HELYZETJELENTÉS A SZÉLESSÁVRÓL

1. HELYZETJELENTÉS A SZÉLESSÁVRÓL A magyarországi szélessávú piac kínálati és keresleti oldalának helyzete a „Europe’s Digital Competitivness Report*” BPI 2.0 indikátora alapján * Brussels, 04.08.2009, SEC(2009) 1103 Digitális önbizalom Digitális közbizalom Digitális közbiztonság 2009. szeptember

2. BROADBAND PERFORMANCE INDEX 2.0 X X Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2009. augusztus) Az EU Bizottság által 2008. szeptemberében bevezetett szélessávú teljesítményindex(BPI 1.0) az Európában elérhető internet-hozzáférést a verseny, a lefedettség, a sebesség és a minőség szempontjából hasonlítja össze.A keresleti oldalon a fejlett szolgáltatások lakossági és vállalati igénybe vételét, illetve a társadalmi-gazdasági összefüggéseket elemzi. „Az index a gyorsabb szélessávú hozzáférés fejlődését érintő főbb tényezők alapján rangsorolja az EU tagállamai által a nagysebességű internet területén elért eredményeket, és segít megvilágítani a fejlesztési prioritásokat.”A Bizottság 2009. augusztusában tette közzé a BPI 2.0-t.

3. 2. HOL TARTUNK? – BPI 2.0 Magyarország A BPI-index az egyes tagországokban 1.0 A BPI egy összetett származtatott index, amely alkalmas a szélessáv fejlődését hajtó erők és az azt korlátozó tényezők azonosítására, illetve az egyes országok relatív teljesítményének nyomon követésére a lefedettség, a verseny, a sávszélesség, az árak, a fejlett szolgáltatások igénybe vétele és a társadalmi-gazdasági környezet meghatározó mutatói alapján. Az index módszertanának és súlyainak kialakítása a tagországok bevonásával történt. 18.hely A BPI-index az egyes tagországokban 2.0 BPI 2.0 tekintetében, Magyarország által elért 20. helyezés újfent is a keresleti oldali összetevők terén meglévő lemaradásnak köszönhető. Az egyes összetevők részletes elemzése továbbra megerősíti. 20.hely

4. 2. HOL TARTUNK? – BPI 2.0 KÍNÁLATI OLDAL Vidéki szélessávú lefedettség 1.0 Mutató: szélessávú lefedettség a vidéki területeken (rural areas) Tartalma: DSLAM-mal felszerelt helyi központtal ellátott vidéki lakosság aránya. EC indoklás: A földrajzi értelemben vett digitális megosztottságot jelző mutató. Forrás: IDATE Megjegyzés: a mutató nem veszi figyelembe a PSTN hálózatokkal el nem látott, de más szélessávú szolgáltatással rendelkező területeket. Magyarország esetében a mutató még így is jobb az uniós átlagnál, a vezeték nélküli technológiák figyelembe vétele esetén a kép vélhetően kedvezőbb lenne. 80% 77% Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2008. szeptember) Vidéki szélessávú lefedettség 2.0 84% 14.hely A korábban is, az EU-s átlagot meghaladó vidéki területi lefedettség mutató pozitív irányú elmozdulást mutat, köszönhetően az elmúlt évek GVOP és ORTT Műsorszolgál-tatási Alap pályázatainak, illetve részben a piaci fejlesztéseknek.

5. 2. HOL TARTUNK? – BPI KÍNÁLATI OLDAL / verseny Mutató: Platform verseny * országos lefedettség Tartalma: Új belépők által nyújtott vonalak (LLU, saját PSTN és nem-DSL) aránya az összes szélessávú előfizetésen belül * DSLAM-mal felszerelt helyi központtal ellátott teljes lakosság aránya. EC indoklás: A verseny szintjét jelző mutató. A nagyobb verseny növeli az innovációt, a beruházásokat és a választékot. Forrás: COCOM és IDATE Megjegyzés: a mutató 2. eleme nem veszi figyelembe a PSTN hálózatokkal el nem látott, de más szélessávú szolgáltatással rendelkező területeket. Az IDATE 91%-os adata a hazai források szerint 94-97%, ami nyilván még jobb magyar eredményt adna. Lefedettség és verseny 1.0 38% 34% Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2008. szeptember) Lefedettség és verseny 2.0 A verseny szintjét jelző BPI-összetevő esetében továbbra is jobb a magyar adat az uniós átlagnál, amit jelentős mértékben az inkumbensek melletti egyéb platformokon (pl. CATV) nyújtot szélessávú szolgáltatások intenzív, fejlődése, fejlesztése , az uniós átlag feletti piaci részesedése magyaráz. 56% 14.hely * Nem súlyozott Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2009. augusztus)

