Az európai integráció története

1. Az európai integráció története Unger Anna 2012. szeptember 8.

3. alapvető konfliktus: francia-német ellentét (Ruhr-vidék) területi és nemzetiségi konfliktusok gazdasági összeütközések II. vh. után új világrend: bipoláris világ 1946-47-re már látható: Európa újjáépítése: Marshall-terv → szovjet blokk kimarad gazdasági-fegyverkezési verseny 1950: koreai háború → Európában is megtörténhet? integráció 3 iránya: katonai, biztonságpolitikai: NATO (1949) kulturális, emberi jogi: Európa Tanács (1950, Council of Europe, CoE) gazdasági: Európai Szén- és Acélközösség (1951) Az európai egység kérdése a II. vh. után

4. Előzmények, okok: Marshall-terv (ebből nő ki az OECD) Nemzetközi Ruhr Bizottság (1948-tól) gazdasági stabilitás nemzetközi „nyugalom”, Nyugat-Németország megerősítése 1951, Párizs: Európai Szén- és Acélközösség Gazdasági integráció

5. A gazdasági integráció alapjai:a Római Szerződések

6. Előzmények 3 irányban indul meg az együttműködés: • általános, emberi jogi (Európa Tanács - CoE) • biztonságpolitikai (NATO, NYEU, EVK) • gazdaságpolitika (ESZAK) • 1951, Párizs: Hatok • brit különutas politika • amerikai támogatás

7. Az ESZAK tanulságai • francia tervgazdálkodás sajátosságai • hiány/túltermelés szabályozása és elkerülése • képzés és foglalkoztatás közösségiesítése • szabad verseny: árak áttekinthetősége, trösztellenes szabályozás • tagállami szuverenitás korlátozása: • vámok, mennyiségi korlátozások eltörlése • szállítási szabályok közösítése Eredmények: • kereskedelmi korlátok felszámolása • jelentős forgalomnövekedés a két szektorban • árstabilitás Problematikus pont: szénhidrogének előretörése  visszaesés a szénbányászatban

8. Fejlemények (1954-55) • 1954: EVK bukása  Monnet lemond a Főhatóság elnöki tisztségéről • föderalizmus kudarca? • újabb Monnet-terv: az integráció kiterjesztése az atomenergia területére • Benelux-államok, NSZK: továbblépés szükséges a gazdasági integrációban • Beyen-terv (1953): európai vámunió (politikai közösség megerősítése gazdasági oldalról) • 1955: Messina • eredeti ok: ki legyen Monnet utódja? (René Meyer) • hogyan tovább? eltérő elképzelések • F: együttműködés az atomenergia területén  végeredmény esetleges (EDC) • B: vámunió és közös piac • D: belpolitikai megosztottság (Erhardt – Hallstein)

9. ASpaak-jelentés • Messina eredménye: továbblépés két irányban (gazdaság, atomenergia)  Spaak-bizottság létrehozása (Hatok + GBR) • GBR: nem a vámunióra, inkább OEEC-ben európai szabadkereskedelmi térség (EFTA, 1960. május) A Spaak-jelentés (1956. május, velencei konferencia) • Montánunió (és a részleges integráció) elérte határait, tovább kell lépni • gazdaság egészének integrációja szükséges • atomenergia-szektor ettől elválasztva, de szintén integrálva • 1. lépés: vámunió  közös piac kiindulópontja • 2. lépés: egységes belső piac • 3. lépés: széles és mély gazdasági integráció  politikai integráció

11. A Római Szerződések1957. március 25. – 1958. január 1. Európai Gazdasági Közösség (European Economic Community) Európai Atomenergia Közösség (European Atomic Energy Community) • tagállamok túlléptek érdekellentéteiken • 1956: Szuez, Magyarország • NY-Európa: két nagyhatalom közé beszorult állapot  önállóság és világpolitikai befolyás kérdése • intézményi keretek: a Montánunió mintájára • Parlamenti Közgyűlés • Tanács • Főhatóság  Bizottság (Walter Hallstein) • Bíróság

