Motívumkereső

1. Motívumkereső

3. Nézzük meg a gyakorlatban is!

4. Feladat „De ifjú kedvem forró vágya más: Jövőmbe vetni egy tekintetet. Hadd lássam, mért küzdök, mit szenvedek.” (Madách Imre: Az ember tragédiája. Harmadik szín) A jövő kutatása, a jövő megismerésének vágya vélhetően egyidős az emberiséggel, a különféle jövőképek bemutatása műalkotásoknak is gyakori tárgya. Mutassa be két mű (pl. regény, dráma, film, lírai alkotás) jövőről alkotott elképzeléseit! Szeretné, ha ezek beteljesednének? Miért igen, miért nem? (A feladat a 2006. októberi érettségi vizsga érvelési feladata volt)

5. 1. lépés • Mi jut eszembe a szóról: „jövő”? => szabad asszociációk sorának elindítása (Írj le mindent, ami elsőre az eszedbe jut a szóról!) • érettségi, egyetem/főiskola • felnőtt kor, munka, karrier • szerelem, család • az emberiség megvilágosodása, jobbító szándék ereje • globális felmelegedés, világvége ?

6. Egyéni jövő képei Az emberiség jövőjének képei 2. lépésRakjunk rendet!Csoportosítsuk a képeket!

7. Egyéni jövő képei

8. Egyéni jövő képei

9. Egyéni jövő képei

10. A kollektív jövő képei

11. A kollektív jövő képei

12. A kollektív jövő képei

13. A kollektív jövő képei

14. Optimista jövőképek Pesszimista jövőképek 3. lépésA képeket csoportosítsuk tovább!

15. Egyéni lét és optimizmus

16. Kollektív lét és optimizmus

17. Egyéni lét és pesszimizmus

18. Kollektív lét és pesszimizmus

19. Egyéni jövő látomás az egyéni sorsról az egyéni halál megjövendölése a kései elismerés megjövendölése Kollektív jövő látomás az emberiség sorsáról látomás a nemzet sorsáról az aranykor/nemzeti felemelkedés képe a végítélet/nemzethalál képe Jövőkép az irodalomban

20. Egyéni jövőkép - optimista • „Itt halok meg. E setét erdőbenA szomszéd pór eltemet.Majd talám a boldogabb időbenFellelik sírhelyemet:S amely fának sátorábanÁll egyűgyű sírhalmom magában,Szent lesz tisztelt hamvamért.     Szent lesz tisztelt hamvamért.” (Csokonai Vitéz Mihály: A Tihanyi Echóhoz)

21. „Ott essem el én,A harc mezején,Ott folyjon az ifjui vér ki szivembül,S ha ajkam örömteli végszava zendül,Hadd nyelje el azt az acéli zörej,A trombita hangja, az ágyudörej,S holttestemen átFújó paripákSzáguldjanak a kivivott diadalra,S ott hagyjanak engemet összetiporva. -Ott szedjék össze elszórt csontomat,Ha jön majd a nagy temetési nap,Hol ünnepélyes, lassu gyász-zenévelÉs fátyolos zászlók kiséretévelA hősöket egy közös sírnak adják,Kik érted haltak, szent világszabadság! „ (Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet…)

22. „Ezerszer gondolt csodaszépet,Gondolt halálra, borra, nőre,Minden más táján a világnakSzent dalnok lett volna belőle. De ha a piszkos, gatyás, bambaTársakra s a csordára nézett,Eltemette rögtön a nótát:Káromkodott vagy fütyörészett.” (Ady Endre: A Hortobágy poétája) „Vad indák gyűrűznek körül,Míg a föld alvó lelkét lesem,Régmult virágok illataBódít szerelmesen. Csönd van. A dudva, a muhar,A gaz lehúz, altat, befedS egy kacagó szél suhan elA nagy Ugar felett.” (Ady Endre: A magyar Ugar) Egyéni jövőkép - pesszimista

23. „Roggyant a lábam, süppedt a mellem,Itt az ideje, össze kell esnem.Lerogyok vígan, elnyúlok bátran,Lalla, lalla,Rokkantak halmán, nagy éjszakában. Nagy rokkanásom kinek se fájjon,Nem első hullás ezen a tájon:Ki magyar tájon nagy sorsra vágyik,Lalla, lalla,Rokkanva ér el az éjszakáig.” (Ady Endre: Ének a porban)

24. … és most lássukakollektív jövőképeket!

25. Utópiák

26. Optimista jövőkép - Utópia Platón: Az állam

27. A platóni állam vezetői a kormányzók. Ők a legkiválóbbak, az aranylelkűek. • Az aranylekűek mellett még vannak ezüst-, réz- vagy vaslekűek is. • A lelkek nem egyenrangúak, de a különbségek csak a tanulás során derülnek ki. A gyerekeknek azonos feltételeket teremtenek a tanulásban. A legalkalmasabbak 30 éves koruktól filozófiát tanulnak, és 50 évesen lesznek a város kormányzói. • A harcosok csoportja védelmezi az államot, a dolgozók pedig munkájukkal tartják el.

