak Palesztina felosztásáról „Teljes mértékben érdektelen számunkra annak az uralomnak a formája, amelyet az önök nagyra becsült bizottsága javasol, feltéve, hogy a katolikus, protestáns és ortodox kereszténység érdekeit figyelembe veszik és védelmezik az önök végső javaslataiban.” (1947)
Pápai Enciklikák (1948-1973) • Jeruzsálem és környéke kapjon nemzetközi státuszt, mert az adná a legnagyobb védelmet (InMultiplicibusCuris, 1948.) • Jeruzsálemet nemzetközi státusz alá kell vonni, hogy meglegyen a kellő immunitása a szent helyeknek. (RedemptorisNostriCruciatus, 1949.) • A Közel-Keleten lévő háborúk veszélyeztetik az ott élő keresztények és a szent helyek biztonságát (NobisinAnimo, 1973.)
NostraAetate: Nyilatkozat az egyház és a nem-keresztény vallások viszonyáról (1965) • Mózes által irányított nép szellemi örökösei a keresztények, közös szellemi kincs a Szentírás • Felmenti a zsidóságot az istengyilkosság vádja alól • Elítél minden üldözést, bárki ellen irányuljon is • Isten nem vetette el véglegesen az Ószövetség népét
Jelentősebb egyházi dokumentumok • 1982. – Gyakorlati útmutatás a NostraAetate –hoz • 1985. – A Vallásközi Kapcsolatokért felelős Bizottság Jegyzete (először említi Izrael Állam nevét vatikáni dokumentum) • 1987. – Miami (a zsidóknak joguk van saját nemzeti otthonhoz) • 1993. – Megállapodás a Szentszék és Izrael Állam között (Izrael Állam hivatalos elismerése)
Együttműködési szándéknyilatkozat a Szentszék és Izrael Állam között (1993) • Szentszék elismeri Izrael Állam létezését • Izrael garantálja a szent helyek szabad látogatását, és a katolikus istentiszteletek szabadságát • A Szentszék morális kérdésekben szabadon véleményt nyilvánít,de nem minősíti Izrael politikai konfliktusait
Vatikáni szinódus 2010. október „Mi, keresztények nem beszélhetünk »ígéret földjéről«, mint ami a kivételezett zsidó nép kizárólagos tulajdona. Ezt az ígéretet Krisztus semmivé tette.” (SalimBustros, bostoni érsek 2010.)