12. Az EGK fő célkitűzései • áruimport és –export esetében szokásos vámok és mennyiségi korlátozások eltörlése • közös vámtarifa és közös kereskedelempolitika (1968. július 1.) • személyek, szolgáltatások és tőke szabad forgalmát akadályozó gátak lebontása • közös mezőgazdasági politika (KAP) • közös közlekedéspolitika • közös versenypolitika • gazdaságpolitikai koordináció • Európai Beruházási Bank létrehozása • Európai Szociális Alap (foglalkoztatást elősegítő, gazdasági és szociális kohéziót erősítő pénzügyi eszköz)

13. Az európai integráció az1960-as években

14. Előzmények 1957: Római Szerződések • Európai Gazdasági Közösség a teljes gazdaság fokozatos integrációja • Európai Atomenergia Közösség  az európai atomenergia-ipar közös felügyelete • a funkcionalizmus győzelme a föderalizmus felett? • létezik-e a spill-over? (Ernst B. Haas)

15. Az első évek tanulságai • vámunió: eredetileg 12 éves határidő (1970)  már 1968. július 1-től megvalósul • EGK megjelenik a nemzetközi színtéren is (GATT) • erőteljes gazdasági növekedés (5%) • meghaladta az OECD-átlagot • szinte teljes foglalkoztatottság • enyhén emelkedő infláció • alapvető kérdés: minek köszönhető? • integráció (vámunió)  növekvő export és import, a „munkamegosztás” sajátos előnyei érzékelhetővé váltak • háború után konjunktúra (OEEC, Marshall-terv) az integráció politikai és társadalmi legitimációját biztosították nemzeti szinten is

16. Az első reformkísérlet • közös agrárpolitika (KAP) finanszírozása (1965) • Hallstein elképzelése: közösségi bevételekből legyen finanszírozva (exporttámogatások – agrárium kikerült a világpiaci tényezők hatóköréből) • Sicco Mansholt: KAP kerüljön ki a kormányközi színtérből (EB) • EB és hollandok: Közgyűlés jogkörének kiterjesztésre a közös költségvetésre • 1966-tól többségi (nem egyhangú) döntéshozatal (RSZ szerint) De Gaulle: „üres székek politikája” (1965. július -1966. január)

17. A luxemburgikompromisszum • KAP-reform és a költségvetés Közgyűlés alá rendelésre elnapolva • többségi döntés fenntartása, de nemzeti vétó lehetősége • Hallstein távozott az EB éléről  Jean Rey Eredménye, következménye: • lelassuló döntéshozatal • kormányköziség erősödik • bővítés-mélyítés dilemmája

18. Intézményi reformok Európai Bíróság 1963, Van Gend en-Loos-ügy: • közösségi jog közvetlen hatálya (direct effect) 1964, Costa vs. Enel-ügy: • közösségi jog elsődlegessége (primacy) Egyesítő Szerződés (Merger Treaty) – 1965. április 8., Brüsszel • hatályos 1967. július 1-től • innentől Európai Közösségek (EK)

19. Kihívások • bővítés kérdése • UK  1961. csatlakozási szándék bejelentése • északi államok (Dánia, Írország, Norvégia) • Törökország • 1963: francia vétó a brit tagság ellen (1967-ben ismét) • 1969, Hágai csúcstalálkozó • De Gaulle már távozott (Georges Pompidou) • csatlakozási feltételek tisztázása, megegyezés • KAP közösségi (saját forrású) finanszírozása (Közgyűlés jogkörkiterjesztése nélkül, ez majd csak 1975-től)

20. Válság és fellendülés/Az 1970-1980-as évtizedek/

21. Előzmények • a gazdasági integráció sikeres • a politikai együttműködés konfliktusos • jogfejlődés: • Egyesítő Szerződés • Európai Bíróság jogfejlesztő szerepe • bővítés: politikai okokból ellehetetlenül (Hágai csúcs, 1969 → igen az északi bővülés alapjaira) • Hága másik fejleménye: politikai együttműködés lehetőségeinek feltérképezése (külügyminiszterek) • 1960-as évek vége: az alapító atyák generációja távozik

