Készletgazdálkodás

1. Készletgazdálkodás 5. Előadás

2. K É S Z L E T G A Z D Á L K O D Á S csoportosítás: statikus modellek egy periódussal modellezzük a többit dinamikus modellek egyszerre több periódust vizsgálunk sztochasztikus modellek csak az igény várható értéke ismert

3. K É S Z L E T G A Z D Á L K O D Á S alapfogalmak: a készletek keletkezésének okai az igény bizonytalanságai a beérkezés bizonytalanságai a termék bonyolultsága sorozatnagyságtól függő gazdaságosság spekuláció

4. K É S Z L E T G A Z D Á L K O D Á S a készletekkel kapcsolatos döntések hogyan rendeljünk? rendelési mechanizmus mennyit rendeljünk? rendelési tételnagyság mikor rendeljünk? rendelési szint, rendelési időköz

5. K É S Z L E T G A Z D Á L K O D Á S a készletezési rendszer működése folyamatos készletvizsgálat (s,Q) rendszer állandó rendelési tételnagyság periodikus készletvizsgálat (R,S) rendszer állandó rendelési időköz

6. folyamatos készletvizsgálat készletszint Q s Q T1 T2 idő L L

7. periodikus készletvizsgálat készletszint S Q2 Q3 Q1 idő L L L R R R

8. Készletekkel kapcsolatos költségek Összes költség Összes ktg.= beszerzési ktg.+ rendelési ktg.+ készlettartási ktg.+ hiány ktg.

9. Beszerzési költség: A szükséges anyag, alkatrész, részegység, termék előállításának, vagy beszerzésének költsége

10. rendelési költség: adminisztratív költségek a tétel szállításával, érkezésével, átvételével kapcsolatos költségek gépek átállításának költségei átállás miatt kieső kapacitás elmaradó hozama anyagveszteség

11. készlettartási költség: A készletekben fekvő tőke elmaradt haszna A készlettartás mennyiségtől függő költségei Technikai és fizikai avulás költségei Mennyiségi veszteségből adódó költségek Biztosítások, vámok stb.

12. hiány költség: Késve szállítás többletköltsége Elvesztett vevő elmaradó hozama

13. Készlet állapotok Követelés készlet Input készlet Késztermék készlet Befejezetlen Termelési készlet Félkész }

14. Készlet vezérlés • Felhasználás vezérelt rendszerről • akkor beszélünk, ha a vizsgált alkatrész, anyag pl. éves várható felhasználását nem lehet konkrétan tervezett feladatokból (javítási, TMK-terv) meghatározni, leszármaztatni. Ilyenkor kénytelenek vagyunk az előző időszakok (hasonló időtartamok) felhasználási statisztikáit a tervezés alapjául választani. 2. Szükségletvezérelt készletgazdálkodási rendszerről akkor beszélünk, ha a vizsgált alkatrész, anyag felhasználását a szükségleti oldal feladataiból lebonthatjuk és ezáltal a rendelés konkrét igény-kielégítési impulzus alapján megy végbe.

15. Készlet összetevők és a mérleg egyenletek A gyártás biztonságát garantáló készletek alakulása meghatározza a lekötött tőke nagyságát, mobilitását. A készletek csökkentésének nagysága és a termelésbe betöltött szerepe a gazdaságosság szempontjából ellentétes módon viselkedik: • csökkenő készlet eredménye bizonytalan, kifeszített termelést indukál, míg a • növekvő készletek hatására "lazább" termelési kötöttséget jelenik meg. Ezért a készletszintek előírásánál, értékelésénél nem tekinthetünk el a termelésben elfoglalt szerepének vizsgálatától. Az anyaggazdálkodás tervezési időciklusait - készletek tervezési és visszamérési időintervallumait - a termeléstervezés időciklusaihoz kell igazítani. A termelési feladat ellátásához szükséges készletszintek nagyságát az időszakra eső feladatból kell számítani. A készlet mennyiségének lefutását három tényező: • az időszak kezdetén meglévő nyitó készlet, • az időszak alatt történt beszerzések, és • az időszak alatti felhasználás, illetve az eladott készletek nagysága határozza meg.