28. Az első két osztály tagjainak (kormányzók és harcosok) vagyoni és családi közösségben kell élniük, mert a magántulajdon és a család elvonná figyelmüket az államügyektől. • A dolgozóknak ezzel szemben lehet magántulajdonuk, külön családjuk, mert ez ösztönzi őket a hasznos munkára. • Platónnak kipróbálhatta államelméletét a gyakorlatban is. A szürakuszai fejedelem invitálta meg a kísérletre. Platónt barátai alig tudták később kimenekíteni Szürakuszából a felbőszült kísérleti alanyok közül.

29. Optimista jövőkép - Utópia Morus Tamás: Utópia

30. Morus az antik görög irodalom egyes szerzőihez és az őskeresztények közösségi életformájához nyúlt vissza, és ezeket véve mintának alkotta meg Utópia kommunisztikus jellegű társadalmi, gazdasági és politikai életét. • Ezen utópikus elképzelések közül az első a magántulajdon megszüntetése és a közösségi tulajdon intézményesítése. Senkinek nincs semmije, minden az államé, éspedig nemcsak a föld és az egyéb termelési tényezők, mint a későbbi kommunista utópiákban, hanem még az olyan személyes használati tárgyak is, mint például az a ruha, amelyet naponta viselnek. (Tóth J. Zoltán: Utópia vagy eszményi társadalom? c. esszéje nyomán)

31. A házakat, amelyekben a családok laknak, tízévente sorshúzás útján kicserélik egymás között, jóllehet maguk a házak is egyformák, és természetesen azok is a közösség tulajdonában vannak. • További “klasszikus” elképzelés, hogy mindenki dolgozik, férfiak és nők egyaránt kiveszik a részüket a termelésből, mindenki részt vesz a javak előállításában. Miután pedig nincs magántulajdon, ezért mindenki beadja a közösbe, amit és amennyit megtermelt, valamint abból és annyit vételez ugyanonnan, amire és amennyire neki és családjának szüksége van.

32. Nincsenek tehát örökölt hierarchiák, születési jogon alapuló egyenlőtlenségek, elvileg tehát mindenki egyenlő. • Végül úgyszintén utópisztikusnak tekinthetjük az általános iskoláztatás (közoktatás) gondolatát is. Morus szerint ugyanis tényleges egyenlőség csak akkor lehet, ha a neveltetés biztosítja az egyenlő feltételeket a tehetség kibontakoztatásához, vagyis ha az egyenlő jogokkal egyenlő esélyek is járnak, ez pedig a tudás mindenki számára hozzáférhetővé tételével valósulhat csak meg.

33. Utópia valójában egy egysíkú, unalmas, uniformizált világ. • A sziget minden városa egyforma alaprajzú, egyformák az utcák, sőt még a házak is. • Mindenki ugyanolyan ruhában köteles járni, akár tél van, akár nyár, sőt ennek a ruhának nemcsak a fazonja, de még a színe és az anyaga sem lehet más, mint a többieké. • Az élet minden perce szabályozva van, önálló elképzelése a tevékenységére vonatkozólag gyakorlatilag senkinek sem lehet. Meg van határozva, hogy mikor kell kelni, dolgozni, enni, tanulni vagy játszani, és ettől eltérni nem lehet.

34. Optimista jövőkép - Utópia Campanella: Napváros

35. Campanella Napvárosában igen sok antik és reneszánsz elemet fedezhetünk fel. Az antik filozófusok közül legfőképpen Platón, Arisztotelész és a püthagóreusok elképzelései tűnnek fel. Pl. Napvárost, csakúgy mint Platón Államát, filozófusok és tudósok vezetik. • Campanella művében érezhető az Egyházatyák és a skolasztikusok - főleg Aquinói Szt. Tamás hatása. • A reneszánsz gondolkodók közül főleg a firenzei újplatonistákat /Marsilio Ficino, Pico della Mirandola/ és Telesiót említhetjük meg. A szellemi atyák közül még szóba jöhet Mórus Tamás is, kinek "Utópiá"-ját Campanella ismerte, és akit nagyon tisztelt. • Ha összehasonlítjuk a reneszánsz e két nagy képviselőjének utópiáját az újkor utópistáinak műveivel, akkor feltűnik, hogy mindkét korszak utópistáinál fontos szerep jut a természetességnek, caritasnak, tudományosságnak, de legfőképpen az ésszerűségnek, ami szemünkben talán már túlzott propagálásában jelenik meg - gondoljunk csak Fourier Falanszterére. • (Forrás:Sulinet>SuliKat>Társadalomtudomány>Történelem>Nézőpontok)

