A Regionális Fejlesztési Operatív Program tapasztalatai

1. A Regionális Fejlesztési Operatív Program tapasztalatai Tanulságok és következtetések az ÚMFT regionális programjai tükrében Szépművészeti Múzeum 2008. december 11.

2. Regionális Fejlesztési Operatív Program 2004-2006 Összes pénzügyi keret: ~92 milliárd forint (358 millió euro) • ERFA – 77 milliárd forint • ESZA – 13,7 milliárd forint • ehhez 30% társfinanszírozás járult Ebből Közép-magyarországi régiónak ~7,95 Mrd Ft támogatás

3. 1. Prioritás:A turisztikai potenciál erősítése 2. Prioritás: Térségi infrastruktúra és települési környezet fejlesztése 3. Prioritás: A humán erőforrás fejlesztés regionális dimenziójának erősítése 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése 2.1 Hátrányos helyzetű régiók és kistérségek elérhetőségének javítása 3.1 A helyi közigazgatás és a civil szervezetek kapacitásépítése 1.2 Turisztikai fogadóképesség javítása 2.2 Városi területek rehabilitációja 3.2 A helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása 2.3 Az óvodai és az alapfokú oktatási-nevelési intézmények infrastrukturális fejlesztése 3.3 Felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése 3.4 Régió-specifikus szakmai képzések támogatása Regionális Fejlesztési Operatív Program 2004-2006

4. A Régió szerepe • A Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács • Közreműködött a Regionális Fejlesztési Operatív Program (RFOP) tervezésében • Nyomon követte a program megvalósulását (Monitoring Bizottsági tagság) • A Pro Régió Ügynökség • Közreműködő szervezeti feladatokat látott el egyes RFOP intézkedések végrehajtásában

5. A régió RFOP-ból származó forrás megoszlása intézkedések szerint

6. Az RFOP jelentősége • Tanulási lehetőség az intézményrendszer számára • Gyakorlási lehetőség a projektgazdák számára • Projekt előkészítés a 2007-2013-as időszakra Jó példa : ROP 3.1.3-as program – Partnerségépítés

7. Területi szereplők 1. • Önkormányzatok • Térségi társulások • Vállalkozások • Civil szervezetek Továbbá: A fenti szervezetek konzorciumai, együttműködései.

8. Területi szereplők 2. • A regionális fejlesztési programok sikere jórészt a helyi, területi szereplők felkészültségén és reakcióképességén múlik. • Önkormányzatok és társulásaik esetében tervező munka,előkészítés és koordinálás – szélesebb közösséget érintő projektek kapcsán (útépítés, járdaépítés, szennyvíztelep stb.) • Vállalkozások esetében felkészültségük erősítése, pályázóképesség előteremtése • Civil szervezetek esetében felkészültségük erősítése, pályázóképesség előteremtése Ezek hiányában a legjobban kidolgozott regionális program sem tud sikeres lenni!

9. Fontos tapasztalat : A többcélú társulások működésének 3 éves tapasztalata alapján elmondható: HA A SZEREPLŐK AKARJÁK, A TÁRSULÁS JÓL ÉS A TÉRSÉG ÉRDEKEIT SZOLGÁLVA TUD MŰKÖDNI! Különösen igaz ez a térségben lehívható és rendelkezésre álló ÚMFT források elérése érdekében végzett munkájukra (tervezés, előkészítés, koordinálás)

10. Tervezési metodika

11. KMR sajátosságok 1. A  spontán  térszerkezeti  folyamatok  és területfejlesztési problémák itt sem állnak meg közigazgatási, vagy statisztikai határok mentén s többek között ezért is érdemes lenne az agglomeráció területének lehatárolását újragondolni 2. A régió gyűrűs szerkezete - a mag és a külső gyűrűn található települések egymástól teljesen más problémahalmazzal küzdő térsége – megnehezíti az optimális tervezést.