6. 2. HOL TARTUNK? – BPI KÍNÁLATI OLDAL / árak Változás a BPI 1.0–ben bemutatott ár összehasonlításban, hogy most az összemérés alapját a 2-4 Mbit/s (Euro/PPP) ajánlatok képezték, szemben a korábbi 1-2 Mbit/s (Euro/PPP) ajánlatokkal. Ezen összehasonlítási kategóriában a magyar ajánlati árak, már jelentősebb mértékben az uniós átlag alatt álltak. A gyorsabb elérést biztosító nagyobb sávszélességek esetében továbbra is elmondható, hogy ott nem ennyire kedvező a kép. Meg kell azonban említeni, hogy a kutatás módszertana továbbra sem elemzi kellő alapossággal a hazai piac néhány fontos jellemzőjét, például a bundling (2-Play, 3-Play) és hűségnyilatkozatos (kedvezményes) szerződések magas arányát. A nagyobb sávszélességű ajánlatok ára, s ezzel összefüggésben a sávszélesség fajlagos ára tekintetében mutatkozik lemaradás az uniós átlaghoz képest. 35 34 54 44 60 105 Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2008. szeptember) Árak 2.0 17.hely Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2009. augusztus) * Nem súlyozott

7. 2. HOL TARTUNK? – BPI KÍNÁLATI OLDAL / minőség Mutató: minőség (sávszélesség) Tartalma: az országosan elérhető (meghirdetett, nem ténylegesen igénybe vett) sávszélesség súlyozott átlaga + a 2 Mbps feletti szolgáltatásra előfizetők aránya EC indoklás: A sávszélesség a szélessávú szolgáltatások minőségére utal. A magasabb sávszélességű szolgáltatásokat használók magas aránya további migrációt valószínűsít a nagyobb sávszélességű szolgáltatásokra. Átlagos sávszélesség (kbps) 1.0 Az átlagosan használt sávszélesség Magyarországon 3,8 Mbps volt 2008 évben, ami elmarad az uniós átlagot . A 2 Mbps feletti szolgáltatásokra előfizetők 33,4%-os aránya jelentősen elmarad az unió 63,3%-os átlagánál, így a BPI „minőség” összetevője esetében Magyarország jóval az uniós átlag alatt teljesít. Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2008. szeptember) Sávszélesség 2.0 25.hely Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2009. augusztus) * Nem súlyozott

8. 2. HOL TARTUNK? – BPI KERESLETI OLDAL A fejlett szolgáltatások igénybe vételét mérni hivatott mutatók kiválasztásánál a fő szempont az adatok széles körű elérhetősége volt, illetve az, hogy a lakosság és a vállalkozások használati arányaira és az online tranzakciókkal kapcsolatos bizalomra vonatkozóan egyaránt legyenek mutatók. X X Fejlett szolgáltatások igénybevétele 1.0 Fejlett szolgáltatások igénybevétele 2.0 22. hely 20. hely Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2008. szeptember) Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2009. augusztus) A fejlett szolgáltatások igénybevétele területén továbbra sincs áttörés

9. 2. HOL TARTUNK? – BPI KERESLETI OLDAL A fejlett szolgáltatások igénybe vételét mérni hivatott mutatók kiválasztásánál a fő szempont az adatok széles körű elérhetősége volt, illetve az, hogy a lakosság és a vállalkozások használati arányaira és az online tranzakciókkal kapcsolatos bizalomra vonatkozóan egyaránt legyenek mutatók. X X Társadalmi-gazdasági kontextus 1.0 Társadalmi-gazdasági kontextus 2.0 20. hely 21. hely 20. hely Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2008. szeptember) Forrás: „Indexing Broadband Performance (DG INFSO, 2009. augusztus) A keresleti oldali jelentős lemaradás továbbra is meghatározó tényező az összesített 20. hely tekintetében

10. Digitális önbizalom Digitális közbizalom Digitális közbiztonság Köszönöm a figyelmet !