130 likes | 268 Views
Az emlékezés torzításai. 1. Torzítás az információfelvétel során 1.1 Korlátozott mennyiségű információ kódolása 1.2 Az asszociációk torzító hatása Deese ’59, Roediger-McDermott ’92, 97 2. Torzítás felidézéskor 2.1 Befolyásolás kérdésekkel Loftus és Palmer ’79 2.2 Retrospektív eltérés
E N D
Az emlékezés torzításai • 1. Torzítás az információfelvétel során • 1.1 Korlátozott mennyiségű információ kódolása • 1.2 Az asszociációk torzító hatása Deese ’59, Roediger-McDermott ’92, 97 • 2. Torzítás felidézéskor • 2.1 Befolyásolás kérdésekkel • Loftus és Palmer ’79 • 2.2 Retrospektív eltérés • 2.3 Álemlékek (a követkeő diákon) • Magyarázat: Sémák, forrás amnézia
Spanos et al. A ksz-eknek az mondták, a kiváló szem-kéz koordinációs és vizuális explorációs képességeik valószínűleg azért vannak, mert a kórházban, ahol születtek, ingergazdag környezetet teremtettek, pl. mobil. A kísérletben azt szeretnék vizsgálni, hogy ez tényleg így van-e (ezt mondták a ksz-eknek). Az egyik csoportnál kor regressziót, a másiknál irányított memória újra struktúrálást végeztek( kor regresszió plussz képzlet). • Eredmény: kor regr.csoport 70%-a, az írányított 95%-a tudott 1 napos korából „felidézni”. Pl. a mobilra a ksz-ek 56%-emlékezett. 49% úgy vélte, ezek valódi emlékek és 16% vélte úgy, hogy ez csak fantáziálás.
A picture is worth a thousand lies: Using falsephotographs to create false childhood memoriesK. A. WADE, M. GARRY,J. D. READ, D. S. LINDSAY Psychonomic Bulletin & Review2002, 9 (3), 597-603
Kontextusfüggő emlékezet • Külsö környezet • Belső környezet • hangulati állapot - elfojtás, interferencia; tárolás alatti és előhivás alatti hangulati hatások
A külső környezet hatása felidézésre • Bower és matsai. Amikor a tanulás és a felidézés ugyanabban a környezetben történik, a felidézési teljesítmény jobb, mint akkor, ha a felidézés a tanulástól eltérő környezetben történik. • Tanulás és felidézés a víz alatt és a parton • Tanterem • Másik személy nem felismerése más terepen
A hangulati állapot hatása • Elfojtás • Tárolás alatti hatások • Előhívás során fellépő hatások
Elfojtás • Zeller 1950 aszemélyek értelmetlen szótagok listáját tanulták egy adott kritérium teljesítéséig, majd ezután pszichomotoros feladatot kaptak. A kísérleti csoportnál ezt manipulálták úgy, hogy ne sikerüljön. • Kísérleti személyeit ezután arra kérte, hogy idézzék fel a megtanult listát. • Zeller feltételezése az volt, hogy a hibázások okozta kellemetlenség szorongást kelt, ami azután az értelmetlen szótagok tanulásának élményére is átterjed. Az elfojtás hipotézisnek megfelelően, a szorongást átélő személyek kevesebb szótagot tudtak felidézni, mint a kontroll személyek. • A későbbiekben a szorongó páciensek is sikeresen teljesíthették a pszichomotoros feladatot, ami után ugyanannyi értelmetlen szótagot idéztek fel, mint a kontroll csoport tagjai.
Elfojtás….. • Wilkinson és Cargill (1955) a résztvevőket arra kérték, hogy olvassanak el, majd később idézzenek fel egy történetet, aminek témája vagy ego-fenyegető (egy fiú azt álmodta, hogy anyjával aludt, majd felmászott egy lombokkal körülölelt templomhoz) vagy semleges volt (a fiú azt álmodta, hogy bátyjával aludt, majd egy tó felé sétált). • Az ego-fenyegető történetben sugallt Ödipusz-komplexus feltehetően csak a férfiaknál hat. • Az elfojtás hipotézisnek megfelelően, csak a férfi kísérleti személyek idéztek fel kevesebbet az ego-fenyegető, mint a semleges történetből.
A tárolás alatti hangulati hatások • Az emberek a hangulatukkal konzisztens információból többet jegyeznek meg, mint abból, ami a hangulatukkal nem egyeztethető össze. Ezt a hatást hangulati szelektivitásnak vagy hangulati kongruenciának hívják.
Bower, Gilligan és Monteiro (1981) vizsgálatuk során a kísérleti személyeket boldogságra ill. szomorúságra hipnotizálták, majd két kitalált figuráról, Jack-ről és Andre-ról szóló történetet olvastattak velük. • Jack boldogtalan karakter, akivel meglehetősen lehangoló dologok történnek, míg Andre vidám, számos pozitív élményben van része. • A kísérleti személyek 24 órával később felidézték a történetet, semleges hangulatban. • Azok a személyek, akikben szomorúságot indukáltak, többre emlékeztek a szomorú Jack, a boldogságra hipnotizáltak pedig inkább a vidám Andre élményeire. • Az indukált hangulat nem befolyásolta a felidézés mennyiségét. A szomorú és a boldog személyek ugyanannyi tényre emlékeztek.
Hangulati állapotfüggő memória • Chaplin • Sirhan