…de elkezdem!

2. …de elkezdem!

3. § Gyógyszerügyi szakigazgatás

4. Gyógyszerügyi szakigazgatás • Minden hétfőn… • ...itt, ebben a tanteremben… • …elvben 1000 - 1300között két 15 perces szünettel, de ha akarják, összehúzzuk, csak egy 20 perces szünet lesz és hamarabb befejezzük (adott a hallgatóknak a Tanulmányi osztály ebédidőt?)

5. Az előadások ábraanyaga megtalálható NEM IS TUDOD! http://www.pharm.u-szeged.hu/gyfi/GyIgaz

6. Technikai részletek • 2 demo teszt lesz, nem cél a hallgató kizárása. Pótteszt. Katalógus nincs, de akinek nincs érvényes tesztje, az nem kap aláírást! • Az jár előadásra, aki akar, aki azt hiszi, hogy e nélkül is megtanulja, ám ne járjon... ROSSZ HÍR: MEG LEHET BUKNI !

7. Az előző félévben nem hallgattak rám és alig jártak jogra… Az első vizsgák eredménye: Hallgatókszáma 5 2 3 1 4 Jegy el se jött Az első vizsga átlaga: 2,73 Az ismételt vizsga átlaga (sokszor kegyelemből!) 2,91 és 11 hallgatónak végül is nincs meg…

8. Megérte? Ráadásul a Jogi alapismeretek egy segédtárgy volt! A Gyógyszerügyi szakigazgatás viszont szigorlati főtárgy, és az egyik záróvizsga-témakör is!

9. Nehéz tesztek lesznek és nagyon nehéz szigorlat jogi alapismeretek kérdéssel és a közgazdaságtani alapismeretekből „beugró” tesztvizsgával! Úgy készüljenek!

10. Viszont…  • A vizsgára megkapják a tételeket • Minden tételcím alatt ott lesz az összefoglalás is, hogy mi tartozik oda • Lesz részletes konzultáció a jogi kérdések és a közgazdasági alapismeretek teszt anyagából is • Önöknek csak tanulniuk kell!

11. Ezek után kezdjük el!

12. Mindig ezzel kezdem… Mindennapos egészségügyi sületlenségeink • „Egészségügyi dolgozó nem tévedhet” (lásd Minőségbiztosítás tárgyunk!) • „Az egészség nem (lehet) pénzkérdés” (lásd Farmako-ökonómia!) • „A betegei érdekében az eü. dolgozó (orvos!) azt tesz, amit jónak lát (hogy mi a beteg érdeke, azt is ő határozza meg)”

13. „A betegei érdekében az eü. dolgozó azt tesz, amit jónak lát…” De csak a szabályok adta lehetőségeken belül! • Etikai szabályok (lásd a Gyógyszerészi etika tárgyunkat!) • Jogszabályok (részben: lásdJogi alapismeretek!) • Írott szakmai szabályok (kvázi-jogszabályok: irányelv, módszertani levél, elfogadott szakirodalom) • Íratlan szakmai szabályok (szakértő) Ez a „Szakigazgatás” tárgy!

14. Gyógyszerügyi szakigazgatás

15. Gyógyszerügyi szakigazgatás • Mi a kutyafüle ez a tárgy? • Régen, másutt ma is: “gyógyszerügyi szervezés” - jó elnevezés? szervezni kell, vagy ismerni? Külföldön: „social pharmacy” - ? • Ennek egy részéből lett ez a tárgy, de a legjobb kiindulás: • mi az EU gyógyszerész-képzésre vonatkozó elvárása? lásd később!

16. A gyógyszerészetre vonatkozó szabályozás az oktatás stílusa... nem szabály-ismertetés nem úgy, mint a jogászoknak...

17. Sokan megvetik • „Ez csak paragrafus…” • Biztos?

18. Ez nem “szervezés”! A gyógyszerészet a “szabályozott” területen van, a szabályok ismerete maga a szakmai élet! Ha mást nem, de ezt muszáj ismerni, különben nehézségei lesznek a pályán! Reménytelen megtanulni, ha nem érti meg az egész logikáját - ma kevesen is értik igazán!

19. Hogyan tanítjuk Alap: az OGYI, mint az államigazgatás (gyógyszerügyi igazgatás) résztvevője ismeretanyaga

20. Biztos, hogy kiismerjük magunkat a mindennapi szakmai életben? • Mit mondjak, ha megkérdik, hogy miért engedélyeznek ennyi gyógyszert? • Mit tegyek, ha a beteg - panaszt tesz a gyógyszertárban? - visszahozza a gyógyszert, mert szerinte nem jó? • Hozzájuthatok olyan gyógyszerhez, ami nálunk nincs engedélyezve?

