Lágyforrasztás

1. Lágyforrasztás Könyves András Dárdai Gábor Számítástechnika-technika 3. évfolyam

2. Forrasztás lényege • A forrasztás alatt azt a kötési eljárást értjük, amikor úgy hozunk létre oldhatatlan kötést, hogy egy harmadik anyag, a forraszanyag, olvasztott állapotában kapcsolódik az összekötendő munkadarabokhoz. • Általában 450 fokig lágyforrasztásról beszélünk, míg a magasabb hőfokon történő forrasztást keményforrasztásnak nevezzük.

3. Forrasztás lépései • A munkadarabot elő kell készíteni, • Ezután meg kell tisztítani a munkadarabot a szennyeződésektől és az esetleges oxidációtól. (Lemezeknél drótkefével, csiszolással, huzaloknál finom csiszolópapírral, vagy blankoló késsel hozunk létre fémtiszta felületet) • Majd a forrasztási helyet fel kell melegíteni, • A forrasztórendszerrel meg kell tisztítani, • Forrasztóanyagot kell adagolni, • Forrasztás után gondoskodnunk kell a munkadarab hűtéséről.

4. Forrasztás kellékei • Forrasztópáka • Forrasztópáka tartó • Ón • Ónszippantó • Műgyanta, forrasztóvíz

5. Forraszanyagok (1.) • a forraszanyagok olvadáspontját az anyag összetétele határozza meg. • általában ón-ólom ötvözeteket használunk: - A nagy ólom tartalmú forraszanyagok olvadáspontja és kötési szilárdsága magas. - Az ón tartalom növekedésével csökken az olvadáspont, de ezzel együtt csökken a forrasztott kötés mechanikus terhelhetősége is. • ezek a forraszanyagok rúd kivitelűek. Folyató szert nem tartalmazó:

6. Forraszanyagok (2.) • ezek az ún. „gyantás cinek”. • ón, ólom mellet még cadmiumot vagy bizmutot is tartalmaznak. • a cadmium tartalom olvadáspont csökkentő hatású, a forrasztási hőmérséklet 140-160 fok közé csökken. • a bizmut olvadáspontja 70-100 fok között van (precíziós forrasztásoknál) Folyató szert tartalmazó:

7. Folyasztószerek Olyan nemfémes anyagok, amelyek a forrasztandó fémek felületének oxidrétegét távolítják el, vagy megakadályozzák annak képződését. • A forrasztóvíz cink és ammónium-klorid savas oldata. Elősegíti a fémek korrózióját, ezért a forrasztás utáni maradékot gondosan el kell távolítani. A forrasztóvizet sósavból és cinkből állítjuk elő. • A forrasztózsír cink-klorid, ammónium-klorid és szerves zsírok keveréke. Szintén elősegíti a korróziót! Oldószerekkel távolítható el.   • A fenyőgyanta (kollofónium), szerves gyanta, mely nem okoz korróziót. Az elektronikában egyedül ezt az anyagot szabad használni. Ezt általában már beletöltik a forraszanyagba, de porként is kapható. A forrasztási helyről nem szükséges eltávolítani.

8. Forrasztópáka • Lemez és vastag anyagok forrasztásához úgynevezett "tűzipákákat„ szoktak alkalmazni. - lényegük, hogy vörösréz forrasztó fejüket olyan alakúra formálták, mely segíti a forraszanyag felvitelét a forrasztani kívánt felületre. • Vezetékek és vékony anyagok forrasztásának kiváló eszköze az elektromos pillanatforrasztó-páka. - A forrasztó felület vörösréz huzal, vagy erre a célra kialakított gyári forrasztóhegy. • A precíziós forrasztások (alacsony hőm.-ű forrasztás)eszköze a hőfok stabilizált elektromos pákák

9. Forrasztás képei (1.)

10. Forrasztás képei (2.)

11. Forrasztás képei (3.)

12. Kész munkadarab felülnézetből

13. Kész munkadarab alulnézetből