22. Mélyítési tervek • 1970, Davignon-jelentés → Európai Politikai Együttműködés (European Political Cooperation) • külpolitikai koordináció • egészen Maastrichtig működött • 1970, Werner-terv → gazdasági és pénzügyi unió tervezete • párhuzamos haladásra van szükség a monetáris, fiskális és gazdasági integráció területén • árfolyammozgások korlátozása • jegybanki működés összehangolása • közös valuta bevezetése (kb. 1 évtized) • 1971: Tanács elfogadja a tervet • 1973, Bretton Woods vége, olajárrobbanás: Werner-terv összeomlása • 1972, Párizsi Csúcsértekezlet → Werner-terv fenntartása

23. Az első kibővülés • 1972. január: csatlakozási szerződések aláírása • GBR, Írország, Dánia, Norvégia • 1973. január 1: Hatok helyett Kilencek • 1975: brit népszavazás a tagság fenntartásáról • politikai változások: • Spanyolország • Portugália • Görögország

24. Az europesszimizmussajátosságai • 1974, Párizsi Csúcs: • EP közvetlen választása (1979) • Európai Tanács állandósítása (évente legalább 3x) • Tindemans-jelentés: koncepció az Európai Unióról • közös vízió, Európa-terv szükségessége • kül- és biztonságpolitika: egység kérdése • nem lehetséges az azonos ütemű fejlődés: „kétsebességes Európa” • „állampolgárok Európája”: • szabad mozgás (határnélküliség) • diplomák és szakvégzettségek kölcsönös elismerése • Bizottság és EP hatáskörének megerősítése → 1976, Tanács tárgyalja: • 1979, Európai Monetáris Rendszer (EMS, European Monetary System) • egységes monetáris rendszer alapjai (1992-ben összeomlott) • European Currency Unit (ECU)

25. További fejlemények • új szakpolitikák megjelenése: • regionális politika • halászati politika • Európai Fejlesztési Alap • EMS • EK szerepe a mediterrán Európa demokratizációjában: • Görögország (1981) • Spanyolország, Portugália (1986) • Grönland távozik (referendum: 1982, kilépés: 1985) • eurosclerosis → gazdasági lemaradás rémképe • brit költségvetési vita

26. A Fehér Könyv (1985) • Bizottság: fő cél az egységes belső piac • fizikai • pénzügyi akadályok lebontása szükséges • technikai • négy szabadság megvalósítása: • személyek szabad mozgása • tőke • szolgáltatások szabad áramlása • áruk

27. Egységes Európai Okmány • aláírása: 1986. február 17. Luxembourg • hatályba lépése: • 1987. július 1.

28. Az Egységes Okmány • a Római Szerződések első átfogó módosítása • minden korábbi intézményi reform itt jelenik meg • EP hatáskör-bővülése • közös európai külpolitika kialakításának igénye • cél: az Európai Unió megteremtése • négy szabadság és egységes belső piac • a gazdasági és monetáris unió előszobája • 1992 végéig a teendők 94%-a teljesült

29. A TIZENÖTÖK EURÓPÁJA/Az 1990-2000-es évtizedek/

30. Előzmények • 1981, 1986: déli bővülés • brit költségvetési vita • új Bizottság, J. Delors → Fehér Könyv • 1986-87: Egységes Európai Okmány • első átfogó módosítás • egységes belső piac megteremtése • 1989: szovjet blokk összeomlása • új világrend → mi ebben Európa szerepe? • kibővült Európa? • fő kérdés: egységes Németország

31. Az Európai Unió születése • 1991. december 11: Maastrichti Csúcs • Maastrichti Szerződések: 1992. február 7. / 1993. november 1. • TEU/EUSZ – új joganyag!!! • EUMSZ

32. Az EU felépítése és jövője • pilléres szerkezet: • 1. EC - EK-pillér • 2. CFSP – Közös kül- és biztonságpolitika • 3. JHA – Bel- és igazságügyi együttműködés • kudarcos kezdet: dán népszavazás, 1992 • monetáris politika kihívásai • északi kibővülés, 1992-95 (1995. január 1.) • Ausztria – 1989. • Svédország – 1991. • Finnország, Svájc, Norvégia – 1992.

