340 likes | 1.21k Views
A karbonsavak. Készítette: Tóth Tünde. Legfontosabb tudnivalók. Oxigén tartalmú szerves vegyületek. Egy van több karboxilcsoportot tartalmaznak. Karboxilcsoport -> egy karbonil- és egy hidroxilcsoport Savas jellegű vegyületek, proton leadására képesek.
E N D
A karbonsavak Készítette: Tóth Tünde
Legfontosabb tudnivalók • Oxigén tartalmú szerves vegyületek. • Egy van több karboxilcsoportot tartalmaznak. • Karboxilcsoport -> egy karbonil- és egy hidroxilcsoport • Savas jellegű vegyületek, proton leadására képesek.
Oxálsav (sóskasav, etán-disav) • Két bázisú, organikus sav • Fehér, kristályos vegyület • Savary fedezte fel 1773-ban • Kémiai képlete: H2C2O4 • Előfordul: sóskában, spenótban és az állati vizeletben is • Kalciumsója a vesekő alkotója
Borostyánkősav (butándisav) • Szilárd halmazállapotú, színtelen, szagtalan kristály • Először Agricola állította elő 1550-ben • Kémiai képlete: C4H6O4 • Gyúlékony, korrozív • Ízfokozóként és savanyúságot szabályozó anyagként alkalmazzák
A hidrokarboxilsavak: Tejsav, citromsav, almasav borkősav és piroszőlősav
Tejsav (dihidroxi-propánsav) • Carl Wilhelm Scheeleizolálta először 1780-ban • Piroszőlősavból keletkezik a tejsav, mozgás hatására • Kémiai képlete: C3H6O3 • Előfordulás: savanyú káposztában, tejtermékekben, joghurtokban, kefirekben, sajtokban • Gyógyszerészetben intravénás folyadékpótlóként használják • Környezetbarát műanyag készíthető belőle • Antioxidánsként, savanyúságot szabályozó anyagként, vagy tartósítószerként alkalmazzák (E270)
Citromsav (oxi-trikarbalilsav) • Három bázisú szerves sav • Scheele állította először elő 1784-ben • Kémiai képlete: C6H8O7 • Előfordulásuk: ribiszkében, vörösberkenyében, cseresznyében, málnában, szamócában, szederben, tamarindában; különösen a citrom különféle fajtáiban • Félig érett citromból állítják elő • Antioxidánsként savanyúságot-szabályozó anyagként, valamint ízesítőszerként alkalmazzák(E330)
Almasav • Színtelen, savanykás ízű, szerves dikarbonsav • Higroszkópos vegyület, jól oldódik vízben és alkoholban • Scheele állította elő először 1785-ben • Kémiai képlete: C4H6O5 • Megtalálható a zöldalmában, cseresznyében, szilvában és barackban is • Az édesiparban használják fel, de almasav tartalmú ételek túlzott fogyasztása szájirritációt okozhat
Borkősav (régebben szőlősav) • Szerves sav, szobahőmérsékleten atmoszférikus nyomás alatt fehér kristályokat alkot • Előfordul szőlőben, tamarinduszban és borban • Kémiai képlete: C4H6O6 • Antioxidánsként és savanyúságot szabályozó anyagként használják • Vizes oldata feloldja a vasat és az alumíniumot
Piroszőlősav • Színtelen, ecetsav szagú folyadék • A borkősav hőbomlási származéka • Jól oldódik vízben • Oxidációja során ecetsav és szén-dioxid keletkezik • Kémiai képlete: C3H4O3
Benzoesav • Legegyszerűbb aromás karbonsav • Neve a benzoegyantából ered • Tartósítószerként alkalmazzák az élelmiszeriparban (E210) • Először Nostradamus állította elő 1556-ban • Kémiai képlete: C7H6O2 • Túlzott fogyasztása állatoknál halált okozhat (macskáknál 300g/testsúly g)
Szalicilsav (béta hidroxisav) • Színtelen kristályos anyag • Vízben nehezen oldódik • Természetben növényi hormonként található meg • Rokonvegyülete az acetilszalicilsav, melyet az Aspirin gyártása során használnak • Kozmetikai szerekben használják pl: tyúkszemtapasz, sampon • 1763 óta lázcsillapításra is használják • Kémiai képlete: C7H6O3
Aminosav (amino-karbonsav) • Molekulájában amino csoport és karboxil csoport is található • Élő szervezetben 25 féle aminosav található • Louis-Nicolas Vauquelin és Pierre Jean Robiquetizoláltak először 1806-ban • Puffer anyag • Fehérjék hidrolízisével aminosavak állíthatóak elő
+Darázscsípésre ecetet • A darázscsípés váladéka lúgos kémhatású ezért azt savas kémhatású anyaggal kell semlegesíteni. Pl.: citromlé (citromsav), ecet (ecetsav).
Források • http://www.bebikkicsikesnagyok.hu • www.wikipedia.hu