36. A különbség az ideális állam tér és időbeli elhelyezkedésében mutatkozik meg. Míg a reneszánsz gondolkodók utópiái a jelenben léteznek, csak a térben másutt /pl.: a Napváros valahol Szumátra környékén/, addig az újkori gondolkodók államukat, közösségüket az ideálisnak képzelt jövőbe, vagy a múltba helyezik. • Campanella műveinek hatása tehát leginkább az újkor utópistáinál jelent meg, bár előszeretettel hivatkoznak rá a nácizmus ideológusai is. Ők Campanella "fajtanemesítési programjában" látták előfutáruknak e jeles gondolkodót. • (Forrás:Sulinet>SuliKat>Társadalomtudomány>Történelem>Nézőpontok)

37. Az eljövendő boldog kor feltételeiről Vörösmarty Mihály:A Guttenberg-albumba

38. „Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek     S a kitörő napfény nem terem áltudományt;Majd ha kihull a kard az erőszak durva kezéből     S a szent béke korát nem cudarítja gyilok;Majd ha baromból s ördögből a népzsaroló dús     S a nyomorú pórnép emberiségre javúl;Majd ha világosság terjed ki keletre nyugatról     És áldozni tudó szív nemesíti az észt; Majd ha tanácsot tart a föld népsége magával     És eget ostromló hangokon összekiált,S a zajból egy szó válik ki dörögve: "igazság!"     S e rég várt követét végre leküldi az ég:Az lesz csak méltó diadal számodra, nevedhez     Méltó emlékjelt akkoron ád a világ.”

39. Az eljövendő boldog kor feltételeiről • „Ha majd a bőség kosarábólMindenki egyaránt vehet,Ha majd a jognak asztalánálMind egyaránt foglal helyet,Ha majd a szellem napvilágaRagyog minden ház ablakán:Akkor mondhatjuk, hogy megálljunk,Mert itt van már a Kánaán!” (Petőfi Sándor: A XIX. század költői)

40. Az eljövendő boldog kor feltételeiről • „Ha neve sem lesz a régi vármegyének;Kerületek-körökről szól az ének,Melyek közérdekűleg mért határátMár nem "bogár" után keringve járták;Lesz ki parancsol és ki megfogadja,Törvénynek általános foganatja;A szolgabírók rémmesében élnek,Mágnás nem áll fölötte a törvénynek;Az árvapénztárnok többé nem sikkaszt,Mert cselekedni már nem úri "sikk" azt…” (Vajda János: Credo)

41. Antiutópiák

42. Antiutópia, dystopia, negatív utópia • Utópia: nem létező, idealizált világ. A jövőben talán megvalósuló eszményi társadalom. • Az antiutópia természetesen ennek az ellentéte: egy elképzelt, ámde pesszimista módon megfestett állam ábrázolása. Sötét jövőkép.

43. Pesszimista jövőkép - Antiutópia Swift: Gulliver utazásai

44. „A könyv minden idők legnagyobb és legsikerültebb szatirikus regénye. Lemuel Gulliver, seborvos, majd hajóskapitány bőrébe bújva Swift a korabeli (1725) divatos útleírások modorában adja elő hőse fantasztikus kalandjait; ironikusan hitelesíti féktelen mesélőkedvét köznapi adalékkal, hajónaplóadatokkal, tengerészszakzsargonnal, hogy országról országra haladva véresen kegyetlen szatírát adjon először csak a korabeli Angliáról, aztán egyre inkább, magáról az emberről és az emberiségről.” • (Legeza Ilona könyvismertetője)

45. „Gulliver négy nagy utazást tesz. Először a törpék országába, Lilliputba, aztán az óriások hazájába, Brobdingnagba jut el - eközben, mintegy kicsinyítő és nagyító látcsövén át megismerjük az embert kicsinynek és nagynak, kicsinységében nevetségesnek, nagyságában visszataszítónak, s közben gonosz karikatúráját kapjuk Anglia társadalmi és politikai életének. • A következő utazás több országba is elvisz: Laputában a filozófia és a tudomány ferdeségeit látjuk nevetséges színezetben. Glubbdubdriben, a Mágusok szigetén a történelem holt nagyjai lepleződnek le, s végül a halhatatlanság kétes áldásaival ismerkedünk meg a halhatatlan struldbrugok sorsán keresztül. • Az utolsó utazás, amely a nemes és bölcs lovak, a nyihahák országába visz, végső, epés leszámolás magával az emberi nemmel, amelyet az undorító, ocsmány jehuk személyesítenek meg.”(Legeza Ilona könyvismertetője)

46. A Gulliver utazásai sokszínű, sokértelmű alkotás, amely sértetlenül vészelte át a megírás óta eltelt évszázadokat. Korabeli célzásai ugyan elhomályosodtak, mégis változatlan hökkenő erővel hat, alapvető mondandója - úgy látszik - örökké aktuális marad. Gyerekkönyv- változata éppúgy örökzöld klasszikus, mint az eredeti véres szatíra, amely az egyetemes világirodalom ritka remekműve. • (Legeza Ilona könyvismertetője)

47. Gulliver a törpék országában

48. Gulliver az óriások országában

49. Laputa,a repülő sziget

50. Gulliver a nyihahák földjén