34. Belpolitika Tizenötök Európája – kibővült tagság, akadozó intézményrendszer és a további bővítés dilemmája nemzetállamok kontra EU monetáris unió kérdése közös piacból és a támogatási politikákból eredő problémák (világgazdasági szinten is probléma) Külpolitika CFSP lehetőségei és korlátai nemzetközi szerepvállalás problémái (jugoszláv hború) poszt-bipoláris világ és a transz-atlanti kapcsolatok átalakuló világgazdasági környezet (WTO) keleti bővítés kérdése Maastricht után

35. Maastricht után II. • Torino IGC, 1996 → újabb reform-tervezetek • fő célkitűzések: • polgárközeli Unió • állampolgári és munkavállalási jogok • CFSP megerősítése • intézményi reformok (belső és külső kényszerek)

36. Amszterdami Szerződés • aláírása: 1997. október 2. hatályba lépése: 1999. május 1.

37. 1. pillér EP jogkörének szélesítése minősített többségi döntéshozatal kiterjesztése Szociális jegyzőkönyv beemelése foglalkoztatáspolitika 3. pilléres ügyek áthelyezése totális kudarc: intézményi reform 2. pillér Mr. CFSP Többségi döntés megjelenése, vétójog fenntartása kudarc: az EU nem jogi személy Az ASZ eredményei 3. pillér • új név: Rendőri és Büntető-igazságügyi Együttműködés • EuB hatásköri kiterjesztése • Schengeni Szerződés részleges átvétele (új tagok számára teljes egészében kötelező lett)

38. Az ASZ továbbireformlépései • nyilvánosság alapelve • EUSZ 6. cikkelye • uniós állampolgárság másodlagossága • flexibilitási klauzula: szorosabb együttműködés lehetősége • Római Szerződés újraszámozása • csatolt jegyzőkönyv: Stabilitási és Növekedési Egyezmény • monetáris unió gazdaságpolitikai (fiskális) alapja

39. Két szerződés között • 1998. március: csatlakozási tárgyalások kezdete – „regatta modell” • 1999. január 1: € • 1999. március: az EB lemondása • 1999. március: Berlini ET • 1999. tavasz: NATO-bombázás, Szerbia • 1999-2000: az „osztrák karantén” • 2000. május: Joschka Fischer beszéde • 2000. december: Alapjogi Charta

40. A Nizzai Szerződés • Aláírták: 2001. február 26. • Hatályos: 2003. február 1.

41. Fő célkitűzések • „amszterdami maradékok” • intézményi reform, tekintettel a keleti bővítésre • hatékonyabb döntéshozatali rendszer kialakítása • flexibilitás kérdései

42. Nizza by night2000. december 10-11. • 1998. március: csatlakozási tárgyalások kezdete – „regatta modell” • 1999. január 1: € • 1999. március: az EB lemondása • 1999. március: Berlini ET • 1999. tavasz: NATO-bombázás, Szerbia • 1999-2000: az „osztrák karantén” • 2000. május: Joschka Fischer beszéde

43. Eredmények I.Intézményi reformok TANÁCS • szavazati súlyok átalakítása • minősített többség kiterjesztése • „kettős többség” intézményesítése • vétójog további szűkítése BIZOTTSÁG • ‘1 állam – 1 biztos’ elve • rotációs elv kialakítása • elnöki hatáskör kiterjesztése • kinevezési eljárás módosítása PARLAMENT • létszám növelése • döntéshozatali hatáskörök növelése

44. További eredmények • flexibilitás kiterjesztése és módosítása • demokratikus alapértékek védelme (EUSZ 7. cikkely) • bővítés konkretizálása (Jegyzőkönyv) • Alapjogi Charta • Európai Szociális Agenda

45. Ezredfordulós kihívások • keleti bővülés • 2000-ig: 3-5 új tag • 2000 nyara: Big Bang elképzelés • 2003: csatlakozási népszavazások • 2004. május 1: Huszonötök Európája (2007. január 1: 27 tag) • Lisszaboni Stratégia: foglalkoztatás és növekedés programja → kivitelezési nehézségek (+2007-2008-as válság hatása) • politikai szerkezet állandó kihívása (‘UPO’ – Delors) • szuverenitás és demokratikus deficit problémája → Laekeni deklaráció (2001. december) • Európai Alkotmányozó Konvent (2002-2003) és alkotmányozási kormányközi tárgyalások (2003-2004)