16. Q mennyiség Beszerzett készlet Felhasznált és eladott készlet Nyitó készlet Idő Tervezett időszak Záró készlet Készlet összetevők és a mérleg egyenletek

17. Készletgazdálkodási mechanizmusok A működési cél ismerete után meg kell határozni azt a működési stratégiát, amely az adott feltételek mellett a választott cél szerinti optimális készletezési stratégiát eredményezi. A működési stratégia meghatározásánál két alapvető kérdésre kell választ kapni: • mikor (rendelési pont) • mennyit rendeljen a döntéshozó (rendelési mennyiség).

18. Készletgazdálkodási mechanizmusok A rendelési mennyiség és a rendelési pont meghatározása során vizsgálni kell: • a készlet állapotát (készletszintet), • az output folyamatot (szükség felmérése, kielégítésének módja), • az input folyamatot (rendelés lehetőségei, beérkezés). Az időponti kérdésre adható lehetséges válaszok: • Előre adott, egyenlő időközökben kell rendelést feladni. • A készlet utánpótlásról akkor döntünk, amikor a készlet valamilyen előre megadott minimális nagyság alá csökken. A rendelési tétel nagyságára adható válaszok: • Előre adott egyenlő nagyságú rendeléseket kell feladni. • Akkora mennyiséget kell feladni, hogy a készletszint a beérkezéskor egy előre adott maximális szintet érjen el.

19. Készletgazdálkodási mechanizmusok Az 1-1 lehetőség kizárása után, a további három kombináció értelmezhető: • 1-2 Állandó időközönkénti rendelés, amely a maximális szintre tölti fel a készletet, ez a ciklikusnak nevezett mechanizmus. • 2-1 Adott minimális szint elérése esetén adott rendelési tétel feladása. Ezt az eljárást kétraktáros készletgazdálkodásnak nevezzük. • 2-2 Adott minimális szint elérése esetén olyan rendelés, amely adott maximális szintre tölti fel a készletet - ez az ún. csillapításos készletgazdálkodás.

20. jelölések Igény egy meghatározott periódusban [darab/időszak] D A Rendelési költség [lej/rendelés] v Beszerzési költség [lej/darab] Készlettartási ráta [lej/lej/időszak] r b Hiány ráta [lej/lej/időszak]

21. jelölések L Utánrendelési idő [nap/rendelés] Q Rendelt mennyiség [darab] I készletszint [darab] P Beszállítási ráta [darab/nap]

22. E O Q M O D E L L FELTÉTELEK: Az igény állandó L=0 (azonnali szállítás) A rendelt mennyiség egyszerre érkezik Minden igényt kielégítünk A rendelési költség független a rendelt tételnagyságtól A készlettartási költség arányos a beszerzési költséggel

23. E O Q M O D E L L Készletszint Q s s Idő T L=0 L=0 L=0

24. E O Q M O D E L L A modell által figyelembe vett költségek: Rendelési költség: Készlettartási költség: Beszerzési költség:

25. E O Q M O D E L L Rendelési költség: K K=A*D K=A Q D 1

26. E O Q M O D E L L Készletszint Q Iátlag = Rendelési költség: 2 Q Iátlag Idő T L=0 L=0 L=0

27. E O Q M O D E L L Készletszint Q Iátlag = 2 Q Iátlag Idő T L=0 L=0 L=0

28. E O Q M O D E L L Készletszint = Q Iátlag Idő T L=0 L=0 L=0

29. E O Q M O D E L L Beszerzési költség: K Q D 1

30. E O Q M O D E L L A modell által figyelembe vett költségek: Rendelési költség: Készlettartási költség: Beszerzési költség:

31. E O Q M O D E L L Teljes költség: 0