1 / 12

IV. Béla

IV. Béla . (1235- 1270). A belpolitikai helyzet. II. András halála után apja politikáját élesen bíráló IV. Béla lépett a trónra. Arra törekedett, hogy visszaállítsa a királyi tekintélyt Apja által eladományozott birtokokat visszavette Uralkodói támasz nélkül maradt.

kareem
Download Presentation

IV. Béla

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript

  1. IV. Béla (1235- 1270)

  2. A belpolitikai helyzet • II. András halála után apja politikáját élesen bíráló IV. Béla lépett a trónra. • Arra törekedett, hogy visszaállítsa a királyi tekintélyt • Apja által eladományozott birtokokat visszavette • Uralkodói támasz nélkül maradt

  3. A királyi tekintélyt formálisan elősegítő intézkedései még jobban fokozták az iránta érzett ellenszenvet:- elégette a bárók székeit (senki ne ülhessen le a jelenlétében) - bejelentkezés nélkül nem járulhatott senki a király elé • A tatár veszedelem hírére a védelem érdekében leállította a birtokvisszavételeket • A tatárok elől menekülő kunok egy része bebocsátást kért az országba

  4. Béla végül a bebocsátásuk mellett döntött,mert szüksége volt a kun könnyűlovasságra,az ország védelme érdekében. • Kunok: - áttértek a keresztény hitre - Az Alföld területeire vonultak DE a nomád életmódjuk miatt összeütközésbe kerültek a magyar lakossággal. A király a kunok pártját fogta többnyire tovább mélyült a király és alattvalói közötti ellentét

  5. A tatárjárás (1241-1242) • Béla segítségért fordult Európa keresztény uralkodóitól de ők nem érezték fenyegetve országukat. • 1241-ben több mint 60000 fős tatár hadsereg 3 irányból tört be Magyarországra, Batukán vezetésével. a Vereckei-hágónál elsöpörte a magyar védőket

  6. Tatároktól való rettegés Tömegzavargások A kunokat tatár kémeknek tartó tömeg legyilkolta Kötöny királyt és kíséretét. A kunok kivonultak az országból • Muhi közelében, 1241.április 11-én a tatárok megsemmisítő vereséget mértek a magyar hadseregre. • Béla Dalmáciába menekült (Trau várába zárkózott)

  7. A nép a mocsarakban,erdőkben és jól megerősített kővárakban kerestek menedéket a tatárok elől. • 1242. márciusában a tatárok váratlanul kivonultak az országból. • Veszteség: kb.: 50% és 20% között • A tatárjárás kedvezőtlenül hatott az ország nemzetiségi összetételére A népességveszteség pótlását IV. Béla jelentős mértékben külföldiek behívásával oldotta meg peremterületekre bevándorlókat telepítetek

  8. Északon: cseheket és lengyeleket • Erdélybe: románokat • Az Alföld benépesítése érdekében Béla visszahívta a kunokat (Nagykunság, Kiskunság) • IV. Béla tartott a tatárok újabb támadásától szakított korábbi politikájával : • Megbékélést kereste az előkelőkkel • Adományokat juttatott híveinek • Várépítés feltétele lett a birtokadományoknak • Támogatta a városok kőfallal való megerősítését

  9. A királyi hatalom meggyengülése • Adományozási politika Bárók jelentős megerősödése: - Családok: Csákok, Kőszegiek, Kánok • A bárók egyre nagyobb összefüggő bortokok uraivá váltak • Kisebb birtokosok kénytelenek voltak behódolni, a bárók szolgálataiba állni a báró családjához, famíliájához tatoztak E rendszer neve: familiaritás (nem öröklődik (birtokát a királytól kapta) Nyugaton: hűbériség

  10. Nemesség kialakulása • Szerviensek nehéz helyzetbe kerülnek (királyi birtokok magánkézre kerülése miatt) • Az Aranybulla jogaikat ugyan megerősítette, de meg kellett védeniük magukat a bárók hatalmaskodásaival szemben • A királytól megyénként bíráskodási kiváltságot szereztek szerviensek bírája Szolgabírák

  11. Nemesi vármegye:A vármegye alapja a nemesek önkormányzati jogokat szerző közössége lesz. • XIII. század 2. felére a szerviensek jogi helyzete megszilárdul 1267-es törvényekben a nemesek megyénként választott követeikkel képviseltethették magukat. • Kialakul egy új réteg: jobbágyság :  • A lesüllyedő szabadok,a szolgák és hospesek összeolvadásából alakult ki. • A jobbágy birtokosa telkének (és nem tulajdonosa) • Ura joghatósága alatt áll. • Ha elakart költözni földesura birtokáról, megtehette.

More Related