21. Tudjuk a helyes választ, és hogy mit tegyünk? • Nem hiszem, pedig ezek olyan egyszerű kérdések… • De a félév végén már ezt és még sokkal többet is tudunk, és főleg azt, hogy mit tegyünk!

22. Tehát itt nem “jogot” tanulnak, de nem is “elméletet”, hanem azt, hogy hogyan működik a gyógyszerügy és a gyógyszerészet! ? ?

23. Nagy igazságok... • Nem elég a tudás, ezt alkalmazni is kell! • Nem elég az akarás, tenni is kell! J. W. Goethe

24. Ugorjunk új témára!

25. Tehát: mit mond az Európai Unió a gyógyszerész egyetemi oktatásról?

26. A Tanács 85/432/EGK IRÁNYELVE... • ...a gyógyszerészet területén folytatott egyes tevékenységekkel kapcsolatos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított rendelkezések összehangolásáról • 2. cikkely: 7 pontban foglalja össze, mit kell oktatni a graduális képzés során (nem a tárgyak, hanem az ismeretek)

27. A gyógyszerész ismerje • a gyógyszereket és a gyártásukhoz használatos anyagokat • a gyógyszertechnológiát és a fizikai, kémiai, biológiai és mikrobiológiai gyógyszerellenőrző vizsgálatokat • a gyógyszerek alkalmazását, hatását, metabolizmusát, toxicitását • a gyógyszerekre vonatkozó tudományos adatok értékelésének módját, hogy információt tudjon adni róluk • a gyógyszerészettel kapcsolatos jogi és egyéb szabályokat

28. A gyógyszerész ismerje • a gyógyszereket és a gyártásukhoz használatos anyagokat • a gyógyszertechnológiát és a fizikai, kémiai, biológiai és mikrobiológiai gyógyszerellenőrző vizsgálatokat • a gyógyszerek alkalmazását, hatását, metabolizmusát, toxicitását • a gyógyszerekre vonatkozó tudományos adatok értékelésének módját, hogy információt tudjon adni róluk • a gyógyszerészettel kapcsolatos jogi és egyéb szabályokat

29. Ugorjunk át új témára!

30. Miért olyan fontos a szabályok ismerete a gyógyszerészet területén? §

31. „Szabályozott” és „szabványosított” terület A termékek, szolgáltatások két, egymástól jól megkülönböztethető, de a valóságban éles határral el nem váló területre oszthatók

32. Szabványosított terület Piaci szabályozás Szabvány = = Megállapodás Akkreditálás, tanúsítás Szabályozott terület Hatósági szabályozás Gyógyszerkönyv, előírások = = Rendelet, határozat Engedély, hatósági ellenőrzés Termékek, szolgáltatások Részletesen

33. Hogyan értsük azt, hogy a szabvány „a piaci szereplők megállapodása”? 110 V 220 V ? dugasz ? aljzat

34. További példa volt...

35. A szabvány tehát főszabályként • Nem kötelező! • Azonban jogszabály kötelezővé teheti, pl. műszaki jellegű jogszabályok gyakran hivatkoznak szabványokra

36. Félreértések... • “a Gyógyszerkönyv a gyógyszerminőség szabványa” (Ez nem szabvány!) • gyógyszerkönyvi hivatkozás szabványra (lásd drogok!) • a “standard” angol szó magyar fordítása...

37. Hogyan kerültek a gyógyszerügyek a szabályozott területre? WHO: ennek hagyományai és egyre erősödő okai vannak!

38. A gyógyszerszabályozás történetéből • A gyógyszer speciális árú, hagyományosan problémák adódhatnak nem kellő minősége miatt, ezért nagyon hamar ellenőrzés alá került • Az ókori Egyiptomban, Kr. e. I. században írott szabályokat találunk, hogyan gyógyszerelje az orvos a beteget (büntetést is tartalmaz) • A Kr. u. I. században írott módszerek, hogyan ismerjük fel a hamisított szereket • Középkor, muszlim orzágok: a gyógyszerek készítését a Muhtasib (hivatalos személy, iskolákat, a Bazárt is felügyelte) a helyszínen ellenőrizhette

