500 likes | 668 Views
HATÁRTALANUL!. Történelem. Az erdélyi kirándulás legfontosabb történelmi vonatkozásai. Királyhágó Körösfő Szék Kolozsvár Nagyvárad. Királyhágó A hágó magassága 582 m. Királyhágó.
E N D
HATÁRTALANUL! Történelem
Az erdélyi kirándulás legfontosabb történelmi vonatkozásai • Királyhágó • Körösfő • Szék • Kolozsvár • Nagyvárad
Királyhágó • A trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Élesdi járásához tartozott, ekkor Magyarország és Erdély kapujaként emlegették.
Körösfő • A település a Sebes-Körös forrása közelében terül el. • A helység eddig ismert első említése 1276-ból való. • A reformáció térhódítása nyomán 38 család kivált a káptalan fennhatósága alól, és megalapította a mai Körösfőt. A templom faragott csillárján ma is látható az alapító 38 család neve és nyíljele.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc áldozatainak emlékére emelt kopjafa Körösfő
SzékKolozs megyében Szék
Szék környékén a sót már a római császárkorban ismerték és bányászták.
A honfoglaló magyarok 895-ben szállták meg az Erdélyi-medencét. Itt amellett, hogy lakhatásra alkalmas helyeken telepedtek le, elfoglalták a sóbányákat és megkezdték földvárak építését. • Anonymus szerint a környéket Tétény vezér szállta meg, akinek leszármazottja Gyula, Szent István királyunk anyai nagyapja.
Szék története a középkorban • Jelentős volt a sóbányászat, királyi jövedelemnek számított. • Az erdélyi sóbányák fokozatosan az Árpádok kezébe kerültek. • Székről a források 1002-ben tesznek először említést, és valószínűsíthető, hogy már a XI. században központilag művelték itt a sóbányászatot.
Szék története a kora újkorban • XVI. század: Kendy család birtoka • Kendy Ferenc kapta meg Szapolyai Jánostól a széki sókamara jövedelmét. • Az Erdélyi Fejedelemség kialakulásával a fejedelmek monopóliuma lett a sóbányászat.
Szék a XIX. században • A XIX. század elejére a sóbányászat Széken gazdaságtalanná vált. • Az 1848-49-es eseményekben székiek is részt vettek.
Erdély történelmi központja és legjelentősebb városa. Az egykori Kolozsvármegye, ma Kolozs megye székhelye. • Történelme folyamán Kolozsvár mindig fontos iskolaváros volt, nemcsak ügyes mesterei és kereskedői tették "kincsessé", hanem iskolái is, amelyek századokon át szellemi kincsekkel árasztották el egész Erdélyt.
Kolozsvár • Híres Mátyás király és Bocskai István fejedelem szülővárosaként, • az unitárius vallás bölcsőjeként. Legnevezetesebb műemlékei:a • Szent Mihály-templom, előtte • Fadrusz JánosMátyás szobrával, a Farkas utcai református templom, a Bánffy-palota.
Rövid története • Az emberi település nyomai a kőkorszakig követhetők. • A régi római castrum virágzó várossá alakult. • Szent István a kolozsi várispánság székhelyévé tette. • Zsigmond király elrendelte a település megerősítését, majd 1405-ben szabad királyi várossá tette.
Kolozsvár, 1443. február 23. Szülőháza Hunyadi Mátyás
Kolozsvár, 1557. január 1. szülőháza Bocskai Istvánerdélyi fejedelem
A helyén már a XIII. században is állt egy szintén Szent Mihályról elnevezett templom.
A Mátyás király emlékmű Fadrusz János leghíresebb alkotása
Márton Áron • Az erdélyikatolikus egyházpüspöke
1944. május 18-án Márton Áron itt mondta el nevezetes beszédét, amelyben elítélte a zsidóüldözést: „Aki felebarátja ellen vét, veszélyezteti a kereszténység kétezer éves munkájának nagy eredményét, az emberek testvériségének gondolatát.”
Farkas utcai református templom • A ferences rend kolozsvári templomával foglalkozó első okirat 1486-ban említi, hogy a kolostort Hunyadi Mátyás alapította. • A reformátusok 1622-ben Bethlen Gábortól kapták meg a templomot. A templom újjáépítése csak I. Rákóczi György alatt, az 1638-as gyulafehérvári országgyűlés határozatára és a fejedelem anyagi támogatásával kezdődött el.
Bánffy-palota Az építtető Bánffy György, Erdély kormányzója volt.
Házsongárdi temető • A Házsongárdi temető a középkoriKolozsvár várfalaitól délre fekvő Házsongárd nevű domboldalon elterülő temetőkert.
Dzsida Jenő erdélyi magyar költő. • Kós Károly építész, író, grafikus, könyvtervező, szerkesztő, könyvkiadó, tanár, politikus.
Neve a régi magyar várad (= kis vár) főnévből ered. • Már a XI. században földvár állott itt. Monostorát I. (Szent) László király alapította. A mai vár helyén épült 1083 és 1095 között.
1095-ben ide temették a királyt, sírja 1192-től zarándokhely lett.
A törvényhatósági joggal felruházott Nagyvárad Magyarország legnagyobb vármegyéjének, "Biharországnak" a fővárosa volt.
A nagyváradi Állami Színház Sebes-Körös a Szent László híddal
Szent László templom Városháza
Köszönöm a figyelmet! Hegedűsné Kocsis Ildikó