39. A gyógyszerszabályozás történetéből, 2 • Európa, XI-XII. sz.: törvény tiltja az orvosnak a gyógyszerészekkel való közös üzletet • Egyesült Királyság, törvény 1540-ben: „a gyógyszerészeket a helyszínen ellenőrzik, ha a gyógyszer rossz minőségű, hamisított vagy nem alkalmas a betegnek való beadásra”

40. A gyógyszerszabályozás történetéből, 3 • A XIX. sz. végétől ipari méretű gyógyszergyártás és –kereskedelem = megjelenik a nagymennyiségben történő szennyezettség = társadalmi nyomás a szabályozás szigorítására • Manapság: a gyógyszerek, gyártók, nagykereskedők számának proliferációja, egyes szereknek súlyos mellékhatásaik (lásd thalidomid: magzati deformáció), stb.: további társadalmi nyomás és még fejlettebb szabályozás

41. A gyógyszerszabályozás történetéből, 4 A legújabb jelenség: ipari méretben hamisított gyógyszerek Úgy néz ki, mint egy gyógyszer, de • nincs benne egyáltalán hatóanyag, vagy • van, de a feltüntetettnél sokkal kevesebb, vagy • megfelelő mennyiségű, de nagyon szennyezett, vagy • néha nem a minőség a rossz, „csak” felhasználja egy más cég reputációját és úgy tünteti fel a magáét, mintha annak a gyógyszere lenne

42. WHO: további érvek a gyógyszerszabályozás fenntartására, 1 Sok az érintett szereplő • Az ókorban: a „gyógyító” (aki készítette is szereit) + a beteg • Ma: rajtuk kívül hivatásos kutatók, gyártók, nagy- és kiskereskedők, reklámozók, orvoslátogatók, az „állam” (lásd gyógyszertámogatás!), magánbiztosítók… = egy sereg „harmadik személy” beavatkozása

43. WHO: további érvek a gyógyszerszabályozás fenntartására, 2 Gyógyszervizsgálat a forgalomba hozatali engedélyhez Ma a gyártóknak igen sokféle minőségi és hatásbizonyító (mind állatkísérlet, mind humán klinikai vizsgálat) kell elvégezni a forgalomba hozatali engedély előtt. Ha ez nincs jogszabályokkal előírva, a drága és/vagy hosszabb vizsgálatokat nem végeznék el. Ekkor a profit nagyobb, de a minőség és a terápiás előny/hátrány viszony rosszabb lenne! (Lásd: gyermekgyógyászati indikációk hiánya!)

44. WHO: további érvek a gyógyszerszabályozás fenntartására, 3 Tárolás-készletezés A gyógyszereknek limitált alkalmazhatósági időptartamuk van. Nem kontrollált, helytelen tárolás során gyorsan bomolhatnak. Következmények: • nincs terápiás hatás (vagy a vártnál gyengébb) • akár toxikus bomlástermékek jelennek meg

45. WHO: további érvek a gyógyszerszabályozás fenntartására, 4 Információ a gyógyszerekről A gyógyszerek többségét nem a beteg választja, hanem az orvos rendeli számára, aki viszont jórészt a gyártóktól-nagykereskedőktől szerzi a gyógyszerekről az információit. Ha csak „piaci” szabályozás lenne, ezt az információadást teljes mértékben a profit motiválná…

46. WHO: további érvek a gyógyszerszabályozás fenntartására, 5 Financiális megfontolások • Ha nincs szabályozás, vagy az nem megfelelő, a gyógyszert rendelő orvos teljesen „érzéketlen” a gyógyszerek költségei iránt: pazarlás. (Ez történhet akkor is, ha az állam fizeti a gyógyszereket!) • Ha a gyógyszerészek jövedelme jórészt a vény nélkül kiadható gyógyszerek (és egyéb termékek) eladásából ered, anyagi érdekük, hogy ezek közül a drágákat ajánlják

47. WHO: további érvek a gyógyszerszabályozás fenntartására, 6 Hibás gyógyszeralkalmazás és gyógyszerhiány Ez mind az egyén, mind a társadalom számára súlyos következményekkel jár Rossz példa: antibiotikumok hibás alkalmazása (aluldozírozás vagy nem a kellő ideig, pl. átmeneti gyógyszerhiány miatt) mikrobiális rezisztencia  más beteg kerül életveszélybe Jó példa: ha meggyógyítunk egy ragályos beteget, kiküszöböljük mások megfertőzését

48. Új téma: a „szabályok”

49. Milyen szabályok vannak az egészségügyben?

50. Milyen „szabályok” vannak? jogszabályok szokás, illem Etikai szabályok szakmai szabályok